Kádár-levelek: jogellenes foglalás?

Egy szóval sem jelezte a Magyar Nemzeti Levéltár, hogy nem lehet elárverezni Kádár János leveleit, csupán adatokat kértek azok eredetéről - mondta lapunknak a szombati aukciót szervező Földváry Antal. Ehhez képest a rendőrség mégis lefoglalta az MSZMP egykori főtitkárának saját maga által elajándékozott lemondólevelét, illetve Gorbacsovnak címzett köszönőlevelét. 

"Tényleg a vicc kategóriája" - így kommentálta lapunknak Földváry Antal, a Krisztina Antikvárium vezetője, hogy a rendőrség péntek délután lefoglalta Kádár János két, saját maga által írt levelét, amelyet másnap kívántak elárverezni.

A rendőrség ugyanis a Magyar Nemzeti Levéltár lopás miatt tett feljelentésére járt el, miközben, mint Földváry állította, a levéltár egy szóval sem jelezte, hogy az együttesen 2,7 millióért kikiáltani tervezett dokumentumokat nem lehetne eladni - sőt, egy héttel korábban még védettséget igazoltak a két iratnak, vagyis, az aukció vezetője joggal érezhette biztonságban az árverést.

Szombaton pedig kifejezetten nagy volt az érdeklődés a Kádár-levelek iránt, és mivel mindkét dokumentumra licitálni lehetett volna, jóval többért is elkelhettek volna. Az egyiket Kádár 1987 áprilisában írta Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárnak, saját kezűleg, melyben köszönetét fejezte ki, amiért Gorbacsov és házastársa ajándékot küldtek felesége, Tamáska Mária születésnapjára.

Mivel ez csak piszkozat, így Magyarországon maradt (Moszkvába vélhetően egy gépelt, letisztázott, orosz nyelvű levél ment el) - Kádár egy közeli, kilétét inkognitóban tartó munkatársának ajándékozta hálából, azzal a kiszólással, hogy egyszer még jó lesz valamire.

A licit 1,2 millióról indult volna. A másik, nagyobb figyelemre is érdemes: az 1,5 millióért kikiáltani tervezett lemondólevél, melynek értékét növeli, hogy kevesebb mint egy hónappal az MSZMP-főtitkár halála előtt, 1989. május 10-én kelt. A levelet soha nem kapta meg a párt, mert Kádár két nappal korábban szóban lemondott, így a dokumentumot így nem is iktathatták.

Egy hónapja Földváryék megküldték a levéltárnak a tervezett árverési katalógust, de választ arra nem kaptak. Péntek délután aztán az Örökségvédelmi Hivatal munkatársai jelentek meg, hogy kötelező adatszolgáltatásra szólítsák fel az aukció szervezőjét, honnan származnak a levelek.

Húsz perccel később pedig már a rendőrök jöttek lefoglalni őket. "Tény, hogy meggondoltuk magunkat a védettséget illetően" - mondta lapunknak a levéltár főigazgató-helyettese, Rácz György, aki cáfolta, hogy ne válaszoltak volna az antikváriumnak. (Földváry szerint ez annyiban igaz, hogy a levéltártól korábban náluk jártak, de vele nem beszélhettek, mert épp nem volt bent.)

Rácz szerint egy vezetői értekezlet után úgy döntöttek: csak rendőri segítséggel tudják elérni, hogy bevizsgálhassák az iratokat. Vagyis, mint fogalmazott, csak "formai oka" volt a feljelentésnek; bár hasonló esetekben felszólítják az aukcióvezetőt, vonja vissza az árverésről az ominózus tételeket, ezt szerintük az antikvárium megtagadta.

"Nem tehettünk mást, egy közokirat nem képezheti adásvétel tárgyát" - mondta Rácz. Szerinte az, hogy magánkézbe került a Gorbacsov-levél, egyértelműen annak a politikusnak a hibája, aki annak idején nem az iratkezelési szabály alapján járt el.

Megengedhetetlen tartja, hogy közszereplői minőségben politikusok nem irattárakban, hanem otthon tárolnak komoly iratokat, így a főigazgató-helyettes szerint akár törvénymódosítással kellene pontosítani a közokirat fogalmát, hogy az ehhez hasonló esetek "ne harapózzanak el".

Földváry szerint egyébként szó sem volt róla, hogy megtagadta volna az árverés lefújását, ráadásul az egyik híradóban a levéltár vezetője, Mikó Zsuzsanna is arról beszélt, hogy Földváry nem volt együttműködő - ezt tegnap telefonon ki is kérte magának.

Szerinte a levéltár ezzel az eljárással próbál ingyen hozzájutni az értékes iratokhoz. Mint emlékezett: két éve a Fővárosi Levéltár próbált hasonlóképp 1947-es rendőrségi iratokhoz hozzájutni, de utóbb az ügyészség maga mea culpázott, kimondva, hogy törvénytelenül jártak el, és az iratok lefoglalása is jogellenes volt.

A Kádár János által írt leveleket itt olvashatja el!

Péntekig még szabad az átjelentkezés

Publikálás dátuma
2014.05.20. 07:13
Péntekig van idejük az átjelentkezőknek FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Péntekig, azaz május 23-án 16 óráig lehet jelezni a választópolgár lakóhelye szerinti település jegyzőjénél, ha valaki az európai parlamenti (EP-) választás napján nem a lakóhelyén, hanem egy másik magyarországi településen szeretne szavazni.

Mivel az EP-választáson az egész ország egy választókerületet alkot, mindenki ugyanolyan szavazólapot kap. Emiatt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nem számít olyan nagy torlódásra a szavazókörökben, mint az áprilisi országgyűlési választásokon. Ugyanakkor azt kérték: aki online szeretne átjelentkezést kérni, ne hagyja az utolsó napra.

Tegnapig ugyanis több mint 29 ezer 300-an jelezték, hogy nem a lakóhelyük szerinti szavazókörben akarnak voksolni, noha a 2009-es EP-választáson összesen 25 204-en szavaztak a lakóhelyüktől távol, de Magyarországon. Az idei parlamenti választáson ugyanakkor 120 ezren kértek átjelentkezést, de mivel nagyon sokan az utolsó napra hagyták ennek online ügyintézését - az utolsó két órában tízpercenként 3-4 ezer átjelentkezési kérelem érkezett be online a választási irodához -, a rendszer akadozott és az NVI stábja is komoly nehézségekkel nézett szembe, ráadásul a voksoláson több szavazókört tovább kellett nyitva tartani azért, hogy az este 7 óráig oda érkező és a sorba beálló választópolgárok leadhassák voksaikat.

Egyébként az EP magyar tagjainak vasárnapi választásán az átjelentkezett szavazók voksait a szavazókörök, a külképviseleti szavazatokat azonban az NVI számlálja meg, utóbbi folyamatot pedig kizárólag az MSZP három megfigyelője ellenőrzi majd. A választási eljárási törvény értelmében ugyanis az EP-választáson listát állító pártok jogosultak az NVI mellé legfeljebb öt megfigyelőt megbízni, ám a határidőig - múlt csütörtök 16 óráig - csak az MSZP jelentett be ilyen delegáltakat. Eközben kiderült: a biztonsági helyzet miatt öt magyar külképviseleten - Tripoliban, Kabulban, Bagdadban, Rámalláhban és Damaszkuszban - nem szavazhatnak a választópolgárok az EP-választáson. Azoknak a választópolgároknak, akik a május 25-i európai parlamenti választás idején nem tartózkodnak Magyarországon, május 17-én 16 óráig kellett felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe. Ők, összesen 7570-en 73 ország 93 külképviseletén adhatják majd le voksukat.

Alacsony részvételtől óv az FT
Ha kevesen mennek el választani a csütörtöktől vasárnapig tartó EP-választáson, az a szélsőjobboldali, szélsőbaloldali, rendszer- és EU-ellenes erők malmára hajtja a vizet - írta tegnapi szerkesztőségi cikkében a Financial Times. A lap európai kiadása arra figyelmeztetett, hogy ezek a pártok akár a voksok harmadát is megszerezhetik, ám ennek veszélyét nem abban látják, hogy milyen irányba befolyásolhatják a szélsőségesek az európai jogalkotást Strasbourgban. Ennek hatásait nézetkülönbségeik mérséklik - írja a lap. "Ugyanakkor, ha első vagy második helyen végeznek Franciaországban, Nagy-Britanniában vagy máshol, az a mostaninál is károsabb hatással lehet az adott országban folyó politikai diskurzusra".

Szerző

Scheppele: egypárti államot teremtett Orbán

Magyarország és a politika vége - miként hajtott végre alkotmányos puccsot és teremtett egypárti államot Orbán Viktor - ezzel a címmel közölt elemzést az USA legpatinásabb folyóiratában, a The Nation-ben Kim Lane Scheppele.

A princeton-i egyetem jogászprofesszorának írása szerint - amelyet a Klubrádió szemlézett - az áprilisi választás a magyar politika összeomlását hozta. A kormányfő véglegessé tette a jól összehangolt "államcsínyt", ami megingatta az EU önelégültségét, mármint hogy a szervezet nem más, mint "jól nevelt demokráciák klubja". A Fidesz alkotmányos reformja "frankensteini államot" teremtett.

A szakértő szavai igazolására az új magyar választási rendszert elemezte, kiemelve: a két idevágó jogszabály tökéletesen alátámasztja a tézist. Az új szisztémában ugyanis az ellenzéknek 6 százalékkal több voksot kellett volna kapnia még az egyszerű többséghez is, miközben a szavazatok relatív többsége kétharmadot eredményezett a Fidesznek. És hogy mi következik ezek után, azt jól illusztrálja a Szabadság téri emlékmű építése - jegyezte meg Scheppele. Szerinte ugyanis Orbán Viktor nem ismer el semmiféle akadályt törekvései útjában, az ígéretei pedig csak arra valók, hogy legyen mit megszegni. Eközben az EU hiába próbálta megfegyelmezni Orbánt, az eszközei gyengék, ráadásul nem is tudott elég gyorsan reagálni az orbáni "forradalomra". Így mostanra súlyos erkölcsi válság állt elő az alapvető értékek ügyében, és ez a krízis továbbterjed a magyar határokon túlra.

Szerző