Előfizetés

Jól megverte valaki a nőket bántalmazó VV Cristofelt

Újabb verekedéssel ért véget VV Cristofel és egykori kedvese, Vivien szerelme - írja a Blikk. Előbb a ValóVilág 5-ben feltűnt Cristofel kezdett el dulakodni, majd őt hagyták helyben Vivien ismerősei.

Mint arról a lap korábban beszámolt, VV Veronika után Cristofel Vivien nevű barátnőjét is bántotta; úgy ellátta a fiatal lány baját, hogy annak a vér is kicsordult a füléből. Ám ekkor Vivien még megbocsátott az agresszív Cristofelnek, és kibékültek.

"Márciusban (...) Cristofel újra agresszív lett, és felhozta, hogy miattam nem mehet sehová, mert én tartom őt el" - meséli a lány.

Vivien szakítani akart a korábbi valóságshow szereplővel, mire az 100 ezer forintot kért, hogy elhagyja a lakást - ekkor kezdődött az újabb verekedés. A lány bezárkózott és segítséget hívott, barátja pedig "jól ellátta Cristofel baját."

A fiúnak betört a feje, amit aztán összevarrtak, és az orra is eltört.

A teljes cikket itt olvashatja el.

Fel kellene minősíteni Magyarországot

Itt az ideje Magyarország felminősítésének – nyilatkozta az MTI-nek Hendrik Scheerlinck. A K&H Bankcsoport vezérigazgatója szerint az elért eredmények tükrében vissza kellene kapnunk a hitelminősítőktől a befektetésre ajánlott minősítést.

A Klubrádió megkérdezte ugyanerről Németh Dávidot. A K&H vezető elemzője úgy véli, az elmúlt időszakban Magyarország rengeteg mutatója javult. Évek óta folyamatosan csökken a külső adósság rátája, amely egy nagyon fontos indikátor. A csúcson ez a GDP 150 százaléka körül volt, mostanra azonban 110 százalék környékére csökkent.

Persze ez is magas, de a tendencia mindenképp pozitívum. Ahogy az is, hogy a belföldi szereplők is erőteljesebben takarítanak meg, mert ez biztonságosabbá teszi a finanszírozást. A hitelminősítők vizsgálatának ugyanis az van a középpontjában, hogy milyen valószínűséggel nem tudja egy ország visszafizetni időre valamely tartozását.

De az is tagadhatatlan, hogy számos probléma van még. Magának az adósságszint kedvező alakulásának is az az egyik oka, hogy a lakosság nem mer hiteleket felvenni, inkább visszafizeti a régieket, ha tudja. Ez nem segíti a fogyasztást, a gazdaságot sem. A hosszú távú növekedési kilátások szempontjából kedvezőtlen a beruházások nagyon alacsony szintje is, márpedig a növekedéshez ez kellene. Ha nem bővül a GDP, hiába alacsony a hiány, az adósságráta nem csökken – mondta az elemző.

De a minősítők olyasmit is néznek, hogy a nyugdíjrendszer évtizedes távlatban fenntartható-e. Márpedig 4-5 év múlva jelentkezni fog a kiegyensúlyozatlanság, ismét lépni kell majd, például emelni a nyugdíjkorhatárt, vagy át kell alakítani az egész szisztémát – magyarázta a rádiónak Németh Dávid.

Hendrik Scheerlinck szintén számos negatív jelenséget is tapasztal a magyar gazdaságban. Ezek között megemlítette, hogy a várakozások szerint az energiaszektorban tovább folytatódik az állami szerepvállalás növelése, és a bankszférában ugyan tavaly már néhány nagybank nyereségesen gazdálkodott, a bankszektor szereplőinek többsége tavaly is, immár negyedik éve, veszteséges volt.

A kedvezőtlen banki teljesítmények oka részben a válság miatt kialakult rossz pénzintézeti portfólió, de a bankadó és a tranzakciós illeték is nagyban rontották a banki teljesítményeket - tette hozzá a vezérigazgató. Hangsúlyozta: abban, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen, a bankrendszernek a mostaninál nagyobb mértékben kell a gazdaság finanszírozásához hozzájárulnia, ehhez viszont az kellene, hogy a bankrendszer egészséges maradjon, a magyarországi bankszektorban a tőkearányos megtérülés tartósan 15 százalék körül alakuljon, az eszközarányos nyereség legkevesebb 1,5-2 százalék.

Fel kellene minősíteni Magyarországot

Itt az ideje Magyarország felminősítésének – nyilatkozta az MTI-nek Hendrik Scheerlinck. A K&H Bankcsoport vezérigazgatója szerint az elért eredmények tükrében vissza kellene kapnunk a hitelminősítőktől a befektetésre ajánlott minősítést.

A Klubrádió megkérdezte ugyanerről Németh Dávidot. A K&H vezető elemzője úgy véli, az elmúlt időszakban Magyarország rengeteg mutatója javult. Évek óta folyamatosan csökken a külső adósság rátája, amely egy nagyon fontos indikátor. A csúcson ez a GDP 150 százaléka körül volt, mostanra azonban 110 százalék környékére csökkent.

Persze ez is magas, de a tendencia mindenképp pozitívum. Ahogy az is, hogy a belföldi szereplők is erőteljesebben takarítanak meg, mert ez biztonságosabbá teszi a finanszírozást. A hitelminősítők vizsgálatának ugyanis az van a középpontjában, hogy milyen valószínűséggel nem tudja egy ország visszafizetni időre valamely tartozását.

De az is tagadhatatlan, hogy számos probléma van még. Magának az adósságszint kedvező alakulásának is az az egyik oka, hogy a lakosság nem mer hiteleket felvenni, inkább visszafizeti a régieket, ha tudja. Ez nem segíti a fogyasztást, a gazdaságot sem. A hosszú távú növekedési kilátások szempontjából kedvezőtlen a beruházások nagyon alacsony szintje is, márpedig a növekedéshez ez kellene. Ha nem bővül a GDP, hiába alacsony a hiány, az adósságráta nem csökken – mondta az elemző.

De a minősítők olyasmit is néznek, hogy a nyugdíjrendszer évtizedes távlatban fenntartható-e. Márpedig 4-5 év múlva jelentkezni fog a kiegyensúlyozatlanság, ismét lépni kell majd, például emelni a nyugdíjkorhatárt, vagy át kell alakítani az egész szisztémát – magyarázta a rádiónak Németh Dávid.

Hendrik Scheerlinck szintén számos negatív jelenséget is tapasztal a magyar gazdaságban. Ezek között megemlítette, hogy a várakozások szerint az energiaszektorban tovább folytatódik az állami szerepvállalás növelése, és a bankszférában ugyan tavaly már néhány nagybank nyereségesen gazdálkodott, a bankszektor szereplőinek többsége tavaly is, immár negyedik éve, veszteséges volt.

A kedvezőtlen banki teljesítmények oka részben a válság miatt kialakult rossz pénzintézeti portfólió, de a bankadó és a tranzakciós illeték is nagyban rontották a banki teljesítményeket - tette hozzá a vezérigazgató. Hangsúlyozta: abban, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen, a bankrendszernek a mostaninál nagyobb mértékben kell a gazdaság finanszírozásához hozzájárulnia, ehhez viszont az kellene, hogy a bankrendszer egészséges maradjon, a magyarországi bankszektorban a tőkearányos megtérülés tartósan 15 százalék körül alakuljon, az eszközarányos nyereség legkevesebb 1,5-2 százalék.