Előfizetés

Orosz békejobb Kijevnek

Publikálás dátuma
2014.05.08. 07:36
Donyeck megyében nagy erőkkel készülnek a vasárnapi, függetlenségről szóló népszavazásra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HO
Már a Krím-félszigethez hasonló forgatókönyvet emlegettek két délkelet-ukrajnai megye kapcsán, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök a függetlenségükről kiírt népszavazás elhalasztását javasolta. Kiélezett helyzetben érkezett hozzá Moszkvába az EBESZ-elnök, aki az ukrán válság békés megoldására tett javaslatot.

Mai tanácskozásukon döntenek az oroszbarát szakadárok Vlagyimir Putyin javaslatáról, hogy halasszák el a vasárnapra kiírt, Luhanszk és Donyeck megye függetlenségéről szóló referendumot. Az orosz elnök svájci kollégájával, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökével folytatott tegnap tárgyalásokat. 

Krími ezüstérmék Putyin képmásával
A Krím-félsziget márciusi annektálásának emlékére limitált kiadású, 1 kilogrammos ezüstérmét bocsátott ki Oroszország. Az érme egyik felén Vlagyimir Putyin elnök arcképe díszeleg, másikon a félsziget térképe látható. “A Krím-félsziget hazahozatala demonstrálja Putyin bölcs stratégai és politikusi képességeit” - jelentette ki Vagyimir Vaszjuhin, az orosz pénzverde igazgatója. Az ötszáz darabból álló sorozatot “Orosz földek gyűjtője” névre keresztelték: a III. Nagy Iván által megkezdett folyamat után. Az orosz cár és moszkvai fejedelem uralkodása alatt (1462-1505) sokat tett Oroszország egységesítésért, s jelentősen növelte felségterületét.

Jó időben érkezett Moszkvába Didier Burkhalter, aki az ukrán válság békés rendezésének menetrendjére tett javaslatot az április 17-ei genfi megállapodást aláíró négy félnek: Oroszország mellett Ukrajnának, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak.

A dokumentum négy fő része: a fegyverszünet, a feszültségek terjedésének megakadályozása, a párbeszéd megteremtése és a választások.

A Krím-félszigethez hasonló forgatókönyvvel számolnak a luhanszki oroszbarát szakadárok, közölte korábban az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál a birtokába került, s aláírásra váró dokumentumokra hivatkozva, melyeket állítása szerint orosz politikai szakértők dolgoztak ki, s az ukrán titkosszolgálat szerzett meg.

Eszerint első lépésben a nép a novemberi tömegtüntetések kirobbanása óta zajló jogsértésekre hivatkozva megvonná a bizalmat a megyei tanácstól, majd a május 11-re tervezett népszavazáson döntenének róla: támogatják-e a független Luhanszki Népköztársaság kikiáltását, s az Ukrajnához, vagy az Oroszországhoz való csatlakozást.

Végül önrendelkezési jogukkal élve kikiáltanák a megye függetlenségét. A határozatról csupán a dátum, aláírás és pecsét hiányzik. Az ukrán elnökválasztás legfőbb esélyese, Petro Porosenko erre reagálva közölte, a Nyugatnak életbe kell léptetnie az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések harmadik szakaszát, ha mégis megtartják vasárnap a népszavazást.

Az összecsapások eközben folytatódtak Délkelet-Ukrajnában. A Donyeck megyei Mariupolban folyamatos harc zajlott a városháza ellenőrzéséért. Az ukrán biztonsági erők egy időre visszafoglalták, majd ismét a szeparatisták kerítették hatalmukba.

Az ukrán belügyminisztérium közölte, tűzharc során foglyul ejtették Ihor Kakidzjanovot, aki a “donyecki köztársaság védelmi minisztereként” nevezte meg magát. A kijevi erők által blokád alatt tartott Szlovjanszkban péncéltörő rakétarendszert telepítettek az ellenőrzőpontokhoz a szakadárok, közölte az ukrán védelmi tárca.

A minisztérium értesülései szerint az oroszbarát fegyveresek aláaknázták a városban általuk elfoglalt épületeket, s azzal fenyegetőznek, egy esetleges ostrom esetén felrobbantják azokat. 

A válság rendezése érdekében az ukrán kormányfő a nemzetközi közösség összehangolt fellépését sürgette. Arszenyij Jacenyuk a hazája előtt álló biztonsági és gazdasági kérdéseket hangsúlyozta.

Ukrajnának idén 8 milliárd dollár adósságot kell visszafizetnie a Reuters összesítése szerint, s ebben az összegben még nem szerepel az a 3,5 milliárd dollár, amellyel Oroszországnak tartoznak az eddigi gázszállításokért. Tegnap Ukrajna megkapta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 17 milliárd dolláros mentőcsomagjának első részletét, 3,2 milliárd dollárt.

EU-Japán- csúcs Ukrajna árnyékéban

Felgyorsítják az Európai Unió és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásról és szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalásokat. Erről volt szó a Brüsszelben megrendezett, immár 22. EU-Japán csúcson, amelyen Abe Sinzo japán miniszterelnök, José Manuel Barroso bizottsági elnök és Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vett részt.

Szóba került az ukrán válság, a két európai vezető hosszan beszélt a Kijevnek nyújtandó támogatásról és a Moszkva elleni újabb szankciókról. Harcias hangvételükkel szemben a japán miniszterelnök többször is hangsúlyozta az Oroszországgal való párbeszéd fontosságát, miközben pénzügyi támogatást ígért Ukrajnának.

A tanácskozás azért volt jelentős mindkét fél számára, mert Japán gazdasági jelentősége csökkent Európában. Az elmúlt tíz évben az EU importjában felére zuhant a japán behozatal aránya, s az uniónak már régen Kína lett a legjelentősebb ázsiai gazdasági partnere.

A készülő megállapodásokkal kapcsolatban, derűlátó brüsszeli becslések szerint egy szabadkereskedelmi egyezmény következtében a Japánba irányuló európai export jobban nőne, mint az onnan érkező import, és mindez 420 ezer új munkahelyet hozna létre Európában.

Sokakban persze még élénken él a Dél-Koreával kötött hasonló egyezmény, amely sok európai vállalkozást tett tönkre az olcsó áruk dömpingjével.

Ami hazánkat illeti, "keleti nyitás" ide vagy oda, a Japánba irányuló, amúgy is szerény magyar export az elmúlt évben tovább csökkent, s importunk közel háromszorosa a kivitelünknek.

Csalásokkal vádolják a Nemzeti Frontot

Várkonyi Tibor
Publikálás dátuma
2014.05.08. 07:32
Családi idill: Marine Le Pen édesapjával, Jean-Marie Le Pennel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCK PREVEL
Botrány a francia választási rendszerben. Nem is baloldali, sem liberális oldalról gyanúsítják pénzügyi visszaéléssel Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Frontját, hanem jobb felől, a Le Figaro elemzésében. A vezető párizsi konzervatív napilap azt írta, hogy a párt "közösségben szervezett szélhámosságot" követett el, amit az elnök asszony természetesen makacsul tagad.

Az utólagos vizsgálatok szerint, különösen a 2012-es köztársasági elnökválasztások idején voltak tetemesek a Nemzeti Front pártkasszájának a bevételei. A Marine Le Pen Bizottság számlái arról tanúskodtak, hogy propagandacélokra 1,7 millió eurót költöttek, az összes kiadásnak húsz százalékát.

A tizenhat oldalas programfüzet kinyomtatása és terjesztése plusz 6 millió eurót igényelt, és még ezen túl fedezték Marine internetes üzeneteinek a költségeit. A mai napig sem igazolja semmi, hogy a nyilvánosságra hozott adatok valóságosak voltak-e, vagy fiktívek csupán.

A Le Figaro által megvizsgált tények például fantázia neveken elkeresztelteknek vélik az érintett cégeket, amelyekről máig sem tudható, csakugyan léteztek-e, vagy egyszerűen a képzelet teremtette meg őket. Kétségeket ébresztenek a pártelnök asszony gazdasági programjának a szerkesztési költségei is.

Erre a célra a Nemzeti Front közismertebb vezető személyiségeiből külön grémium alakult, de a kidolgozására ezen túl említettek olyan fórumot is, amely állítólag "önkéntesekből" toborzódott. A bemutatott számlák úgyszólván semmit sem bizonyítanak.

A papa által még a pártelnöksége idején a maga javára létrehozott bizonyos Cotelec, 2012.-ben szolgálta a tisztségét megöröklő leányát is, a Société Générale bankház adott hitelt rá, hét százalékos kamattal terhelten 4,5 millió euró értékben.

 Elképzelések az európai választásokra

A Le Figaro vizsgálódásai nem egyszerűen "elvi" jelentőségűek, a szerkesztőség szerint "nem csak a múltban vájkálnak". Közvetett, bár mondhatjuk azt, akár közvetlen hatásuk is lehet, a szinte napokon belül esedékes európai parlamenti választásokra.

A francia Nemzeti Frontnak a 2009-ben tartott előző erőpróbán csak három képviselőt sikerült Strasbourg-ba juttatnia, az összes 766 közé. Mindhárman a "nem jegyzettek" közé tartoznak, mert nincs meg a külön csoport alakítására följogosító taglétszámuk.

Ahhoz, hogy önálló frakciót teremthessenek, az Európai Unió hét tagországából legalább huszonöt mandátumra volna szükségük. Észlelve, - legalábbis becslések, előzetes fölmérések alapján -, hogy a szélsőjobboldal esetleg jelentősebben is növelheti képviseletét, Marine Le Pennek hirtelen megnőtt az étvágya.

Arról ábrándozik, de valójában már szervezi is, hogy "Európai Szabadság Szövetség" néven, (francia rövidítés szerint AEL) sikerüljön tömörülést összetoboroznia. A legnagyobb létszámmal természetesen a Nemzeti Frontot, a saját pártját álmodja bele, de mert elvben ez így nem volna elegendő, a vele együtt érző hollandot, az osztrákot, a belgát, az olasz "Északi Ligát", a szlovák Nacionalista Pártot és a svédeket is.

Eddig még kétséges, hogy mennyi válhat valóra a tervből, a hét párt megállapodása a gyakorlatban létrejöhet-e, hiszen elképzelhető húzódozás, keserves alkudozás is, amely minden merész föltételezést meghiúsíthat.

Marine Le Pen nagyra törő álmaiban a brit nacionalista UKIP-re kacsint, de az eddig elzárkózott, úgy nyilatkozott, hogy nem óhajt az együttesnek tagja lenni. Nacionalistának vallja magát ugyan, mint a többiek, de nem kontinentális értelemben, az ő fölfogása különbözik tőlük.

Akad azonban más természetű nehézség is. Föltételezhető, hogy például a magyar Jobbiknak Vona Gábor vezette alakulata netán csatlakozna hozzájuk, de Marine Le Pen Nemzeti Frontja nem áll szóba vele, mert igyekszik elhatárolni magát a durva antiszemitizmustól, a neonácizmus ideológiájára emlékeztető vad fölfogásoktól.

A PollWatch2014 közvélemény kutatóintézet szerint a hét országból harminchat mandátum jöhet össze, és ebből legalább húszat a franciák szerezhetnek. A Nemzeti Front, ha ez igaz, így Strasbourg-ban minimális 1,6 millió euró évi bevételre számíthat.

De mi lesz a máig is tisztázatlan kilencmilliós "szélhámossággal"? Sikerül-e róla valaha is bármilyen hiteles adathoz hozzájutni?