Előretörtek a populisták

Egyre nagyobb a jobboldali radikális Nemzeti Front előnye a többi párttal szemben egy héttel az európai parlamenti választás előtt Franciaországban. Az euroszkeptikus párt népszerűsége már 25 százalékon áll. A BFM TV által közölt adatok szerint ezzel Marine Le Pen pártja egy százalékot javított az előző felméréshez viszonyítva. Tovább csökkent a kormányzó szocialisták népszerűségi mutatója, 20-ról 18 százalékra. Nem áll sokkal jobban az ellenzéki konzervatív párt, az UMP sem, amely egy százalékot rontva 21 százalékra esett vissza. Az adatok azért is aggasztóak, mert a legutóbbi, 2009-ben megrendezett EP-választáson a Nemzeti Front még mindössze hat százalékot kapott országosan.

Szakértők azzal magyarázzák a populisták egyértelmű előretörését, hogy az emberek kiábrándultak a nagy pártokból. A kormányzó szocialistákat azzal vádolják, nem tették meg a szükséges lépéseket a gazdaság stabilizálására, ezzel pedig egyebek mellett a munkanélküliség növekedését, a GDP egy helyben topogását idézték elő. Francois Hollande elnök februárban átfogó reformcsomagot jelentett be, márciusban pedig addigi belügyminiszterét, Manuel Vallst nevezte ki kormányfőnek a túl gyengének tartott Jean Marc d’Ayrault helyére. Valls egy sor reformot helyezett kilátásba, ezek hatásai azonban csak később lesznek érzékelhetőek.

A felmérés adataiból az is kiviláglik, hogy a konzervatív UMP, Nivolas Sarkozy volt pártja sem tudott kellőképpen profitálnia szocialisták népszerűtlenségéből. A pártot hatalmi harcok rázták meg Sarkozy 2012-es, az akkori elnökválasztáson elszenvedett veresége óta. Bár az utóbbi évben enyhült a feszültség a politikai erőn belül, egyes hírmagyarázók szerint ez csak vihar előtti csend, hiszen a nagy kérdésre, nevezetesen ki képviselje a pártot a 2017-es elnökválasztáson, még nincs válasz.

Marine Le Pent 2011 januárjában választották meg a Nemzeti Front élére. Módosított az apja, Jean-Marie Le Pen általa képviselt radikális irányvonalon, szakított például az antiszemitizmussal. Az euroszlepticizmus és az arab bevándorlókkal szembeni szólamok azonban megmaradtak.

Tiltakozások a labdarúgó világbajnokság ellen

Több ezren tüntettek a brazíliai Sao Paulóban a június 12-én kezdődő labdarúgó világbajnokság ellen. A megmozdulás erőszakba torkollott. Maszkot viselő tüntetők különféle tárgyakat dobáltak a rendőrökre, s szemeteskukákat és gumikat gyújtottak fel. A rendőrség könnygázt és gumilövedékeket vetett be. Legalább húsz személyt ideiglenesen őrizetbe vettek. Molotov-koktélokat tartottak maguknál.

A brazil metropoliszban több ezer tanár is az utcákra vonult. Megmozdulásukban a rendőrség szerint mintegy hatezren vettek részt. Jelentős közlekedési dugók alakultak ki. A tüntetők szerint a kormány hatalmas pénzeket fordít látványos beruházásokra, programokra, miközben elhanyagolja az oktatást, a képzést, az egészségügyet és az infrastruktúrát. Egy transzparensen a "Fifa, menj haza!" felirat volt olvasható. Mintegy kétezren torlaszolták el a Corinthians stadion felé vezető utat, ahol a vb nyitómeccsét rendezik meg. 

A brazil kormány szerint a megmozdulások nem a vb ellen irányultak, hanem az alkalmat használják ki, hogy "olyan legitim követeléseiknek adjanak hangot, amelyeknek nincs sok közük a világeseményhez". Aldo Rebelo sportminiszter kijelentette, az alkotmány lehetővé teszi a békés tüntetéseket, az erőszakot viszont nem. A kabinet közlése szerint 8,7 milliárd eurót fordítottaka  vb megrendezésére. A pénz mintegy harmadát a tömegközlekedés fejlesztésére fordították. 38 százalékát stadionokra, 26,5-öt repülőterekre áldoztak. 

Közben enyhült a feszültség az északkeleti Recife városában, ahol a rendőrség véget vetett a sztrájknak. 

Szerző

Lerombolják a betiltott vallás temetőit

London aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Irán déli részén a Forradalmi Gárda tagjai elkezdték lerombolni azt a temetőt, ahol a baha’i vallás tagjait helyezték örök nyugalomra. Szakértők szerint Teherán célja az, hogy kitörölje az emberek tudatából az ország történetének egyik legsötétebb fejezetét.

A baha’i hit a világ legfiatalabb vallása. A 19. század közepén egy al-Báb nevű fiatalember fektette le alapjait a perzsiai Shiráz városában. Al-Báb Isten független hírnökének nevezte magát. A síita papság azonban ellene fordult. Az iszám forradalommal, Khomeini Ajatollah 1979-es hatalomra kerülésével a vallás üldözése kormányprogrammá vált. Legalább 219 hívőt végeztek ki. Többüket azért, mert nem voltak hajlandóak megtagadni hitüket. A vallás több tízezer hívőjét fosztották meg vagyonuktól. Szent helyeiket lerombolták. Manapság 300 ezerre becsülik a baha’i hívők számát Iránban, a világon hatmillió hívő élhet.

A brit külügyminisztérium felszólította Teheránt, hagyjon fel a baha’i temetők lerombolásával. Iránban az iszlám mellett csak a keresztény, zsidó és a zoroasztricizmust ismerik el hivatalosan vallásként. Jelenleg 136 baha’i hívőt tartanak fogva Iránban.