A kártérítésre „rámehet” a vezetők háza is?

Ha egy KKV ügyvezetője vagy más vezető állású munkavállalója úgy ír alá egy szerződést, hogy az abban foglaltakat nem tudja teljesíteni, és ezzel kárt okoz a másik szerződőnek és saját cégének is, az új Polgári Törvénykönyv értelmében a kárért már magánvagyonával is felel. A Generali kifejezetten erre a jogszabályi változásra reagálva kialakított új biztosítása azonban mentesíti az ügyvezetőt helytállási kötelezettsége alól.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai, valamint vezető állású munkavállalói eddig magánvagyonukkal feleltek azon károkért, amelyeket e minőségükben okoztak akár magának a társaságnak, akár harmadik személynek. A március 15-ével hatályba lépő Polgári Törvénykönyv jelentős változást hoz, ugyanis harmadik személlyel szemben a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselők egyetemlegesen felelnek az általuk okozott károkért, azaz a károsult nem csupán a társaság, hanem a vezető tisztségviselők magánvagyona terhére is kártérítést követelhet. Az új szabályozással így a vezető tisztségviselő közvetlen perlése is lehetővé válik, és mind a társaságtól, mind a vezető tisztségviselőtől a teljes kárt lehet követelni.

Azonban a felelősségbiztosítás megóvja a saját vagyonukat, károkozás esetén mentesítve őket a helytállási kötelezettség alól, hiszen a véletlenül okozott kárt a biztosító téríti meg. A biztosítás kiterjed a vezető tisztségviselő törvényes házastársára, élettársára, elhalálozás esetén örökösére, csőd vagy felszámolás esetén a jogutódra is. A felelősségbiztosítás kiterjed a hivatalos vizsgálat költségeire, az esetleges testi sérüléssel és dologi kárral kapcsolatos jogvédelem költségeire, a polgári peres vagyoni biztosíték fedezetére, a jó hírnév sérelmének orvoslásával összefüggő költségekre, a kárenyhítési tanácsadás fedezetére, illetve például a sürgős jogi védekezés költségeire is.