Az első lövéseket az orosz politikusra a kínaiak adták le, amikor még annak idején bírálták politikai engedményei, a szabadabb légkör megteremtése miatt. Most is úttörők voltak a gorbacsovi politika elítélésében: az elmúlt hónapokban a párttagok tanulmányozni kezdték az orosz kommunista párt csődjének okait, hogy eljussanak annak a megállapításáig: nem szabad teret engedni a liberalizálásnak.
Akadt olyan tartomány Kínában, Csiangszu, amelynek dúsgazdag kommunista párttitkára kötelező szemináriumon nézette meg a vezető káderekkel azt a hatrészes dokumentumfilmet, amely a Szovjetunió felbomlásáról szól. Ez a film a Szovjetunió nagyszerű sikereivel indít, majd azokkal a fegyveres összetűzésekkel folytatódik, amelyek aláásták az ország biztonságát.
A Wall Street Journal számolt be arról, hogy a tartományi kommunista vezető arra szólította fel embereit, hogy a történtekből vonjanak le helyes következtetést. Ami nem más, mint hogy a Szovjetunió szétesésének kizárólagos oka, hogy vezetői, mindenekelőtt Mihail Gorbacsov, eltávolodtak a marxista-leninista ideológiától.
Ez a film csak része annak a kampánynak, amelyet a Kínai Kommunista Párt főtitkárának az utasítására szerveztek azzal a céllal, hogy rendet tegyenek a párt soraiban, és meggyőzzék a kádereket arról, hogy hűek kell maradniuk a még Mao Ce-tung korában lefektetett ideológiai elvekhez. Ebben az a félelem is tükröződik, hogy a piac állami ellenőrzésének csökkenésével, az amerikaiaknak sikerül a politikában is befolyást szerezniük.
A kínai vezetés a gorbacsovi gyakorlattal ellentétes irányt követ: nyit a gazdaságban, a politikában azonban zárja a sorokat. Hallani sem akar az alkotmány reformjáról, a hatalom megosztásáról, a nagyobb demokráciáról. Az egész kampány azt hivatott tudatosítani az emberekkel, hogy Kínában nincs helye az olyan politikusoknak, mint amilyen Mihail Gorbacsov vagy Borisz Jelcin volt.
Természetesen nem a kínaiak startlövésére indultak Gorbacsov ellen azok az orosz politikusok, akik most össztüzet zúdítanak a Szovjetunió volt elnökére. A kínaiak nélkül is van elég kritikusa a volt államférfinak. Az azonban mégiscsak meghökkentő, hogy ennyi idővel a pártfőtitkár bukása után az orosz alsóház néhány képviselője bíróság elé citálná Gorbacsovot.
Az "Egységes Oroszország", a kommunista párt és a Zsirinovszkij féle Liberális Demokrata Párt összesen öt képviselője a főügyészhez fordult annak érdekében, hogy vizsgálja meg azokat az 1991-es eseményeket, amelyek elvezettek a Szovjetunió felbomlásáig. A kezdeményezők meggyőződése, hogy egy ilyen vizsgálat a volt elnök felelősségre vonásához vezetne.
A liberális párt képviselője, Mihail Degtjarjev nem köntörfalazott, amikor a Kommerszant című moszkvai lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy az állam élén egy külföldi ügynök állt. Mások tagadják, hogy az államférfi elítélése lenne a valódi céljuk, mint egyikük fogalmazott, ki akarná a nagypapát a rács mögé ültetni.
Valószínűleg itt valóban nem Gorbacsov személye a legizgalmasabb kérdés, hanem az, hogy mi következne abból, ha a főügyészség arra a következtetésre jutna, hogy a Szovjetunió felbomlása törvénytelen volt. Hiszen a képviselők arra hivatkoznak, hogy az állampolgárok a hajdanán megrendezett referendumon a Szovjetunió egyben tartása mellett voksoltak, ezért a szovjet vezetők törvénytelenül jártak el, amikor olyan helyzetet teremtettek, amely a széteséshez vezetett.
A lényeget Jevgenyij Fjodorov, a hatalom pártjának, az "Egységes Oroszországnak" a képviselője mondta ki, amikor kijelentette, hogy a Szovjetunió szétesése az elmúlt 23 évben mindig is aktuális téma volt, de most az ukrajnai események közepette, megkerülhetetlenné vált.
Gorbacsov személye Fjodorovot kevésbé izgatja: Németország úgy sem adná ki Moszkvának, még akkor sem, ha kiderülne a felelőssége az ország szétverésében és amerikai kém mivolta. A képviselő nem kevesebbet állít, mint hogy a tisztánlátás hozzásegít annak megértéséhez, hogyan működik az "ötödik hadoszlop" a mai viszonyok közepette. Szerinte mindez lökést adhat a volt szovjet köztársaságok nemzeti felszabadító mozgalmainak.
És itt értünk el a lényeghez. Ha kimondanák, hogy törvénytelen cselekedet volt a Szovjetunió felbomlásának hivatalos levezénylése, akkor ebből sok minden következhet. Akár egy ukrajnai orosz beavatkozást is szentesíthet. Mint ahogy megkérdőjelezheti a függetlenné vált volt szovjet köztársaságok törvényes létét is.
Mihail Gorbacsov nyilatkozataiban igyekezett ironikus hangot megütni, mondván ilyen alapon bűnvádi eljárásokat lehetne indítani az orosz birodalom 1917-es szétverésének kérdésében is. Téved azonban, amikor az öt honatya kezdeményezésében csak azt látja, hogy a média figyelmének a központjába akarnak kerülni. Ennél azért sokkal veszélyesebb lépésről van szó.
Még akkor is, ha neves jogászok elképzelhetetlennek tarják, hogy elmarasztaló ítélet szülessen, hiszen annak semmiféle jogi alapja nincs. A hangulatkeltéshez azonban már annyi is elegendő, ami már eddig történt.
