Előfizetés

Van lámpa a kerékpárodon? Ma ellenőrzik

Publikálás dátuma
2014.03.26. 17:31
Képünk illusztráció. Fotó: Peter Macdiarmid/Getty Images
Hetedik alkalommal hirdet önkéntes országos lámpaszámlálást a Magyar Kerékpárosklub és a Critical Mass mozgalom. Tavaly már 167 önkéntes részvételével 3300 bicikli lámpáit számolták össze. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet a kerékpárok kivilágítására, és mérjék a "felvilágosodás" ütemét - írja a turizmus.com.

Az önkéntesek egy országos akció keretében dolgoznak, melyhez bárki csatlakozhat. A jelentkezők feladata  hogy március 27-én, csütörtökön 19 órától 20 percen keresztül egy forgalmasabb ponton megszámolják az arra haladó kerékpárosokat és feljegyezzék hány bicikli volt kivilágítva. Az eredményt a szervezet blogján kell beküldeni, amit aktivisták összesítenek, majd néhány nap múlva publikálják a végeredményt. 

Ne vasárnapra virradóra tervezze a rég várt randevút!

Idén március 30-án, vasárnap hajnalban 2 óráról 3-ra állítjuk óráinkat. Magyarországon - az Európai Unió gyakorlatához igazodva - március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart a nyári időszámítás. A több évtizede bevezetett gyakorlattal hazánk egy napi átlagos villamosenergia-fogyasztását spórolhatjuk meg évente.

Az Európai Unióban egységesen alkalmazott nyári időszámítás lényege, hogy a szokásos ébrenléti idő minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, azaz reggel 7 és este 10 óra között a lehető legkevesebbet kelljen használni a világítást. 

A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, amely alapján megállapítható, hogy a módszerrel hazánk egy napi átlagos villamosenergia-fogyasztását spórolhatjuk meg évente, vagyis közel 40 ezer háztartás éves felhasználását. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig közel 4000 gigawattóra energiát takarítottunk meg, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztását jelenti.

Az energiatakarékos fényforrások elterjedésével ugyan csökken az egyes eszközök fogyasztása, azonban számuk növekszik, így a megspórolt energia mértéke állandónak mondható. A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik. Az októberi visszaállítás - mivel az év ezen időszakában már korán sötétedik - nem okoz többletfogyasztást.

Fizethet az állam Hunvaldnak

Jogerős az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete, amely megállapítja: a magyar hatóságok megsértették Hunvald György szabadságjogait az ellene folytatott eljárás során. A volt MSZP-s polgármesternek igazat adó tavaly decemberi döntés azért vált jogerőssé, mert a törvényes határidőig a magyar állam nem fellebbezett ellene, elismerve ezáltal a jogsértést. 

Hunvald korábban úgy értékelte az ítéletet: indokolatlanul tartották fogva csaknem 3 évig. Valóban, a bíróság azt állapította meg, hogy a Hunvalddal szembeni gyanú súlyossága nem volt elegendő ahhoz, hogy csaknem 32 hónapig rács mögött, előzetesben. Ezért összesen mintegy másfél millió forint kártérítést ítélt meg a volt polgármester számára. Amúgy Hunvaldot a magyar bíróság első-, majd másodfokon is felmentette azon "maffiavádak" alól, melyekkel összefüggésben 32 hónapot előzetesben töltött.

Nemrég, márciusban hasonló indoklással részben igazat adott a strasbourgi bírósága a Hunvald-ügy fő vádlottjának, Gál Györgynek, amikor megállapította, hogy indokolatlanul hosszú ideig tartották előzetesben, mielőtt bíróság elé állították volna. A bíróság – egyelőre még nem jogerős - ítéletében megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették az európai emberi jogi egyezményben rögzített alapjogot, amely szerint minden letartóztatottnak joga van ahhoz, hogy ésszerű időn belül bíróság elé állítsák, ellenkező esetben szabadlábra kell helyezni. A jogsértés miatt kártérítést is megítélt a bíróság Gálnak, igaz, a keresetben benyújtott 100 ezer euróval szemben csak 3100 eurót, mintegy 930 ezer forintot. 

Gál strasbourgi keresetében ugyan nem szerepelt, mert annak benyújtása után történt, de legalább ilyen súlyosnak minősíthető a magyar hatóságok részéről az is, hogy - mint megírtuk - Gál két alkalommal is bent "felejtették" a börtönben. A 2012 februári, nem jogerős bírósági ítélet után, Gál előzetesbe való visszahelyezését követően ugyanis a törvény szerint félévente hivatalból felül kellett vizsgálni a kényszerintézkedést, ám ezt előbb a Fellebbviteli Főügyészség, majd a Fővárosi Ítélőtábla is elmulasztotta. Végül a Kúria felülvizsgálata nyomán tavaly júniusban házi őrizetre enyhítették a Gál elleni kényszerintézkedést. Nem sokkal később a Népszavának adott interjújában Gál arról beszélt: a rácsok mögött töltött több mint 1500 nap minden estéjén feltette magának a kérdést: mit keresek itt? Azóta a Szegedi Ítélőtábla tavaly novemberi döntése ezen is enyhített, és Gál már a lakását is elhagyhatja. 

A strasbourgi bíróság tavaly tavasszal egy hasonló ügyben Hagyó Miklós, a BKV-per fő vádlottja javára döntött a magyar állammal szemben. Kimondták, a volt főpolgármester-helyettest a nemzetközi egyezményeket sértő módon tartották hónapokig előzetesben, ezért több millió forintnyi kártérítést ítéltek meg neki. Érdekesség, hogy tavaly év végén - az ároktői rablóbanda szökésére hivatkozva - a parlamenti többség eltörölte az előzetes letartóztatás idejének felső határát.