Devizamentés 1500 milliárdért

Akár 1500 milliárd forintra is rúghat a devizahitel mentőcsomag hatása, ha a ma még nem ismert forintosítási feltételek hatását is beszámítjuk. Bár Áder János köztársasági elnök már ma egy hete aláírta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt, azt azonban tegnapi napig nem hirdették még ki a Magyar Közlönyben.

Becslések szerint 2010 és 2014 között, vagyis a második Orbán-kormány időszakában, a pénzintézetek a társasági és nyereségadó mellett összesen 1200 milliárd forintnyi pluszterhet - bankadót, és tranzakciós illetéket - kényszerültek befizetni az államkasszába. Ehhez jön még a devizahiteles mentő törvényből adódóan várhatóan minimum 700 milliárd forintra becsülhető összeg.

(A devizahiteles törvény - kihirdetését követően, 8 nap múlva léptetése után - várhatóan július utolsó napjaiban léphet hatályba. A jogszabály szerint a bankoknak 30 nap áll rendelkezésükre, hogy peres úton próbálják bizonyítani az egyoldalú kamatemelésre okot adó általános szerződési feltételeik jogszerűségét. Valószínűleg minden bank peres útra fogja terelni a törvény által előírt kötelezettségeit, mert csak itt tudják bebizonyítani, hogy korábban tisztességesen jártak el az ügyfeleikkel. Márpedig, ha a bíróság - végső soron a Kúria - igazat ad nekik, attól csak az árfolyamrés különbözetét kell majd visszafizetniük. A várhatóan számos perre való tekintettel július 18-ával, vagyis a nappal, illetve augusztus 18-ával visszarendelték a szabadságukról a polgári, gazdasági ügyeket tárgyaló bírákat. (Most ugyanis ítélkezési szünet van a bíróságokon.)

Az Országos Bírósági Hivatal becslése szerint legfeljebb 410 új ügy érkezésére számítanak, ugyanis ennyi a bejegyzett pénzügyi intézetek száma Magyarországon.

A devizahiteleseket mentő törvénycsomagnak a bankszektorra, illetve a központi költségvetésre gyakorolt hatásával kapcsolatban jelenleg a sötétben tapogatózunk - mondta lapunk érdeklődésére Gabler Gergely. Az Erste Bank vezető makroelemzője arra utalt, nem tudni, hogy milyen módon váltják majd át a devizahiteleket forintra. Vajon a 12 milliárd eurónyi kölcsönt piaci árfolyamon vagy annál kedvezőbben konvertálják-e?. "Az is kérdéses, hogy a bankokon mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetve a kormány mennyivel járul hozzá a terhek átvállalásához. Ezek a részletek csak ősszel dőlhetnek el" - emelte ki Gabler Gergely. Hozzátette: az is kérdéses, hogy a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által tegnap bejelentett költségvetési zárolás összefüggésben van-e a devizahiteles csomaggal.

Egyelőre csak az árfolyamrés hatása forintosítható pontosan. Ha elfogadjuk, hogy a bankok várható vesztesége 600-900 milliárd forint lesz, az óriási károkat jelez egy olyan bankrendszerben, amely az MNB júniusi stabilitási jelentésének stresszpályáján 1100-1200 milliárd forintos szabad tőkeállományt jelez – hívta fel figyelmet Király Júlia, jegybank volt alelnöke, a KBC Bank igazgatósági tagja a HVG-nek nyilatkozva.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az adósmentésnek is lesz költsége, de még nem tudni, mennyi, és van-e ekkora mozgástere a költségvetésnek - tette fel a kérdést Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője egy tegnapi kerekasztal beszélgetésen. Ugyanitt Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője kijelentette: szerint az neuralgikus pont lenne, ha bankok megmentésébe kéne beszállnia az államnak, ami ez nem valószínű. Hosszabb távon a háztartások terheinek csökkenésével a fogyasztás növekedhet, ami kedvez a költségvetésnek.

Az adósmentő csomag egy fekete doboz, mert a részleteket még nem ismerjük. A mostani mentés hatása súlyosabb lehet, mint a korábbi végtörlesztésnek. Lehet, hogy tovább tolódik a banki hitelezés talpra állása, ami további jegybanki hitelprogramokat tesz szükségessé - fejtette ki a véleményét Madár István hozzászólásában. Kifejtette: korábban , 2010-ben az MNB-nél megvizsgálták a forintosítás lehetőségét, de az akkori körülmények között arra jutottak, hogy nem bírná el az ország. Most új helyzet van, ahol lehet, hogy megáll a lábán a megoldás.

A Financial Times (FT) régiós szakírója szerint a térség országai közül a legnagyobb aggodalmakat azonban Magyarország okozza, ahol a kormány 2010-es megválasztása óta harcban áll a bankokkal. A devizahitelesekkel kapcsolatos említett jogszabály csak az utolsó az adósok helyzetét könnyíteni hivatott - a pénzintézetekkel kifizettetett - intézkedések sorában.

Egyesek politikai szándékokat sejtenek a háttérben. Orbán tavaly kijelentette, hogy 50 százalékos magyar tulajdont látna szívesen a bankrendszerben - emlékeztet az FT cikke. A kormány legutóbbi intézkedései rákényszeríthetnek néhány külföldi bankot, hogy eladja itteni érdekeltségét vagy esetleg összeolvadhat több helyi leányvállalat.