Traian Basescu;Orbán Viktor;Tőkés László;Tusnádfürdő;munkaalapú társadalom;liberális demokrácia;

2014-07-28 07:08:00

Putyini úton a magyar miniszterelnök

Rég nem tapasztalt vihart kavart Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde. A magyar miniszterelnök nem kevesebbet állított, mint az, hogy a liberális demokráciát Magyarországon a munkaalapú társadalom váltja fel. Orbán megkérdőjelezte a rendszerváltás mérföldkő jellegét is, ostorozta a liberalizmust, külföldről pénzelt aktivistáknak nevezte a civileket, elutasította az európai befogadó bevándorlási politikát. Példaként Oroszországot, Kínát, Indiát emlegette, s fölöslegesnek nevezte a külkapcsolatokban az emberjogi aggályokat. A magyar pártok döbbenten reagáltak e kijelentésekre.

Román politikus már nem volt jelen a rendezvényen, a magyar-román viszony kérdéskörét csak érintőlegesen említette Orbán. Kijelentette: ha végignézi az elmúlt másfél-két évet, nem lát olyan nyilatkozatot magyar fél részéről, mely ne adta volna meg a román állam különféle intézményeinek, a román népnek kijáró tiszteletet.

Ellenben hosszú listát lehetne összeállítani azokkal a nyilatkozatokkal, melyek román részről nem adták meg a magyar miniszterelnöknek, a népnek kijáró tiszteletet. A román félnek Orbán tiszteletet és a legnehezebb kérdések megtárgyalására vonatkozó nyitottságot ígért. 

Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, a korábban magyarbarátnak és Orbán Viktor barátjának tartott Traian Basescu államfő új pártjának az elnökjelöltje reagált a magyar miniszterelnök szavaira. Állította, a román fél soha nem kezdeményezett olyasmit, ami a magyar nép érdekeit és méltóságát sértette volna, minden kétoldalú projektet a kölcsönös tisztelet jegyében bonyolítottak.

Diaconescu szerint azonban Budapest és budapesti politikusok részéről voltak ilyen, sértő kezdeményezések. A román diplomata leszögezte: bármi legyen is Budapest geopolitikai opciója, a román alapállása az marad, hogy "a Budapest-Moszkva tengely" Románia egyetlen régiójában sem fog bejutni. Ebben a kérdésben nincs kompromisszum, szögezte le a román politikus.

Betiltott rendezvényen Semjén Zsolt

Nem kapott helyet Orbán Viktor mellett a szombati dísztribünön, ám így sem maradt rivaldafény nélkül a magyar miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt részt vett azon a kézdivásárhelyi szombat esti rendezvényen, amelyen a bírósági és prefektusi tiltás ellenére újabb nagy méretű székely zászlókat vontak felaz egykori katonanevelde előtti téren.

Semjén ezúttal nem lóháton vonult be a székely kisvárosba, mint tette azt tavaly és idén március 15-én. A több éve tartó székelyzászló vita még nem zárult le Romániában. Az RMDSZ újbóli kormányralépése nyomán történtek rendezési kísérletek, de a kormány által június végén elfogadott zászlótörvényre még a parlamentnek is rá kell bólintania. Ez leghamarabb az őszi ülésen várható. 

Kézdivásárhelyen azonban folyik a zászlóháború. Tavaly március 15-én Semjén Zsolt jelenlétében vontak fel nagy méretű székely zászlókat a város főterén. Ezeket a zászlókat idén május 30-án a polgármester eltávolíttatta, miután a Brassói Táblabíróság jogerős ítéletben rendelte azt el, de jelezte, hogy új helyszínen ismét felvonják a közeljövőben.

A szombatra tervezett rendezvényre kiadott polgármesteri engedélyt a prefektus azonban bíróságon támadta meg, ezzel felfüggesztette az engedély hatályát. A polgármester szombaton újabb engedélyt bocsátott ki a rendezvény megtartására, így sort kerítettek az eseményre Semjén Zsolt jelenlétében. 

A magyar miniszterelnök-helyettes a zászlófelvonási ünnepségen románul is megköszönte Kovászna megye prefektusának az országos reklámot. Kijelentette: az Európai Unióban nincs precedens arra, hogy egy nemzeti közösséget korlátozzanak szimbólumai használatában. Magyarországon a román közösség olyan szimbólumokat használ, amilyeneket akar, és oda tűzi ki azokat, ahová akarja, mondta. A szokatlan és barátságtalan gesztusra a román diplomácia egyelőre nem reagált.

Az ellenzéki pártok megint megdöbbentek

Döbbenten reagáltak a magyar pártok a miniszterelnök tusnádfürdői kijelentéseire. Egységesen arra a megállapításra jutottak, hogy Orbán Viktor ezúttal nyíltan hadat üzent a demokráciának, egyértelműen a putyini autokrácia útjára lépett. Az MSZP elnöke, Tóbiás József az MTI-nek nyilatkozva úgy értékelte, hogy a miniszterelnök ezzel a beszéddel kilépett az európai és a magyar polgári demokráciák értékrendszeréből.

A szocialista pártelnök szerint közjogilag még van az országnak miniszterelnöke és kormánya, de az értékeket tekintve nemcsak a szocialistákkal szakított a kormányfő ezzel a beszédével, hanem a liberálisokkal, a konzervatívokkal és mindenki mással, aki a demokrácia értékrendszerében keresi a megoldásokat.

Az Együtt-PM megdöbbentőnek nevezte Orbán Viktor beszédét. A "liberális internacionálé egykori alelnöke ma eltemette a liberális államot. Orbán Viktor miniszterelnök mai beszédével azonban nem a liberális demokráciának áldozott le, hanem magának a demokráciának" - áll a közleményben. A párt szerint a magyar miniszterelnök Putyintól vette át azt az ötletet is, hogy arra hivatkozva üldözze a civil társadalmat, hogy azok külföldről is kapnak támogatást. 

A Magyar Liberális Párt nevében Fodor Gábor, Orbán egykori párttársa reagált. Úgy értékelte, hogy a miniszterelnök hivatalosan is bejelentette, vége hazánkban a demokráciának, beszédében megtámadta mindazt, ami a demokrácia alapja és megtagadta egykori önmagát. Orbán Viktor útja vállalhatatlan, romlásba és diktatúrába vezet. 

A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor lényegében azt hirdette meg, hogy a szabadságra épülő demokráciával szemben "egy fasiszta, szabadságot lebontó államszervezés" a követendő példa. Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt elnökségi tagja úgy fogalmazott: a miniszterelnök "sajnos vagy elmeháborodott, és/vagy hazaáruló".

Schiffer András, az LMP társelnöke a beszédre reagálva az MTI-nek azt mondta: Orbán Viktor egész hatalomgyakorlását a cinizmus tartja össze, ami leginkább abban érhető tetten, ahogy "gátlás nélkül" kihasználja, hogy a magyar társadalom "szolidaritáshiányos".