Előfizetés

Négyszemközt Ceausescuval

Hodicska Tibor nyugalmazott magyar nagykövet Négyszemközt Ceausescuval című visszamelékezés-kötetét mutatták be kedd este Kolozsváron.

A szerző méltatói, Horváth Andor kolozsvári egyetemi tanár és Tibori Szabó Zoltán újságíró elmondták, Hodicska Tibor több mint három évtizeden át dolgozott a magyar diplomáciai testületben, pályája nagyobb részét a bukaresti, majd a chisinaui magyar nagykövetségen, illetve a budapesti Külügyminisztérium román referatúráján töltötte. 1975-től 2009-ig követte magyar diplomataként a magyar-román viszony alakulását, ebben az időszakban számtalan fontos eseménynek volt szemtanúja.

Amint felidézte, a könyv címe arra a négyszemközti találkozóra utal, amelyre Nicolae Ceausescu romániai diktátor hívatta magához 1988-ban, néhány nappal a Ceausescu és Grósz Károly miniszterelnök, MSZMP-főtitkár aradi találkozója előtt.

Hodicska Tibor úgy véli, a Romániában szolgáló magyar diplomaták a kommunizmus idején is megtettek mindent azért, hogy tájékoztassák Budapestet az erdélyi magyarság helyzetéről. Nem rajtuk múlt, hogy a jelzett helyzet nem váltott ki cselekvést a magyar politika részéről.

A kommunista magyar vezetők mentségére jegyezte meg, hogy Magyarországnak nem voltak partnerei, akikre a kisebbségvédelmi célok elérésében számíthatott volna. Megjegyezte, még II. János Pál pápánál sem lehetett megértést találni a határon túli magyarok ügyében.

A diplomata elmondta, megviselte az 1988-as aradi Ceausescu-Grósz találkozó kudarca. Ezt annak tulajdonította, hogy Grósz - bizonyítási vágyból fakadóan - belement Ceausescu játékába, elfogadta, hogy a román vezető jelzésére azonnal találkozzanak. A találkozóra való háromnapos felkészülés kevésnek bizonyult, az egyoldalú magyar gesztuskísérlet pedig viszonzás helyett derültséget és önelégültséget váltott ki a bukaresti vezetésben.

Az 1996 és 2000 között chisinaui nagyköveti tisztséget betöltő Hodicska Tibor helyesnek vélte azt a Jeszenszky Géza korábbi magyar külügyminiszter által megfogalmazott tézist, hogy Magyarország a kiváló chisinaui kapcsolatokkal bizonyíthatja, nem rajta múlik, ha Bukaresttel olykor feszült a viszonya.

Hodicska Tibor könyvét a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó és a budapesti Pont Kiadó jelentette meg.

Durva kommentek = éretlen társadalom

Publikálás dátuma
2014.05.14. 09:29
Az arctalanság megóv a kijelentésekkel járó felelősségtől. Fotó: Andy Dean/Thinkstock/Getty Images
Az internet robbanásszerű terjedése kísérő jelenségeként a blogolás, kommentelés egyre inkább beépül a mindennapi médiahasználatba, a különféle bejegyzések hangvétele pedig sok esetben képet ad a lappangó társadalmi feszültségekről is - állítja a témát kutató Kelen András szociológus, közgazdász.

Az online oldalakon megjelenő hozzászólások a közösségi érintkezés újszerű színterét jelentik, amely a technika jóvoltából gyakran a hagyományos kocsmai beszélgetések pótlására szolgál - mondta az Általános Vállalkozói Főiskola tanszékvezetője az MTI-nek.

"E megnyilvánulások lehetnek termékenyítő jellegűek, a gondolatok cseréje által a résztvevők kreatív képességei erősödhetnek." Amíg azonban a szakmai jellegű hozzászólások általában a különböző nézőpontok közreadása révén egy-egy feladat megoldására fókuszálva alternatív megoldásokat kínálhatnak fel, bővíthetik az ismereteket, addig a politikához köthető témák körüljárása nyomán az észérvek helyett jellemző módon inkább az érzelmek irányítják ezen interakciókat - tette hozzá.

Ilyenkor az adott témát felvető sajtóorgánum írásának mondanivalója az eredeti gondolattól eltávolodva rövid időn belül önjáróvá válhat. A reagálások "közösség által gondozott tartalomként", immár mint köztulajdon, önálló életre kelhetnek - magyarázta a szakember. A hozzászóló "civilek" akár újraírhatják az eredeti felvetést, eközben felerősödhet a "kocsma hangja". A higgadt érvelés elvész, helyette - nem ritkán - a gyalázkodás, a verbális agresszió motiválja az interneten egymással értekező résztvevőket. Mivel pedig az arctalanság megóv a kijelentésekkel járó felelősségtől, az effajta indulatok mindinkább elszabadulhatnak, egyre vaskosabb sértegetésekben merülhetnek ki.     

Sok esetben már szóba sem kerül az eredeti téma, a szellemi erőfeszítés a minél durvábbra hangszerelt személyeskedésbe megy át. E jelenség tömeges méreteket öltve jelzést ad nem csupán az adott kommentelők, de a társadalom nagy részének mentális állapotáról, a méltánytalanságok, a kibeszéletlen, szőnyeg alá söpört kérdések tömkelegéről, amelyek mind válaszra várnak - hívta fel a figyelmet a szociológus.

Az internetes kommenteléseknél gyakorta nyomon követhető verbális agresszió jelensége mögött Mészáros Judit pszichoterapeuta, egyetemi tanár véleménye szerint egyebek mellett a társadalom éretlensége mutatkozik meg. Az MTI-nek kifejtette: néhány vonatkozásban szabadságban, demokratikus viszonyokban élni nehezebb, mint önkényuralomban, amelyben az ember külső okokra hivatkozva mentesítheti magát az egyéni felelőség alól.

"Viharos történelméből adódóan a magyar társadalom a mai napig sem tanulta meg elviselni a szabadság valamennyi következményét." A nehézségekben sokan a kiszolgáltatottságot élik meg és másokat hibáztatnak kedvezőtlen helyzetükért. A tehetetlenség érzése pedig az emberben elfojtott indulatokat kelthet; amelyek aztán például a névtelenség mögé bújva a netes bejegyzéseknél, hozzászólásoknál a kulturális mázat letörölve, minden gátlás nélkül törhetnek elő.

"Cselekedeteinkért a felelőség vállalása autonóm személyiséget feltételez", ami a demokratikus értékrend, létforma alapja - magyarázta a pszichológus. "Nálunk viszont más országokkal összehasonlítva" - különféle okok miatt - lassabban alakul ki a polgárosodott társadalom, és talaján a demokrácia, amelyben az egymás ellehetetlenítése helyett az együttműködésen, az egészséges versenyszellemen, a kompromisszumkeresésen van a hangsúly.

Az autonóm, felnőtt személyiség elviseli a különbözőségeket, az éretlen gondolkodásból viszont hiányzik az ellentétes álláspontok, tények integrálásának képessége. Amikor a hétköznapok kihívásaiban az ilyen személyiség más véleményekkel szembesül, fenyegetettséget élhet át. Úgy érzi, hogy személyét éri támadás, ami pedig könnyen agressziót válthat ki.

"Az egészséges, bizakodó, az állandó panaszkodástól, agresszív megnyilvánulásoktól kevésbé terhes társadalomhoz az út az autonóm személyiség kialakításán, a demokratikus gondolkodás általánossá válásán át vezet" - összegezte álláspontját Mészáros Judit.

A java még hátravan

Publikálás dátuma
2014.05.14. 09:08
Fotó: Thinkstock/Getty Images
Többnyire erősen felhős az ég az ország felett, az északi tájakon esik az eső. Nyugaton már erős lökések kísérik az északi szelet. Az Időkép hőtérképe szerint reggel hétkor 10 fok körül alakult az átlaghőmérséklet.

Egy mediterrán ciklon hatására délkelet felől egyre többfelé kell esőre, záporokra számítani, a legtöbb eső a Dél-Alföldön várható. Emellett egyre nagyobb területen viharossá fokozódik az északi, északnyugati szél. Délután 13-19 fok valószínű.

Csütörtökön sokfelé kell számítani tartós, nagy mennyiségű esőre, főként keleten, északkeleten záporok, zivatarok is előfordulhatnak. A viharos szélben a Dunántúlon lesz hidegebb, keleten valamivel enyhébb az idő, 6 és 11°C között alakulnak a hőmérsékletek. A Balatonnál 100 km/órát meghaladó széllökések is előfordulhatnak.

Pénteken még többfelé számíthatunk esőre, záporokra, északon zivatarokra, de napközben kelet felől akár már hosszabb időszakokra is felszakadozhat a felhőzet. A szél főként nyugaton még viharos lehet.

Szombaton is marad a kissé csapadékos, záporos idő, főleg északkeleten várhatóak zivatarok. Kissé melegedhet a levegő, de továbbra is a sokéves átlagnál hűvösebb időre van kilátás, 13-18°C várható.