állami felügyelet;média;Nemzeti Kommunikációs Ügynökség;állami hirdetések;

2014-08-09 07:03:00

Jön az állami médiaholding

Már fel is felfüggesztették a jobboldali médiabirodalomba irányuló állami hirdetéseket, ami nélkül az Orbán-kormányhoz eddig lojális médiumok - például a Magyar Nemzet és Heti Válasz - is pénzügyi nehézségek elé nézhetnek. Állami médiaügynökség jön létre, amely a kabinet aktuális szája íze szerint oszthatja majd a kormányzati és az állami cégek reklámbüdzséjét.

A napokban minden állami hirdetési megrendelést leállítottak, amelyek a részben vagy egészben egy tulajdonosi körhöz, köztük Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz köthető jobboldali médiumok - például a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, a Hír TV, a Class FM -, valamint az ugyanehhez a körhöz köthető közterületi plakátcégek felé irányultak. A cégek már csak a "kifutó" megrendeléseket teljesítik - értesült lapunk. A kormányzati, illetve az állami cégek hirdetéseiből származó bevételek elapadása miatt úgy tudjuk, hogy megszűnik a Magyar Nemzet vasárnapi melléklete, a Képeslap. Az index.hu forrásai szerint a napilaptól és a Heti Választól is olyan üzleti terveket kértek be a tulajdonosok, amelyekben azt vizsgálták, hogy fenntartható-e a kiadvány hosszú távon állami támogatás nélkül.

A hírportál szerint az események összefüggnek azzal, hogy a kormány hamarosan létrehozza az évi mintegy 40 milliárd forintos állami reklámköltések elosztásáért felelős Nemzeti Kommunikációs Ügynökséget (NKÜ), amely átveszi a magántulajdonú médiaügynökségek feladatait. Ezek a cégek közvetítenek a hirdetést megrendelő vállalatok vagy intézmények és a médiatulajdonosok között, azaz kialkudják a hirdetési árakat és arról is döntenek, hogy melyik médiumnál helyezzék el a reklámügynökségektől megrendelt, majd legyártott hirdetéseket. Az eddigi gyakorlat szerint az állami cégek maguk döntöttek arról, hogy hol és mennyi pénzt költenek el hirdetésekre, bár ebben nyilvánvalóan szerepet játszott a kormányzati nyomás. Nem csoda, hogy a Népszava a Fidesz 2010-es választási győzelme óta szinte egyáltalán nem kapott állami hirdetést, miközben a jobboldali médiabirodalom eddig dúskált a közpénzben. 2013 januárja és 2014 júniusa között a Népszava összesen 29 millió, míg a Magyar Nemzet 1 milliárd 68 millió forint értékben közölhetett állami hirdetéseket. Azzal azonban, hogy eltűnnek az állam és a médiumok között közvetítő médiaügynökségek, sokkal szorosabbá válhat a kormány "póráza" a teljes magyar sajtó nyakán, hiszen közvetlenül a kabinet alá rendelt NKÜ dönthet majd a hirdetések kiosztásáról. Addig az állami cégeknek szeptemberig minden egyes közbeszerzésről - így a hirdetésekről is - egyeztetniük kell a Seszták Miklós vezette fejlesztési minisztériummal - írta az index.hu.

Az állami reklámköltések legjelentősebb szeletét eddig az IMG (Inter Media Group) költhette el, amely például a Magyar Nemzeti Bankkal is szerződött. A cég tulajdonosának, Patonai Péternek évtizedekre visszanyúló kapcsolata van a Fidesz vezetőivel és Simicska Lajossal, az első Orbán-kormány idején Patonai a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgató volt, Simicska pedig 1999 és 2001 között az MFB elnök-vezérigazgatója mellett létrehozott stratégiai elemző központ szakértőjeként dolgozott. Az IMG szívesen költött a jobboldali médiabirodalomban, amelynek egyik plakátcége 2014 januárja és májusa között - a parlamenti választási kampány időszakában - a második legtöbb állami hirdetési bevételt kapta. Úgy tűnik tehát, hogy valamikor a tavasz folyamán valami nagyon elromlott a Fidesz vezetői és az addig a párt gazdasági holdudvarába sorolt üzletemberek között. Információink szerint a "háború" már az április 6-i országgyűlési választás előtt elkezdődött, bár annak pontos okáról nem tudni. Lehetséges, hogy éppen a Fidesz-közeliként elkönyvelt cégbirodalmat más területeken is hátrányosan érintő intézkedések (lásd keretes írásunkat) tervei miatt.

Hiába központosítja azonban az állam a reklámköltéseit, azokat valahol el is kell költeni, így közel sem biztos, hogy a hirdetési bevételektől megfosztott, egyelőre még kormánypárti média elől örökre elzárták az állami pénzcsapokat. Alternatívaként ugyanis az ellenzéki, kormánykritikus médiumok maradnak, amelyeket az Orbán-kormány eddig sem szívesen támogatott.

                                                 Három csapás jobbra
A reklámadó júliusi bevezetése súlyos csapást jelentett a Simicska Lajoshoz köthető médiumokra, emiatt utóbbiak a jobboldali sajtóban addig nem tapasztalt eréllyel tiltakoztak a hirdetési bevételeket csökkentő sarc ellen. Csakhogy a reklámadóból idén alig 8 milliárd forintot tervez beszedni a kormány, vagyis a különadót inkább figyelmeztetésnek szánhatta a miniszterelnök. Sokkal nagyobb csapást jelenthet ugyanerre a tulajdonosi körre az építőipari cégekre, 2007-ig visszamenőlegesen kivetni tervezett különadó (amelyet talán már elvetettek), valamint az 1200 hektárnál nagyobb földek után járó európai uniós támogatások elvétele. De több téren hátrányosan érintette ezt az üzleti kört Seszták Miklós fejlesztési miniszterré való kinevezése is, hiszen elődjét, Németh Lászlónét sokan a Fidesz-közeli cégbirodalom emberének tartották - ő is az MFB-ben dolgozott 1999-2002 között. Az előző tárcavezető hatalmas uniós és hazai fejlesztési pénzek felett rendelkezett, így az állami megrendeléseket is irányíthatta. Nyilván ennek is köszönhető, hogy a közelmúltban a Magyar Nemzet vezércikkben szólította fel lemondásra az offshore-kapcsolatokkal és az ügyvédként megkérdőjelezhető cégalapítási gyakorlattal vádolt Sesztákot.