Megkövették Gulyást

Publikálás dátuma
2014.07.15. 07:03
Gulyás Márton szerint „bizonyos fokú illetlenség”, amit tett, de szerinte erre szükség van FOTÓ: K 2 PRESS
Változatlanul provokációról beszél Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője a szombati demonstrációjukon történtekkel kapcsolatban. A szóvivő lapunkon keresztül is megkövette Gulyás Mártont, a Krétakör ügyvezetőjét, akit a párt megmozdulásán többször is megütöttek. Gréczy továbbra is úgy gondolja, hogy az Együtt-PM-nek köze van a történtekhez és Gulyás maga sem járt el helyesen, amikor a "Cigányozás helyett baloldali megoldásokat" feliratú táblát nem a tüntető tömeg szélén, hanem annak közepén tartotta a magasba.  

Ha kiderül, hogy DK-tag bántalmazta a párt rendezvényén Gulyás Mártont, akkor ez az ember nem maradhat a párt tagja - jelentette ki Gréczy Zsolt. A DK szóvivője közölte, hogy a videófelvételek alapján nem ismerték fel, hogy kik inzultálták. Lapunkon keresztül is megkövette Gulyást, a Krétakör Alapítvány ügyvezetőjét, akit a szombati demonstráción többször megütöttek, ám továbbra is úgy gondolja, hogy az Együtt-PM szövetségnek köze van a történtekhez. De Gulyás sem járt el helyesen, amikor a "Cigányozás helyett baloldali megoldásokat" feliratú táblát nem a tüntető tömeg szélén, hanem annak közepén tartotta a magasba. Hasonló tiltakozó táblát mások is vittek, őket azonban nem bántottak ezért - tette hozzá a szóvivő.

Gréczy szerint sajnálatos incidens történt, amire előre gyanakodtak. Akkor ugyanis, amikor látták, hogy Gulyás Kalocsai Kingával, az Együtt-PM programszervezőjével és Jámbor Andrással, a szövetség volt főtanácsadójával sétál a megmozdulás helyszínén, DK-sok meg is kérdezték tőlük: "ugye nem lesz balhé"? Ezután a krétakörös ügyvezető bement a tömegbe, épp a kamerák elé, amit a szóvivő provokációnak nevezett. Szabad vélemény-nyilvánításra mindenkinek lehetősége van, de tudni kell, hogy a tömeg közepén senkit nem lehet megvédeni - mondta Gréczy, aki szerint azért is szomorú, ami történt, mert a baloldali ellenzék támogatóit elbizonytalaníthatja. A történtek ellenére a DK készen áll, hogy az önkormányzati választásokon az Együtt-PM-el közösen induljanak. Gréczy bejelentette, hogy szeptember 6-ára ismét meghirdetik az Ellenállás Napját.

Gulyás szombaton a Magyar Narancsnak idézte fel: azért ment tiltakozó táblával, mert nem ért egyet azzal, hogy a DK és az MSZP "tartalmi politikai megoldások helyett etnicista kártyát játszik ki annak érdekében, hogy szavazatot maximalizáljon. Amióta Pásztor Albertet jelölték Miskolcon polgármesternek, egyszer sem beszéltek arról, hogy milyen indokok szóltak mellette, pusztán a vállalhatatlan mondatait próbálták meg demokrata színben feltüntetni". Gulyás, "bizonyos fokú illetlenségnek" tartja amit tett, ám erre szükség van akkor, ha "egy láthatóan nem rasszista, nem etnicista párt elindul egy olyan veszélyes irányba, ami eddig Magyarországon a szélsőjobboldali pártokat és különböző csatolmányaikat jellemezte". Az ügyben garázdaság miatt nyomoz az V. kerületi kapitányság is.

A helyi baloldali pártok, valamint a Miskolc Lokálpatrióta Egyesület támogatását élvező Pásztor Albert tegnap bejelentette: "város-konzultációs sorozatot" indít azokkal akik támogatják őt, hogy közösen alakítsák ki Miskolc jövőjét. Miskolcért vállalja, hogy kezeli a nincstelenek problémáját, támogatja a feltörekvőket, de "a gátlástalanoknak" azt üzeni: "egész életemben a törvény és a rend szolgálatában álltam, a jövőben is erre számítsanak". A polgármesterjelölt tegnap kijelentette, hogy nem rasszista, és azt is, hogy nem beszélt cigánybűnözésről öt évvel ezelőtt.

                                         A rendőrség nem diszkriminál?

Vallás, bőrszín, nem, faji hovatartozás alapján a rendőr nem diszkriminálhat és nem is diszkriminál - jelentette ki Papp Károly országos rendőrfőkapitány. A főkapitányt és Pintér Sándor belügyminisztert egy más témában tartott tájékoztatón arról kérdezték, létezik-e az a gyakorlat, amiről több hír és videó is született, hogy a rendőrök apróbb szabálytalanságok miatt büntettek meg romákat, míg másokat ugyanazért nem. Pintér szerint a jelenség "nem gyakorlat". A rendőröket a jogszabályok irányítják, a jogszabályokat pedig nem a rendőrség állapítja meg, hanem a parlament dönti el, mi kerüljön bele a szabálysértési törvénybe - tette hozzá, rámutatva: ennek a szabálysértési törvénynek az ellenőrzését végzik a rendőrök a közutakon, ennek megfelelően intézkednek. Pintér reméli, "másféle intézkedés nincs". Egyértelműnek nevezte, hogy a rendőrök nem öltözködés, hovatartozás alapján ítélik meg a szabálysértést, hanem a törvény alapján. Papp Károly szerint minden egyes rendőri intézkedést egyedileg kell megvizsgálni. Jelezte: a jogorvoslati rendszer minden intézkedés alá vont állampolgárnak széles lehetőséget ad, hogy a rendőri intézkedéssel kapcsolatos kifogásait megtegye.
Ismert, az elmúlt hetekben az index.hu, majd nyomában több médium is olyan esetekről számolt be, hogy romákat papírzsebkendő eldobásáért, biciklijük hiányos felszereléséért, vagy egyéb enyhe szabálysértésért a rendőrök megbüntették. Az egyik legkirívóbb példa, hogy egy babakocsit toló cigány nő azért kapott büntetést, mert a babkocsit a járdáról letolta az úttestre, mert így kerülte meg a járdára kihelyezett kukát.

Muhi Erika: "Olyan, hogy cigánybűnözés, nincs"

Elfogadhatatlan és vállalhatatlan, ha egy, a közvélemény befolyásolására képes rendőri vezető erősíti a rasszizmust - mondta lapunknak Muhi Erika. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) igazgatója kizárólag jogvédői szempontokat hozott fel Pásztor Albert, a baloldal által támogatott független miskolci polgármester-jelölt ügyében, mert - mint mondta - nem akarnak beszállni semmilyen politikai játszmába, így szándékosan nem szólaltak meg az utóbbi hetekben.

Kiemelte ugyanakkor: olyan, hogy cigánybűnözés, nincs, s aki ilyet mond, az növeli a rasszizmust, a kirekesztést, ezzel pedig árt a magyar társadalomnak. Muhi azt is hozzátette: a bűnelkövetés mindig semleges színű, ezt pedig a hatóságok statisztikailag is igazolni tudják. A NEKI egyébként 2009-ben nyilvánosan elítélte Pásztor szavait, s az iroda igazgatója továbbra is elítélendőnek tartja, hogy egy rendőri vezető így nyilvánuljon meg. Muhi az ECRI, azaz a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság 11-es számú politikai ajánlását is idézte, mely kiköti, hogy a tagállamok rendőrségeinek, illetve a rendőri vezetőknek feladtuk, hogy ne tartsanak fenn, s főként ne erősítsenek sztereotípiákat, amelyek a kisebbségi származásból fakadó megkülönböztetésre adhatnak okot. Az ajánlás szól arról is, hogy a hatóságoknak különösen ügyelnie kell erre a követelményre akkor, amikor statisztikai célú adatközlést végeznek. Mint ismert, Pásztor 2009-ben azt mondta egy sajtótájékoztatón: "Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közterületi rablások elkövetői cigány emberek. Igazából Miskolcon legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük." Kijelentése miatt az ORFK vezetője vizsgálatot indított és leváltotta posztjáról a miskolci rendőrkapitányt.

Muhi úgy fogalmazott: Pásztor szavai 2009-ben is károsak voltak,, de ma még inkább azok, hiszen felmérések kimutatták, hogy ma előítéletesebb a társadalom. Ha pedig egy rendőr vallás, bőrszín, nem, faji hovatartozás alapján megkülönböztet bűnelkövetőket, azzal táplálja a szélsőséges indulatokat. A bűnüldözés színvak kellene, hogy legyen - fogalmazott a NEKI igazgatója.

Szerző

Deáki bölcsességet ajánlanak

Publikálás dátuma
2014.07.15. 07:00
Szekeres Imre és Lendvai Ildikó: együtt a Deák-körben FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Új programot, másfajta szervezeti felépítést, alapszabályt sürget az ismert szocialista politikusokból vasárnap megalakult Deák Ferenc Kör. A csoport elsősorban azt követeli, hogy az MSZP hétvégi kongresszusa szorítsa háttérbe a Mesterházy Attila vezetésével összeállított parlamenti frakciót. Azt is kérik, hogy a párt vegye be a programjába a 100 ezer forintos minimálbért és a garantált, feltétel nélküli alapjövedelmet, illetve vállalja fel a cigányság integrációjának ügyét. A kör tagjai szerint a szocialistáknál nagyobb baj van annál, mint hogy szokás szerint a különböző csoportok alkuja nyomán válasszon vezetőket a párt. 

Szerkesztőségünk birtokába is eljutott az a felhívás, amelyet vasárnap este küldtek el az MSZP kongresszusi küldötteinek a frissen megalakult Deák Ferenc Kör tagjai. A társaságot huszonegy szocialista politikus, köztük korábbi pártvezetők és fiatal, a hétvégi tisztújításon induló politikusok hozták létre, közöttük Lendvai Idikó, Szekeres Imre, Juhász Ferenc, Katona Tamás, Kökény Mihály, Varga Zoltán és Veres János, valamit Tóth József XIII. kerületi polgármester, illetve Burány Sándor, aki tavasszal egyéni mandátummal került be a parlamentbe. De több fiatal politikus, így Tüttő Kata és Lendvai Anna fővárosi képviselők, a székesfehérvári Márton Roland, illetve Braun Róbert is csatlakozott hozzájuk.

Magyarország bajban van, soha nagyobb szükség nem volt erős szocialista pártra, ám komoly változásokra van szükség ahhoz, hogy az MSZP ismét erős legyen - fogalmaznak a felhívás aláírói. A politikusok azt szeretnék, ha a tisztújító kongresszus határozatban garantálná, hogy új program, illetve alapszabály készül és a párt szervezeti felépítése is megváltozik. Olyan pártot akarnak, amely "totális ellenzéke annak a politikai rendszernek, amely szétszakítja a társadalmat, gyilkolja a szolidaritást, korlátozza a szabadságot". A frissen megalakult kör tagjai szerint a baloldalt és benne az MSZP-t újjá kell szervezni és fontosnak nevezik, hogy rendezzék a demokratikus pártok viszonyát.

Szorgalmazzák, hogy erős és tekintélyes elnökség alakuljon, ne különböző csoportok alkuja nyomán válasszanak vezetőket a szombati kongresszuson, mert ennél nagyobb bajban vannak a szocialisták. Egyúttal javasolják, hogy mindenki, aki a tisztújításon indul, tegye nyilvánossá pályázatát. A dokumentumban visszaköszön Szekeres Imre korábbi ajánlása, hogy az elnökség kétharmada ne legyen a frakció tagja. Ezt azzal indokolják, hogy a párt dönthessen a parlamenti képviselőcsoport munkájáról, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a kör tagjai követelik a küldöttektől, szorítsák háttérbe a még Mesterházy Attila vezetésével összeállított - így jórészt hozzá kötődő politikusokból álló - parlamenti frakciót.

Lendvaiék olyan új programot szeretnének, amely egyebek mellett tartalmazza a nettó 100 ezer forintos minimálbért, a közmunkások helyzetének és bérének rendezését, a felzárkóztatást segítő gazdaságpolitikát, az egészségügy talpraállítását. Emellett vitát kezdeményeznek a garantált, feltétel nélküli alapjövedelemről, és a mélyszegénységben élők, köztük a cigányság integrációjának ügyéről.

Úgy gondolták, hogy az MSZP olyan sokak által sürgetett irányváltása csak akkor telhet meg tartalommal, ha azt több szellemi műhely segíti - mondta lapunknak Lendvai Ildikó. A volt pártelnök szerint a szocialisták azért nem folytathatják úgy, ahogy eddig tették, mert a választók 2010-ben a kormányzati politikájukat, 2014-ben pedig az ellenzéki politizálásuk elégtelenségét utasították el. A felhívás aláírói azt remélik, hogy a kongresszus, ahol ők is küldöttek lesznek, megvitatja a dokumentumot, sőt az ajánlásokat el is fogadja. Lendvai elárulta, hogy részben azért nevezték el Deákról a csoportot, mert az utóbbi hetekben formálódó közösség alapítói a párt Deák Ferenc utcai helyiségében találkoznak egymással. Katona Tamás lapunknak kijelentette, azért a kongresszus előtti napokban juttatták el a küldötteknek a dokumentumot, mert most készültek el azzal, de szerinte egy hét elég, hogy a küldöttek megfontolják az ajánlatokat. A volt államtitkár azt is elmondta, hogy a kör tagjai tovább akarnak dolgozni, mert ilyen műhelyekre szükség van ahhoz, hogy ismét sikeressé tegyék a pártot és a szocialisták eljussanak a választókhoz.

                                           Harangozó nem jelölteti magát

Visszalépett az elnökségi tagjelöltségtől Harangozó Tamás. Az MSZP-s politikus, akit több megye a párt elnökhelyettesi, illetve alelnöki posztjára javasolt, végül csak az elnökségbe pályázott, tegnap azonban a kongresszusi jelölőbizottság előtt ezt is visszavonta. Harangozót a napokban egyhangúlag ismét megyei elnökké választották a tolnai szocialisták, emellett frakcióvezető-helyettesi feladatokat is ellát. A politikus lapunknak elmondta, a bizottság előtt megköszönte a bizalmat, amit a kongresszusra készülve kapott és kijelentette, nem kér elnézést a korábbi évek lojalitásáért, mert ő nem egyetlen személyhez, vagy személyekhez hanem a szocialista párthoz volt lojális. Mint mondta, ha valóban újjá akarják építeni a pártot, akkor ezért a frakció vezetésében tud a legtöbbet tenni. Ha ugyanis Tóbiás József elnökké választása után egy kézben kívánja tartani a pártelnökséget és a frakcióvezetését, akkor eddigi tapasztalatai alapján általános frakcióvezető-helyettesként ő valóban sokat segíthet.
A volt elnökségi tag furcsának nevezte, hogy azok, akik miniszterként pártfunkciót is viseltek, most azt akarják, hogy az elnökség kétharmada ne lehessen képviselő. Harangozó szerint ha ezt kimondják, a szabálynak az Európai Parlament szocialista tagjaira is vonatkozni kell, egyébként joggal fognak kettős mércéről beszélni.

Szerző

Molnár Csaba: a reklámadó a sajtószabadság ellen irányul

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti (EP-) képviselője a Magyarországon nemrég bevezetett reklámadót a sajtószabadság korlátozásának minősítette hétfőn Strasbourgban az EP plenáris ülésének nyitó napján, az egyperces felszólalások sorában.

Emlékeztetett arra, hogy DK-s képviselőtársával együtt a múlt héten írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz, kérve a testületet, vizsgálja meg, összhangban áll-e a reklámadó az uniós előírásokkal. 

Molnár szerint a reklámadó nem adókérdés, hiszen a bevétel nagyságrendje költségvetési szinten nem jelentős. Valójában - állította - a médiaszabadságról van szó, hiszen a törvény ki nem mondott célja szerinte az, hogy ellehetetlenítse a kormány ellenőrzése alatt még nem álló, legnagyobb független magyar kereskedelmi tévét, az RTL Klubot. 

Az elmúlt négy évben a magyar kormány, visszaélve kétharmados parlamenti többségével, egyrészt az EU-ban soha nem látott méretű kormánypárti médiabirodalmat alakított ki, másrészt mindenféle büntető intézkedésekkel sújtotta a még független média maradékait - mondta a DK-s EP-képviselő. 

"Ezen intézkedések eredményeképpen Magyarországon európai értelemben vett független sajtóról, sajtószabadságról már nem lehet beszélni" - tette hozzá.

A plenáris ülés után magyar újságíróknak nyilatkozva Molnár Csaba mindehhez hozzátette: nem csupán konkrétan a reklámadó tekintetében, hanem általában véve a magyar sajtószabadság helyzetét illetően is vizsgálatot kívánnak kezdeményezni az Európai Bizottságnál. Mint mondta, a kérdést akkor is fel fogják vetni, amikor az EP azt tárgyalja majd, miként alakult a magyarországi helyzet a tavaly nyáron elfogadott Tavares-jelentés óta.

Szerző