Betlehemben a pápa

Publikálás dátuma
2014.05.26. 07:34
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Ferenc pápa megérkezett tegnap a ciszjordániai Betlehembe. A katolikus egyházfő Jordániából érkezett helikopteren a Palesztin Hatóság területén fekvő Betlehembe.

Itt tárgyalt Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. Az izraeli-palesztin konfliktust egyre inkább elfogadhatatlannak nevezte és felszólította a feleket, hogy hozzanak bátor és kreatív döntéseket a béke megteremtése érdekében.

A Születés temploma előtt tömeg gyűlt össze, hogy résztvevője legyen az egyházfő által celebrált misének. A szentmise végén Ferenc pápa közös békeimára a Vatikánba hívta az izraeli és a palesztin elnököt.

A pápa izraeli látogatása alkalmából Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete nyilatkozatot adott ki. ""Ferenc pápa történelmi jelentőségű látogatása Izraelben fontos mérföldkövet jelent a katolikus egyház, Izrael Állam és a zsidó nép közötti kapcsolat elmélyülésében.

Idén, 2014-ben ünnepeljük a Szentszék és Izrael Állam közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulóját. Mára ezt a kapcsolatot a szilárd elutasítás helyett az egyenrangúság, a spirituális tisztelet és a politikai legitimitás jellemzi" - olvasható a nagyköveti közleményben.

Szerző

Porosenko lett az elnök

Publikálás dátuma
2014.05.26. 07:31
Mozgóurna egy kijevi igénylőnél FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Az előrehozott ukrán elnökválasztás tétje nem az volt, hogy ki lesz a befutó, hanem, hogy  Petro Porosenko csokoládégyáros milliomos első vagy második fordulóból foglalhatja el a tisztséget. A keleti országrészben a legtöbb településen zárva maradtak a szavazókörzetek. Luhanszkban halálos áldozatokat is követelő lövöldözésre került sor.

Az első fordulóban megnyerte az elnökválasztást Petro Porosenko, a Vitalij Kicsko vezette UDAR párt által támogatott független jelölt. Exit poll felmérések a csokoládékirály támogatottságát 55,9 illetve 57.31 százalékon mérték. Julija Timosenko volt kormányfő, a Batykivscsina jelöltje 12,9 százalékot ért el.

Első fordulóban nyert Porosenko
Közel hatvan százalékos támogatottsággal a csokoládégyáros Petro Porosenko nyerte az előrehozott ukrán elnökválasztást. Hivatalos eredmények mára várhatók, de az exit poll felmérések 55,9 - 57,31 százalék között mérték teljesítményét. Julija Timosenko másodikként nem érte el a 13 százalékot. Porosenko bejelentette, elnökként mindent megtesz a kelet-ukrajnai válság rendezése érdekében, első útja Donyeckbe fog vezetni, de a Krím félsziget elcsatolását nem ismeri el. Kelet-Ukrajnában fegyveresek akadályozták meg a választás lebonyolítását.

Harminchat millió ukrán választópolgárt vártak tegnap az urnákhoz 79 választókerületben, de Kelet-Ukrajnában, az önmagát népköztársasággá kikiáltott Donyeck és Luhanszk megye legtöbb településén nem lehetett megtartani a voksolást, mert a fegyveresek megakadályozták azt.

A módosított választójogi törvény azonban a kötelező részvételi arány eltörlésével lehetővé tette a választás érvényességét a keleti régiók nélkül is, ahol legkevesebb 2 millióan nem adhatták vagy nem is akarták leadni voksukat.

A krími és kelet-ukrajnai lakosok számára több közeli dél-ukrajnai településen tették lehetővé a voksolást az ukrán hatóságok, de a nyugati országrészben is biztosították számukra a lehetőséget.

A krími tatárok közül többen autón átutaztak Herszon megyébe, ahol éltek szavazati jogukkal. A nyugati Lviv megyében is 369 krími tatár és 466 kelet-ukrajnai polgár jelentkezett át.

A keleti szakadárok előre jelezték, nem engedik lebonyolítani a választást a régióban. Donyeck és Horlivka városokban egyáltalán nem nyitottak ki a szavazóhelyiségek.

Donyeck megyében a 22 területi választási bizottságból csak 9 működött, Luhanszk megyében tizenkettőből kettő. Donyeck megye kormányzója azonban kijelentette, hogy a régióban lezajlottak a választások, a megye vezetése minden tőle telhetőt megtett ezért, de szakadárok több helyen megakadályozták, hogy a polgárok kifejezhessék választási akaratukat.

Donyeck városában fegyveresek ellenőrizték az utakat és a szavazókörzeteket, levegőbe leadott lövésekkel próbálták megfélemlíteni a lakosságot. A lefoglalt urnákat a nyílt utcán zúzták szét.

A Donyeck megyében lévő Mariupolban viszont csaknem minden szavazókör működött, mert Rinat Ahmetov, Ukrajna leggazdagabb embere, már korábban felszólította üzemeinek alkalmazottait, hogy csatlakozzanak a helyi rendfenntartó erőkhöz a biztonság szavatolása érdekében.

Éppen ezért több ezer oroszbarát, az elnökválasztás megtartása ellen tiltakozó tüntető vonult tegnap Ahmetov villája elé. Az ukrán hadsereg donyecki parancsnoka bejelentette, szavatolják a milliárdos biztonságát, aki ismeretlen helyen tartózkodott. Több százan Harkivban is tüntettek a választás ellen, illegitimnek tartva azt.

Orosz médiahírek szerint Luhanszkban az ukrán hadsereg szétlőtt egy kávézót, halálos áldozatok és sérültek is vannak, de számokat sem Kijev sem Moszkva nem közölt. Odesszában ismeretlenek Molotov-koktéllal megpróbáltak felgyújtani  egy szavazóhelyiséget. A BBC úgy tudja, tegnap a különböző összetűzésekben 20 személy vesztette életét.

Porosenko, akit a közvélemény kutatók a kampány során mindvégig a választás favoritjának tartottak, miután Dnyipropetrovszkban leadta voksát bejelentette, hogy nem ismeri el a Krím félsziget Oroszországhoz tartozását.

Elnökként minisztériumot fog létrehozni a krími ügyek kezelésére, beleértve a félsziget diplomáciai úton való visszaszerzését is. Ukrajna leendő elnöke azt is jelezte, véleménye szerint a Moszkvával való párbeszéd nélkül nem lehetséges a stabilitás Ukrajnában. 

Első intézkedései arra fognak irányulni, hogy a háború és a káosz véget érjen, első útja Donyeckbe fog vezetni, mondta.

Szerző
Frissítve: 2014.05.25. 23:59

Antiszemita terror, merénylet Brüsszelben

Belgiumban országszerte fokozták tegnap a biztonsági készültséget a szombati merénylet után, és a vasárnapi választások előtt. Szombaton délután négy óra előtt pár perccel egy Audi típusú személygépkocsi érkezett a brüsszeli Sablon negyedbe, a sofőr leparkolt, majd vaktában lövöldözni kezdett a zsidó múzeumnál, majd elhajtott, utasa viszont sajtóhírek szerint gyalogosan távozott a helyszínről.

Három ember, köztük két izraeli állampolgár életét vesztette. Ugyan egy negyedik halálos áldozatról is szóltak jelentések, az információt cáfolta az AFP-nek Yvan Mayeur, Brüsszel polgármestere, aki közölte: az illető “még él, de állapota kritikus”.

A Le Soir belga lap információi szerint a St. Pierre kórház intenzív osztályán ápolják. Rajtuk kívül 11 ember sebesült meg, többeket a támadás okozta sokk miatt kellett ápolni. A jelek szerint antiszemita terrortámadás történt, amelynek kapcsán magányos elkövető után folyik a hajsza, lapzártánkig nem sikerült kézre keríteni a támadót.

A La Derniére Heure honlapján ugyan szombaton azt írta, elfogták az elkövetőt, a gyanúsított tegnap vádemelés nélkül távozhatott. Az ügyészség szerint a férfi a merénylővel egy időben hajtott el a helyszínről, szemtanúként még számítanak rá.

A háromnapos jazzfesztivált a támadást követően azonnal felfüggesztették. A tömegnek köszönhetően rengeteg a szemtanú, helyi sajtójelentések szerint az Audi rendszámát is feljegyezték.

A lövöldözésnél a helyszínen tartózkodott Didier Reynders belga külügyminiszter is, aki Twitter-bejegyzésében azt írta: a lövések hangjára azonnal földre vetette magát, s látta, ahogy hozzá hasonlóan számos test lapul a téren. A közelben volt Joelle Milquet belügyminiszter is, aki pár perccel Reynders után ért a támadás helyszínére.

Ez az első eset, hogy ilyen súlyos antiszemita támadás történik Belgiumban a második világháború befejezése óta. “A merénylet egy gyűlöletet szító légkör eredménye” - fogalmazott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Szerinte a megoldás a terrorizmus elleni könyörtelen harc folytatásában, s a képmutatás helyett az igazság hirdetésében áll. Netanjahu üdvözölte a háromnapos szentföldi látogatáson tartózkodó Ferenc pápa antiszemitizmus elleni határozott állásfoglalását.

Elio Di Rupo, belga kormányfő részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak, s támogatásáról biztosította őket. Megszólalt Viviane Teitelbaum parlamenti képviselő is, aki közölte, a 2000-es években egyre több fenyegetés és megfélemlítés érte a zsidó közösséget Belgiumban, s jelezte, többször felhívta erre a tendenciára a hatóságok figyelmét, eredménytelenül.

Az antiszemitizmus elleni liga pedig közölte, a szimbolikus helyen elkövetett brüsszeli támadás célja, hogy “félelmet keltsen, s újjáélessze az antiszemitizmust Belgiumban, és Európában”. Belgiumban 42 ezer fős zsidó közösség él, többségük azonban nem Brüsszelben, hanem a "gyémántvárosnak" is nevezett Antwerpenben.

Megfigyelők a brüsszeli merényletet a két évvel ezelőtti francia támadássorozathoz hasonlították. Mohammed Merah 2012. március 11. és 15. között hét embert gyilkolt meg: a francia hadsereg három színes bőrű katonáját Montauban, majd két óvodás és egy kisiskolás gyereket, illetve egy fiatal rabbit a toulouse-i zsidó iskolánál. A magányos iszlamista merénylőt végül tűzharc során lőtte le a francia rendőrség mesterlövésze.

Szerző