Új emberemlékezet

Publikálás dátuma
2014.07.23. 07:45
Csuja Imre magától érthető természetességgel mutatja meg Übü alpáriságát FOTÓ: PARASZKAY GYÖRGY
Mácsai Pál jól tette, hogy megrendezte Szentendrén Alfred Jarry Übü király, vagy a lengyelek című féktelen abszurdját. A látványos nyáresti előadás a hatalom gátlástalan mámoráról mutat érzékletes és igencsak elgondolkodtató képet.

Übü papa és Übü mama egy matrackötegen üldögél, fölöttük foltos, szakadt, lepukkant napernyőre, emlékeztető sátorszerű képződmény. "Szaar", kiáltják elnyújtva és azonnal helyben is vagyunk. Alfred Jarry Übü király, vagy a lengyelek című abszurdját öt alkalommal játszották a Szentendrei Teátrum és az Örkény Színház együttműködésében a Városháza udvarán.

Alfred Jarry először csupán diákbohózatnak indult, de később sorozattá, illetve öt felvonásos drámává fejlesztett művét több mint kétszázszor játszották kultikussá vált előadásban 1984-től tíz éven át a Katona József Színházban. A Zsámbéki Gábor által rendezett produkcióban Übü papaként, Sinkó László és Übü mamaként, Básti Juli legendás kettőst alkotott.

Nem nagyon lehet elfelejteni, ahogy Básti Juli azt a már emlegetett kulcs kifejezést, a "szaart" fülsüketítően, szinte az agyunkig hatolóan visította a színpadon. Mácsai Pál rendezőt, mint elmondta évek óta foglalkoztatta az Übü király színrevitele, "a társadalmi tapasztalataink miatt, amelyekben valaha éltünk és a jelenben élünk."

A mondatból hiányzik a diktatúra kifejezés, de nem nagyon lehet elvitatni, hogy Jarry 1896-ban írt darabja a hatalom természetrajzáról, a diktatúra mohó, maga körül mindent gátlástalanul leromboló mivoltáról szól, illetve ennek a vásári komédia elemeit használó abszurd kifigurázása.

A szerzőt Übü megalkotásában gimnáziumi fizikatanára ihlette. A mű szabadszájúan provokáló, olykor valóságosan a nézőket sokkoló nyelvezetével már az ősbemutatón botrányt okozott, csak kétszer ment. Aztán mégis elindult megállíthatatlan útján. A nyolcvanas években, a Katonában már lehetett játszani nálunk is az Übüt, igaz már a hatvanas években is született belőle Magyarországon előadás.

A Kádár-rendszer hatalmasai a puha diktatúra éveiben eltűrték, hogy a közönség összekacsintson Jarry groteszk hőseit látva. A történet rém egyszerű. Übü mama, akárcsak Lady Macbeth ráveszi férjét, a falánk, ámde gyáva dragonyos kapitányt, hogy ölje meg a lengyel királyt.

Ezt Übü papa meg is teszi, aztán elkezd uralkodni és igencsak felbátorodik, nem teketóriázik, új törvényeket hoz, a törvényhozás termét, pár nap alatt a végrehajtás csarnokává változtatja, még az emberemlékezetet is átírja.

Felemeli az adót, ellenségeinek vélt alattvalóit, volt szövetségeseit egyaránt, biztos, ami biztos, elteszi láb alól. Ha kell, háborúzik, majd alkalmas pillanatban tovább áll. Mácsai rendezésében bővül a szereplőgárda egy konferansziéval (Máthé Zsolt), aki, mint egy cirkuszi kikiáltó felkonferálja az adott jelenetet, bemondva a történés pontos helyszínét.

Mácsai az előadás stílusát megválasztva izgalmasan vegyíti a commedia del arte, a huszadik századi modern hagyomány és a kortárs színjátszás eszközeit. Az egyik fő találmány, hogy a mellékszereplők népes hadát, beleértve az egész orosz és lengyel hadsereget Bagossy László, az Örkény Színház Hamlet című előadásában már kipróbált harmadéves egyetemista növendékei jelenítik meg nagy játékkedvvel.

Az előadást Jékely Zoltán fordításában játsszák, Ari-Nagy Barbara dramaturg nem aktualizálta a szöveget, csupán néhány mai utalást, kifejezést ékelt az elhangzottakba. A szellemes, friss, üde dalszöveg az egyetemista Fekete Ádám munkája. Az inkább jelzésszerű, de mégis nagyon találó díszletet Bagossy Levente jegyzi.

Az ötletes jelmezek Szlávik Julit dicsérik. A zenéért felelős Kákonyi Árpád egy színpadi magaslatról egy elektromos zongorán játszva tett hozzá sokat az előadás pergő, de fanyar hangulatáért. A rendező egy interjúban megjegyezte, hogy azért is vonzotta a darab, mert jól kioszthatók a főszerepek az Örkény Színház társulatából. És igazat kell adnunk a teátrum direktorának. Csuja Imre fölényesen képes ábrázolni Übü papa elképesztő felemelkedését.

Magától érthető természetességgel mutatja meg Übü alpáriságát, és sodró fékevesztett hatalmi mámorát. Csuja Übüje magától érthetően büdös. A Szabadság téri emlékmű kapcsán készült videóban jegyzi meg egy hozzászóló, hogy a diktatúrának szájszaga van. Übü szagától öklendezik is mindenki, aki közelébe kerül.

Így tesz Übü mama szerepében a nagyszerű Kerekes Éva is, aki egyszerre ösztönös és számító. Übüt és mást is könyörtelenül a maga céljaira használja, teszi ezt úgy, hogy riasztóan közönséges és mégis magával ragadó. Igazi, mosolygó, ám de kegyetlen manipulátor. Nagy Zsolt határozottan a vesztébe rohanó Paszomány kapitány.

Gyabronka József Vencel királyként jól hozza a balekot, később Elek cárt is ő adja. Bravúrszerep Ficza Istváné, aki Rozamunda királynéként rózsaszín ridiküljével hatásosan van jelen, de mit sem ér a királynak szánt figyelmeztetése. A Bugrisláv királyfit alakító Jéger Zsombornak érdemes megtanulni a nevét. Mácsai Pál szentendrei előadása az Örkény Színházban látható októberi premier előtti, jól sikerült munkabemutatónak tekinthető.

Szerző
Frissítve: 2014.07.22. 22:28

Százmilliárdok úszhatnak el

Publikálás dátuma
2014.07.23. 07:21
A Margit híd felújítása elképzelhetetlen lett volna az uniós fejlesztési pénzek nélkül FOTÓ: K 2 PRESS
Átláthatatlan az az uniós forrásokat elosztó új magyar rendszer, amelyet idén hozott létre a kormány, ezért nem fizeti ki a számlákat Brüsszel. A magyar kormány hivatalos magyarázkodása szerint minden rendben van ugyan, de ezt a miniszterelnök legszűkebb köre sem hiszi el, ezért nem is küldenek ki kifizetésre szánt új számlákat az Európai Unióhoz. . Amíg a Európai Bizottság 2014. április 15. óta, azaz a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása óta nem fizet, addig a magyar államnak, vagyis az adófizetőknek kell állniuk a számlát, ami 2015. végéig elérheti a kétezer milliárd forintot is. Ha Orbán Viktor kormányfő ebben az ügyben is megmakacsolja magát, akkor a 95 százalékban uniós forrásokból épülő, megújuló utak, hidak, vasútvonalak beruházásai is veszélybe kerülhetnek.

Április óta a magyar kormány egyetlen számlát sem küldött Brüsszelbe, és ennek az az oka, hogy az unió nem fizetné ki azokat - írta a 444.hu. Az internetes portál

április végén egy nem nyilvános brüsszeli levélből értesült arról, hogy az Európai Bizottság (EB) elégedetlen a magyar pénzelosztó rendszerrel. 30 alkalommal utalt át Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1300 millió euró értékben - reagált a 444.hu cikkére a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya.

Az ügy kipattanásakor, április végén Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy amíg nem zárulnak le a hazai pályázati intézményrendszer átalakításával kapcsolatos uniós vizsgálatok (ezekre a 444.hu értesülése szerint még nem került sor és ezt a Miniszterelnökség tegnapi közleménye sem cáfolta), addig egy április 16-i keltezésű brüsszeli levél alapján a bizottság azt kérte, ne küldjenek számlákat, az április 15. előtt keletkezett számlákat azonban befogadják és ki is fizetik. Ez követően még 30 alkalommal átutaltak Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1300 millió euró értékben - reagált a 444.hu cikkére a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya. ( A második negyedévi számlákat legkésőbb július közepéig kellett volna elküldeni Brüsszelbe, de ezt az Orbán-kormány meg sem kísérelte.)

A bizottság jelenleg két jelentést vizsgál - közölte a 444. Az elsőt június 10-én kapta meg Brüsszel, és arról szól, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetése (január 1.) óta hogyan működnek az egyes minisztériumok alá szervezett irányító hatóságok, amelyek a pályázatokat kiírják. (A magyar kormány azt állította korábban, hogy az irányító hatóságok átszervezését Brüsszel már elfogadta.)

A másik jelentés, amit az Európai Unióban vizsgálnak, az úgynevezett közreműködő szervezetek minisztériumokba beolvasztását elemzi. Ez a jelentés csak július 16-án ment ki Brüsszelbe, akkor, amikor a Miniszterelnökség áprilisban ígért menetrendje szerint már nem egyeztetni kellene, hanem felvenni a pénzt.

A Népszava információi szerint 2015-ig, vagyis a 2007-2013-as pénzügyi ciklus kifutásáig még kétezer milliárd forintot kellene kifizetni. Ezt az államnak kell állnia az adófizetők pénzéből, s ha nem sikerül megegyezni, akár újabb jelentős megszorító csomagokkal is számolni kell. Ha csúszik a megállapodás, jövőre késve írhatják csak ki a pályázatokat, így jó néhány betervezett út, vasút, híd építése, felújítása elmaradhat.

A magyar kormány lenyúlni, nem pedig lehívni akarja az uniós pénzeket - vélekedett az Együtt-PM Szövetség. Brüsszel tudja ezt, és nem fizet, ami fejenként havi 10 ezer forintba kerül minden magyar állampolgárnak - írta közleményében a pártszövetség. A helyzet súlyosságát jól jellemzi, hogy havonta 100-120 milliárd forintot kell a magyar adófizetőknek kifizetniük a pályázatokra. Amikor a magyar kormány januárban megszüntette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, (NFÜ) az volt a célja, hogy átláthatatlanná tegye az uniós pénzek elosztásának folyamatát, így ismét a haveroknak játssza ki ezeket a forrásokat - állítja az ellenzéki párt.

Szabó Szabolcs az Együtt-PM Szövetség országgyűlési képviselője a Népszavának erről kifejtette: felesleges volt a tárcáknak leosztani az uniós források elosztásának feladatát, hiszen Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítja gyakorlatilag a minisztériumokat. A területeket felügyelő úgynevezett referatúrákat intézményesítették, így Lázár János kvázi miniszterelnökként működik - jegyezte meg Szabó Szabolcs.

Ujhelyi írásban kérdez
Írásbeli kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője az uniós támogatások ügyében kedden - tudatta közleményében a politikus. Ujhelyi arra vár választ, hogy pontosan hol tartanak a megkezdett vizsgálatok, vannak-e már részeredmények, mi indokolja a kifizetések átmeneti leállítását, a magyar kifizető rendszer mely részeit tartja kifogásolhatónak a brüsszeli testület. Ezen kívül a szocialista képviselő arról is pontos tájékoztatást szeretne kapni, hogy mikor nyújtott be utoljára Magyarország uniós támogatást igénylő számlát, mikor történtek az utolsó utalások, és mikorra várható, hogy ismét megindulnak a kifizetések.

A korábban működő rendszer szétverése a politikus szerint azért is veszélyes, mert a 2014-2020. közötti uniós pénzügyi ciklus egyik fő irányelve, hogy az egyes programokat különböző alapokból finanszírozzák a tagállamok. Ezt a feladatot bonyolult úgy megoldani, ha az irányító hatóságok szétszórva működnek. Szabó Szabolcs azt is felvetette, hogy a magyar kormány, állításával ellentétben érdemben nem egyeztetett Brüsszellel az átalakításról, holott a bizottság jóváhagyása nélkül ezt nem tehették volna meg. Csehország is hozzányúlt volna az elosztáshoz, de ők betartották a hivatalos utat. Igaz, Brüsszel vissza is dobta az elképzelést, de kapják a támogatásokat.

Amíg az unió nem fizet, az államnak kötvénykibocsátásból, hitelből, kamatokkal kell fizetni. Elvileg még a Paksi Atomerőmű bővítésre szánt 10 milliárd eurós orosz hitel megcsapolása is szóba jöhet. Bármelyik megoldást választja a kormány, az tovább növelheti a már most is 80 százalék fölötti államadósságot.

Az uniós források újraindításához a kormány megpróbálhatja elfogadtatni az új rendszert a Bizottsággal, de erre kevés az esély, vagy újra létrehozhatnak egy egységes szervezetet a kifizetésekre. Ez is nehezen elképzelhető, ismerve Orbán Viktort, aki a gyengeség jeleként értékel minden kompromisszumot, vagy visszavonulást - említette Szabó Szabolcs. A politikus úgy vélte, a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott civil szervezetek elleni hajsza is azért indult, hogy elterelje a figyelmet, mekkora baj van.

Csúszó pénzek
A szakemberek szerint már ki kellett volna írni a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusra pályázatokat, ahogyan például 2007-ben már tavasszal megjelentek az első ilyen kiírások. Jelenleg azonban se híre se hamva a most következő időszakra szóló kiírásoknak. Márpedig minél később jelennek meg ezek a kiírások, annál kevesebb idő marad a teljesítésre, kifizetésre. Emiatt hasonló kapkodás következhet be, mint a mostani ciklusban.
A második Orbán-kormány 2010-es győzelme után gyakorlatilag másfél évre leállította a pályázatok  kiírását és kifizetését. Így a költségkényszer miatt átcsúszó pénzekkel kockázatos nagy beruházásokat is támogatott a kormányzat. A szakértők szerint ha záros határidőn belül megállapodna a kormány Brüsszellel, akkor is hónapokat veszít az ország. Rosszabb esetben el sem tudjuk kezdeni a most induló pályázati ciklust. Ha év végéig nem sikerül elkölteni és elszámolni valamennyi pályázati pénzt, az visszavonhatatlanul elvész. Ez akár több százmilliárd forint is lehet.

Szerző

Százmilliárdok úszhatnak el

Publikálás dátuma
2014.07.23. 07:21
A Margit híd felújítása elképzelhetetlen lett volna az uniós fejlesztési pénzek nélkül FOTÓ: K 2 PRESS
Átláthatatlan az az uniós forrásokat elosztó új magyar rendszer, amelyet idén hozott létre a kormány, ezért nem fizeti ki a számlákat Brüsszel. A magyar kormány hivatalos magyarázkodása szerint minden rendben van ugyan, de ezt a miniszterelnök legszűkebb köre sem hiszi el, ezért nem is küldenek ki kifizetésre szánt új számlákat az Európai Unióhoz. . Amíg a Európai Bizottság 2014. április 15. óta, azaz a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása óta nem fizet, addig a magyar államnak, vagyis az adófizetőknek kell állniuk a számlát, ami 2015. végéig elérheti a kétezer milliárd forintot is. Ha Orbán Viktor kormányfő ebben az ügyben is megmakacsolja magát, akkor a 95 százalékban uniós forrásokból épülő, megújuló utak, hidak, vasútvonalak beruházásai is veszélybe kerülhetnek.

Április óta a magyar kormány egyetlen számlát sem küldött Brüsszelbe, és ennek az az oka, hogy az unió nem fizetné ki azokat - írta a 444.hu. Az internetes portál

április végén egy nem nyilvános brüsszeli levélből értesült arról, hogy az Európai Bizottság (EB) elégedetlen a magyar pénzelosztó rendszerrel. 30 alkalommal utalt át Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1300 millió euró értékben - reagált a 444.hu cikkére a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya.

Az ügy kipattanásakor, április végén Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy amíg nem zárulnak le a hazai pályázati intézményrendszer átalakításával kapcsolatos uniós vizsgálatok (ezekre a 444.hu értesülése szerint még nem került sor és ezt a Miniszterelnökség tegnapi közleménye sem cáfolta), addig egy április 16-i keltezésű brüsszeli levél alapján a bizottság azt kérte, ne küldjenek számlákat, az április 15. előtt keletkezett számlákat azonban befogadják és ki is fizetik. Ez követően még 30 alkalommal átutaltak Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1300 millió euró értékben - reagált a 444.hu cikkére a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya. ( A második negyedévi számlákat legkésőbb július közepéig kellett volna elküldeni Brüsszelbe, de ezt az Orbán-kormány meg sem kísérelte.)

A bizottság jelenleg két jelentést vizsgál - közölte a 444. Az elsőt június 10-én kapta meg Brüsszel, és arról szól, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetése (január 1.) óta hogyan működnek az egyes minisztériumok alá szervezett irányító hatóságok, amelyek a pályázatokat kiírják. (A magyar kormány azt állította korábban, hogy az irányító hatóságok átszervezését Brüsszel már elfogadta.)

A másik jelentés, amit az Európai Unióban vizsgálnak, az úgynevezett közreműködő szervezetek minisztériumokba beolvasztását elemzi. Ez a jelentés csak július 16-án ment ki Brüsszelbe, akkor, amikor a Miniszterelnökség áprilisban ígért menetrendje szerint már nem egyeztetni kellene, hanem felvenni a pénzt.

A Népszava információi szerint 2015-ig, vagyis a 2007-2013-as pénzügyi ciklus kifutásáig még kétezer milliárd forintot kellene kifizetni. Ezt az államnak kell állnia az adófizetők pénzéből, s ha nem sikerül megegyezni, akár újabb jelentős megszorító csomagokkal is számolni kell. Ha csúszik a megállapodás, jövőre késve írhatják csak ki a pályázatokat, így jó néhány betervezett út, vasút, híd építése, felújítása elmaradhat.

A magyar kormány lenyúlni, nem pedig lehívni akarja az uniós pénzeket - vélekedett az Együtt-PM Szövetség. Brüsszel tudja ezt, és nem fizet, ami fejenként havi 10 ezer forintba kerül minden magyar állampolgárnak - írta közleményében a pártszövetség. A helyzet súlyosságát jól jellemzi, hogy havonta 100-120 milliárd forintot kell a magyar adófizetőknek kifizetniük a pályázatokra. Amikor a magyar kormány januárban megszüntette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, (NFÜ) az volt a célja, hogy átláthatatlanná tegye az uniós pénzek elosztásának folyamatát, így ismét a haveroknak játssza ki ezeket a forrásokat - állítja az ellenzéki párt.

Szabó Szabolcs az Együtt-PM Szövetség országgyűlési képviselője a Népszavának erről kifejtette: felesleges volt a tárcáknak leosztani az uniós források elosztásának feladatát, hiszen Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítja gyakorlatilag a minisztériumokat. A területeket felügyelő úgynevezett referatúrákat intézményesítették, így Lázár János kvázi miniszterelnökként működik - jegyezte meg Szabó Szabolcs.

Ujhelyi írásban kérdez
Írásbeli kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője az uniós támogatások ügyében kedden - tudatta közleményében a politikus. Ujhelyi arra vár választ, hogy pontosan hol tartanak a megkezdett vizsgálatok, vannak-e már részeredmények, mi indokolja a kifizetések átmeneti leállítását, a magyar kifizető rendszer mely részeit tartja kifogásolhatónak a brüsszeli testület. Ezen kívül a szocialista képviselő arról is pontos tájékoztatást szeretne kapni, hogy mikor nyújtott be utoljára Magyarország uniós támogatást igénylő számlát, mikor történtek az utolsó utalások, és mikorra várható, hogy ismét megindulnak a kifizetések.

A korábban működő rendszer szétverése a politikus szerint azért is veszélyes, mert a 2014-2020. közötti uniós pénzügyi ciklus egyik fő irányelve, hogy az egyes programokat különböző alapokból finanszírozzák a tagállamok. Ezt a feladatot bonyolult úgy megoldani, ha az irányító hatóságok szétszórva működnek. Szabó Szabolcs azt is felvetette, hogy a magyar kormány, állításával ellentétben érdemben nem egyeztetett Brüsszellel az átalakításról, holott a bizottság jóváhagyása nélkül ezt nem tehették volna meg. Csehország is hozzányúlt volna az elosztáshoz, de ők betartották a hivatalos utat. Igaz, Brüsszel vissza is dobta az elképzelést, de kapják a támogatásokat.

Amíg az unió nem fizet, az államnak kötvénykibocsátásból, hitelből, kamatokkal kell fizetni. Elvileg még a Paksi Atomerőmű bővítésre szánt 10 milliárd eurós orosz hitel megcsapolása is szóba jöhet. Bármelyik megoldást választja a kormány, az tovább növelheti a már most is 80 százalék fölötti államadósságot.

Az uniós források újraindításához a kormány megpróbálhatja elfogadtatni az új rendszert a Bizottsággal, de erre kevés az esély, vagy újra létrehozhatnak egy egységes szervezetet a kifizetésekre. Ez is nehezen elképzelhető, ismerve Orbán Viktort, aki a gyengeség jeleként értékel minden kompromisszumot, vagy visszavonulást - említette Szabó Szabolcs. A politikus úgy vélte, a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott civil szervezetek elleni hajsza is azért indult, hogy elterelje a figyelmet, mekkora baj van.

Csúszó pénzek
A szakemberek szerint már ki kellett volna írni a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusra pályázatokat, ahogyan például 2007-ben már tavasszal megjelentek az első ilyen kiírások. Jelenleg azonban se híre se hamva a most következő időszakra szóló kiírásoknak. Márpedig minél később jelennek meg ezek a kiírások, annál kevesebb idő marad a teljesítésre, kifizetésre. Emiatt hasonló kapkodás következhet be, mint a mostani ciklusban.
A második Orbán-kormány 2010-es győzelme után gyakorlatilag másfél évre leállította a pályázatok  kiírását és kifizetését. Így a költségkényszer miatt átcsúszó pénzekkel kockázatos nagy beruházásokat is támogatott a kormányzat. A szakértők szerint ha záros határidőn belül megállapodna a kormány Brüsszellel, akkor is hónapokat veszít az ország. Rosszabb esetben el sem tudjuk kezdeni a most induló pályázati ciklust. Ha év végéig nem sikerül elkölteni és elszámolni valamennyi pályázati pénzt, az visszavonhatatlanul elvész. Ez akár több százmilliárd forint is lehet.

Szerző