Hobo-lemez Ady-versekkel

A föltámadás szomorúsága címmel Ady Endre verseiből és Fekete-Kovács Kornél zenéivel készített lemezt Hobo (Földes László).

Hobo és Bandája a közeljövőben többször koncertezik a 30 éve megjelent Vadászat című album anyagával. "Szerepel a lemezen Adynak Az undor óráiban című verse, amely így kezdődik: Jobb az undor, mint a harag...

Ez jelentette az egyik pillért a lemez és az előadás összeállításánál, mert attól, ami az országban folyik, inkább undorodom, mint haragszom.

A lemezre és a Nemzeti Színházban bemutatott előadásba került szövegeket Ady szerelmi lírájából, történelmi, közéleti és magyarság-verseiből válogattam, de átolvastam a publicisztikáit is. Rengeteg dolgot megfogalmazott, ami manapság is érvényes" - mondta Hobo.

Szerző

Közelkép - Elment Churchill írónő lánya

Miközben II. Erzsébet angol királynő a normandiai partraszállás évfordulóján Franciaországban vendégeskedett, a brit szigetországban elhunyt az írónő, akit ezernyi szál fűzött Párizshoz. Lady Soames, Winston Churchill fiatalabb leánya, születési nevén Mary Churchill. Legendás apjához ragaszkodott, édesanyját kevésbé kedvelte, mert ő hidegen bánt a gyermekeivel. Meg is örökítette Clementine Churchill című nagysikerű könyvében, famíliájának volt elsősorban a krónikása.

Fiatal lányként Sir Winston "árnyéka" lett, mintegy szárnysegédje. Elkísérte a papát 1943.-ban a Québec-i értekezletre, majd 1945.-ben Potsdamba, ahol megismerhette Roosevelt elnököt és Sztálint.

Párizs aztán további sorsát határozta meg, Találkozott ott Christopher Soames-szal, a brit nagykövetség helyettes katonai attaséjával, a hitvese lett.

Férjuram később, már 1968.-ban hazájának Szajna-parti nagyköveteként tért vissza, Lady a francia kulturális élet nagy rajongója, családi jó barátja Pompidou elnökéknek.

Férjét aztán Rhodésiába brit főkormányzóként vezényelte London, ahol a Churchill-leány jelentős szerepet vállalt a későbbi Zimbabwe fekete többségének hatalomátvételében. Afrikai tapasztalatai vezették arra, hogy ezentúl közéleti tevékenységének javarészét főként humanitárius misszióknak szentelje.

A jéghideg és kemény Thatcher azonban a férjet, aki időközben a lordok házában a konzervatívok vezetője lett, túlságosan "langyosnak" találta, elmozdította.

Kárpótlásként viszont a Ladyt a brit Nemzeti Színház igazgató tanácsának élére delegálta, e tisztségében ugyancsak nagy érdemeket szerzett, meg is kapta érte a Térdszalag rendet.

Könyveiben a történeti atyáról csak, mint "papáról" tett említést, a királynőről viszont mindig csakis "felséges asszonyként".

És hogy távolságtartását hangsúlyozza, minduntalan kiemeli, az uralkodói házhoz csak csekély kapcsolatok fűzik. Amit cáfol ugyan, hogy szalonját II. Erzsébet dedikált fotója ékesíti.

Szerző
Frissítve: 2014.06.05. 22:06

Adolf Hitler mint celeb?

Publikálás dátuma
2014.06.06. 07:45
Timur Vermes német újságíró, író szerint Hitlerről könyvet megjelentetni nem tűnt kecsegtető üzleti fogásnak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Újra Budapestre látogatott Timur Vermes német író, aki a Nézd ki van itt című botránykönyvében feltámasztotta Adolf Hitlert. A történet szerint 2011-ben Berlinben az újjáéledt diktátor hódításba és médiakarrierbe kezd, idővel saját tévéműsort vezet, miközben senki sem sejti, hogy ő az igazi Hitler. A szerző az Irodalmi Vacsora Est (Literary Dinner Series) keretében érkezett a Vörösmarty utcai Brody Studios művészeti klubba. 

- Marketingfogásból választotta Hitlert?

- A feltámadt Hitlerről írni nem tűnt kecsegtető üzleti fogásnak. Fogalmam se volt, hogy hányan veszik a humorom. Tudtam, hogy a regényt sikerül kiadni, de nem gondoltam, hogy ilyen sok példány fogy majd. A megjelenéskor, 2012 karácsonyán a Nézd ki van itt lett a tökéletes karácsonyi ajándék sokak számára. Németországban a toplisták első helyére került, nyolcvanezer példányt adtunk el egy hét alatt. A legtöbb olvasó élvezte a könyvet, de tudták, hogy nem szabadna.

- Mikor és hogyan döntötte el, hogy Hitlerről fog regényt írni?

-Egy törökországi nyaraláson. Egy piaci árusnál véletlenül ráleltem Hitler második könyvére, melyről addig nem is hallottam. Angol nyelvű volt és használt. A címe: Hitler második könyve. 1928-ban írta, de a kiadó arra hivatkozott, hogy a Mein Kampfot se veszik sokan, így nem dobják piacra. A diktátor életében ezért soha nem is adták ki, csakis a halála után jelent meg bizonyos országokban. Mikor Törökországban ráakadtam a könyvre, a következőre gondoltam: ha ez a második könyve, akkor én megírhatom a harmadikat. Ami arról szólna, hogy mit gondol a Berlinben feltámadt diktátor a jelenünkről.

- Hitler egyes szám első személyben számol be arról, hogyan építi fel a médiában a karrierjét. Miért akarta, hogy az olvasó azonosuljon a német vezetővel?

- Egyes szám első személyben az írónak csak azt kell bemutatnia, hogy a főszereplő mit gondol. Nincs szükség narrátorra, nem kell kommentálni az eseményeket. A szöveg se tűnik mesterségesnek, hisz a szóban forgó személy hogyan is gondolkodhatna másként. Szellemíróként, mikor mások nevében írtam könyveket, megtanultam, hogy számos előnye van ennek a szemszögnek.

- A regény számos történelmi adatot tartalmaz, Hitler jellemábrázolása realisztikus. Sokat olvashatott a német vezetőről.

- Nem kellett minden adatot ismernem. Azt kellett tudnom, hogyan akarta magát Hitler láttatni mások előtt, milyen képet kívánt festeni magáról. Ha valaki elolvassa a Mein Kampfot, látja, hogy egy család nélküli, önfeláldozó ember benyomását akarta kelteni, aki mindent megtesz a népéért. Miközben folyamatosan kitér a háborús történetekre, a nehéz fiatalságára és a megválasztására. Hitler fejébe nem nehéz belelátni: fanatikus volt, aki egy dimenzióban gondolkodott.

-Hogyan reagált a német média a könyvre?

- A sajtó idővel írt róla, de vitát nem gerjesztett a könyv. Ennek két oka is lehet. A Nézd ki van itt annyira sikeres lett, hogy sokan úgy gondolhatják, nincs is benne komoly üzenet. Másrészt a német média is traumatizált, ezért nem akar megvitatni szélsőjobboldali, náci témákat. Úgy gondolják, nem kell ezeket a témákat felnagyítani, hisz ha írnának róluk, azzal önkéntelenül is támogatnák őket. Persze miután háromszázezer példány elfogyott a műből, megjelentek recenziók. De szerintem akkor már késő volt. Az elemzések arról szóltak, hogy a könyv vicces-e vagy sem. Pedig nem ez a kérdés, hanem az, jó vagy veszélyes könyv-e.

- Feldolgozta Németország a Hitler okozta traumát?

- A német társadalom még ma is a trauma hatása alatt van. A második világháború után senki sem akart Hitlerről beszélni. Majd '68-ban az új generáció úgy döntött, megvitatja mi történt valójában, milyen bűntényeket követtek el az elődeik. A 68-as generáció volt az első, amely komoly vitát kezdeményezett a témáról. Ez olyan volt, mint egy terápia. A komoly viták két évtizeden át folytak, majd jött egy újabb nemzedék, amely inkább viccet csinált Hitler alakjából, és nevetett rajta. Manapság ezért már senki sem érti miért szavaztak rá 1933-ban. Most kezdjük megismerni milyen is volt az igazi Hitler.

- Mai, ismert német politikusokat is pellengérre állít a regényben. Ők is olvasták a könyvet?

- Ezt nem tudom megmondani, mert egyikük se keresett meg. Hitler a regényben meghívja tévéshow-jába a Zöldektől Renate Künastot, a párt volt elnökét. Azért választottam a politikusnőt, mert éles eszű, gyorsan reagál, és méltó ellenfele lehetett a diktátornak. Persze a regényben Künastnak fogalma sincs arról, hogy az igazi Adolf Hitlerrel beszélget, és ha ezt az olvasó észben tartja, akkor azt láthatja: a politikusnő elég jól állja a sarat. Egy másik fejezetben Holger Apfel tűnik fel, a Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD), vagyis a náci párt korábbi elnöke. Hitler képtelen elfogadni és tisztelni a vezetőt, mivel a neonáci párt magatartását túl óvatosnak, megfontoltnak véli. Velük szemben a diktátor sohasem ismert kompromisszumot. Ő mindig kockáztatott.

- A neonáci NPD mandátumot szerzett a májusi európai parlamenti választásokon. Mit gondol erről?

- Hát, ilyen a demokrácia. Nem akadályozhatod meg, hogy az emberek hülyén szavazzanak. Még akkor se tudod megváltoztatni a gondolkodásukat, ha illegálisnak nyilvánítják a pártjukat. El kell fogadni, vannak olyan emberek, akik így gondolkodnak, de meg kell őket győzni: létezik másfajta vélemény is. A probléma az, hogy Európában jelenleg pénzhiány van. Régebben az európai közösség egy gazdag kölyök szülinapi bulijára emlékeztetett. Aki elment a buliba, az kapott ajándékot. Manapság viszont elfogytak az ajándékok, elfogyott a pénz. Ezért a legnagyobb kérdés ma az Unióban, hogy mennyire vagyunk demokratikusak?

- De nemcsak Németországban, hanem Franciaországban, Nagy-Britanniában és Görögországban is előretörtek a szélsőjobbosok.

- Nem jó a helyzet. A kérdés az, hol, hogyan és milyen gyorsan lehet ezt a tendenciát megállítani. És ha nem sikerül megállítani, a következő kérdés, maradsz-e még a hazádban. Arra sincs garancia, hogy Európa mindig is demokratikus marad, és minden alkalommal helyesen fog cselekedni.

- Mit gondol, ma már toleránsabb a német társadalom?

- Toleránsabbak lettünk, mert jómódúak vagyunk. Nem nehéz demokratikusan gondolkodni, ha gazdag vagy. De ha elfogy a pénz, és az emberek úgy érzik, hogy szenvednek, akkor derül ki igazán, mennyire demokratikus a társadalom. Ha Görögország, Portugália és Spanyolország gazdaságilag összeomlik, és Merkel asszony tanácsára mi továbbra is fizetjük őket, nem tudom mennyire leszünk demokratikusak.

Névjegy

Timur Vermes német újságíró, regényíró 1967-ben született Nürnbergben. Apja az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után menekült Németországba, anyja német származású. Vermes az érettségi után Erlagenben politika és történelem szakos hallgató lett, majd újságírónak állt.

Bulvárlapokban, a müncheni Abendzeitungban és a kölni Expressben jelentek meg cikkei, valamint szellemíróként is dolgozott, vagyis hírességek helyett, a saját nevét nem szerepeltetve írt könyveket.

Első regénye a Nézd ki van itt, melyben Adolf Hitler 2011-ben, Berlinben feltámad, és média karrierbe kezd. A könyvből készült filmet 2015-ben mutatják be a mozik, a forgatókönyvet Vermes írja.

Frissítve: 2014.06.05. 22:00