Előfizetés

Ugyanazt esszük mindnyájan?

Publikálás dátuma
2014.08.31. 09:15
Fotó: Facebook
Bár sok pozitív oldala van, a globalizáció kevésbé előnyös arcát mutatja a konyhában, mivel a többségében támogatott étkezési modellek veszélyeztetnek különböző, a kihalás szélén lévő termékeket. A kutatók és a környezetvédők riadót fújtak az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának egy tanulmányában. 

Egy olyan egységes piacon, amelyen a magas energiatartalmú, proteinben és zsírban bővelkedő élelmiszerek az irányadók, a termények homogenizálódnak, sok vidék elveszíti a jellegzetességét.

Búza, rizs és szója: az a kevés fajta, amelyben az emberiség leginkább bízott, ezt követik a magas energiatartalmú növények termesztése, mint az olajpálma és a napraforgó, amelyek származékait tömegesen az iparban használják fel. Azonban egyre ritkábban lehet találkozni a cirokkal, a kölessel és a rozsmezőkkel a mi égöveinken. Ezeket egészen a legutóbbi évekig, az afrikai népek tekintették életfontosságúaknak. A szokásoknak ez a változása súlyos következményeket idéz elő a földek számára: a rotáció hiánya valamint az intenzív és ipari kihasználás elszegényíti azokat. Egy másik probléma, amely nem kevésbé jelentős a növények szempontjából: az alapvető termények megfertőződése esetén más alternatívákkal kellene számolni.

Az International Center for Tropical Agriculture által vezetett kutatásokból kitűnt, hogy az étrend folyamatban lévő homogenizálódása legalább ötven év óta hordoz negatív következményeket a táplálkozásra és az élelmiszer termékeinek globális biztonságára nézve. A jelenlegi nyugati étrend uniformizálása sok afrikai és ázsiai országban kedvez a jóléti állam betegségei növekedésének – a magas vérnyomástól a cukorbetegségen át a metabólikus szindrómáig – amelyek kapcsolatban vannak a magas feldolgozottságú ételek túlzott fogyasztásával.

Eduardo Missioni orvos és a milánói Bocconi egyetem kutatója szerint „a piacok egységesítése egyre gyorsabb, és különböző globális erők az egyes államokra gyakorolt politikai befolyásukkal károsan hatnak az egészségre. Központi koordinációra lenne szükség azért, hogy ne engedjék meg a multinacionálisoknak, hogy csak a profit maximalizálására gondoljanak.”

Vittorio Sironi a milánói Bicocca egyetem kutatóközpontjának igazgatója azt vallja, hogy „az étrendi alkalmazkodás nehézségei, a gasztronómiai sajátosságok elveszítése, és az egzotikus ételek fogyasztása azzal a kockázattal járnak, hogy zavart okoznak egy sor kulináris kérdésben, és bizonytalanságot okoznak az étrend megválasztásában.” A modern ismeretek az élelmiszerek tápértékéről, és a kapcsolódó kockázati tényezőkről, amelyek meghatározzák az étrendet, jelentik a megelőzés alapját. „Korlátozva a zsír, a cukor és a só fogyasztását, és maximálisan az alkoholét is, határozottan ellensúlyozni lehet a rák, és a szív- és érrendszeri betegségek kifejlődését, valamit késleltetni lehet a megöregedés hatásait” mondja a professzor.

 

Spenótlevelekkel és lézerrel a fotoszintézis nyomában

Publikálás dátuma
2014.08.30. 09:30
Fotó: Tuttogreen.it
Vegyünk néhány spenótlevelet, távolítsuk el a szárakat és ereket, tegyük az egészet darálóba, és nagy türelemmel és keverjünk össze minden fehérjét. Első látásra ez egy molekuláris konyhai receptnek tűnik, valóságban azonban, az amerikai tudósok, ezzel az eljárással fedezték fel a fotoszintézis néhány titkát.

Olyan kémiai folyamatról van szó, amelynek köszönhetően a levelek és néhány baktérium képesek átalakítani a napsugarakat, a vizet és a szén –dioxidot a maguk számára élelemmé, s az állatoknak oxigénné.

Miután felismerték, hogy a bio-mechanizmus egyik legfontosabbika a Földön való túlélésünk szempontjából a fotoszintézis, évek óta tanulmányozták és elemezték azzal a céllal, hogy sikerüljön választ adni a tiszta energia termelésének tökéletesítése és hatékonysága terén felmerülő kérdésekre. Ennek ellenére még sok minden rejtély marad. Jelenleg a Michigan- i egyetem egy tudós csoportjának, a spenótlevelek és a fény pulzálásának tanulmányozása során sikerült alaposan megvizsgálni, hogy az egyes molekulák milyen szerepet játszanak az energetikai átalakítás folyamatában.

A kutatóknak sikerült azonosítani azokat a specifikus molekuláris vibrációkat, amelyek segítik a töltés elkülönítését a fotoszintézis kezdeti fázisában.

„A fotoszintetikus rendszerek, mind a biológiaiak, mind a mesterségesek,felfogják az elnyelt fényt, és elkülönített töltéssé alakítják át. A természetes fotoszintézis esetében az elkülönítés biokémiai energiát eredményez. A mesterséges rendszerekben, mint például a fotovoltaikus rendszerben ezt a reakciót arra használják, hogy elektromosságot, vagy más energiaforrást generáljon.” – magyarázta Jennifer Ogilvie az egyetem fizika és biofizika professzora.

Ogilvie és kutató csoportja ultrasebességű lézer impulzusokkal végrehajtott egy kísérletet, amely képes versenyezni azoknak a reakcióknak a sebességével, amelyek a másodperc milliárd részének egy százada alatt történnek. A kutatók azon is dolgoztak, hogy kivonják a fotórendszer II reakció központját (a proteinek és pigmentek egy csoportja, amely a fotoszintézis nagyját végzi) a spenót leveleiből, felhasználva azok spetroszkópikus megközelítését arra, hogy serkentsék a reagáló képességét, és vizsgálják a jelzéseiket. „Monitorozni tudjuk, hogy mi történik. Meg tudjuk figyelni az energia átvitelét és azt, amikor a töltés elkülönítése bekövetkezik. Ezek az információk alkalmasak lehetnek arra, hogy olyan anyagokat állítsanak elő, amelyek rendelkeznek a megfelelő vibráció és elektronikus felépítéssel, ahhoz hogy utánozzák a töltés elkülönítésének folyamatát.” mondja Ogilvie.

Lojalitás vagy kilövés?

"Nagyon nagyra értékelem a politikai lojalitást, de attól, hogy valaki lojális, még nem következik, hogy buta is legyen, vagy ne értsen a dolgokhoz… A köz ügyeit azok tudják intézni, akik értenek hozzá". Kitől származnak ezek a gondolatok? Nem, nem valamelyik ellenzéki politikustól! A "fogalmazó" neve: Illés Zoltán. Az előző Orbán kabinet környezetvédelmi államtitkára nyilatkozta ezt egy hónappal azután, hogy kiderült: a vegyész-biológus "aktivista" - aki a szervilizmus minden tünetét magán viselte évtizedeken át -, nem kap szerepet a Nagy Vezér harmadik kormányában. Sőt, egyáltalán, sehol és semmiben! Van ilyen, mindig is volt!

Pedig ő volt az, aki "nemtelenül" (sic!) kioktatta nőpolitikus parlamenti képviselőtársát, Szél Bernadettet, az LMP országgyűlési képviselőjét midőn a zöldpárttal szembeszegült, és azt találta mondani a parlamentben: "attól, hogy ön szép, még nem következik, hogy ön okos is". Aztán nyomatékul hozzátette: "visszautasítom azt a sok butaságot és baromságot, amit ön mondott". Mondandóját Illés Zoltán így zárta: "a miniszterelnök úr nevét pedig ne vegye a szájára!" (sic!) A képviselőasszony (egy zöldpárti politikushoz méltóan) pedig "csak" arról érdeklődött: mi várható a verespataki és a nagybányai bányák újbóli megnyitása után?

Ezzel a "Fidesz-pincsi" államtitkár (ma: "nevem senki"), a leköszönő félben levő országgyűlést megnyugtatta. Igaz, a Kövér László által "vezérelt" és a zöldpártot "fiskálisan" és "mentálisan" többször megbüntető törvényhozásnak Illés Zoltán még elmondta: "Orbán Viktor annyit tett a cianid-szennyezés kapcsán, le a kalappal előtte, ott voltam, amiket ő megtett"! (Ez a riposzt még kormányzati körökben is visszatetszést keltett, túlzónak tűnt.) A szóváltás után még a T. Ház aktuális levezető alelnöke Lezsák Sándor is helyre utasította a kormánypárti államtitkárt. Majd a "másik" oldallal abszolút nem szimpatizáló, egyenesen "ellenzékgyűlölő" Kocsis Máté is megkövette a nagyobbik kormánypárti frakció nevében Szél Bernadettet Illés Zoltán keresetlen szavaiért. Lehet, ezek az urak már akkor tudtak valamit Illés Zoltán jövőjéről, kilövési engedélyéről? Így beáldoz(hat)ták a derék környezetvédelmi frontharcost.

Illés Zoltán nem az egyetlen olyan Fideszes politikus, akinek "ha kiesik a csecs a szájából", nem tud magával mit kezdeni, esetleg - jobb híján - 180 fokos fordulatot vesz! (Csak nehogy a jelenlegi ellenzék soraiba álljon, és ne adj' isten befogadják, mert erre is volt már példa.) Az "ádáz" zöldharcosról most lehullott az álarc, miután "elengedték a kezét"! Pedig már az első Orbán kormány idején a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke volt. Sőt, volt a jelenlegi kormánypárt harcos alelnöke, parlamenti frakcióvezető-helyettese is, az országos választmány oszlopos tagja, a Fidesz egyéni és előkelőhelyes listás országgyűlési képviselője.

Az "ősfideszes" politikusnál azonban most úgy tűnik, betelt a pohár! Az életének felét szeretett pártjára áldozó "közmunkás" nehezen viseli a sarzsiatlanságot! (Pedig érezhette volna: csak egy "szürke egér", akit, az általa preferált hatalom piedesztálra emel(t). (Hogy' nem vette észre, vagy tudatosan tűrt?) Egyelőre megalkuvóan a csendben maradás látszatát igyekszik kelteni, de aki a hatalomhoz szokott? Nincs sajtónyilvánosság, nincs közszereplés! Csakúgy, mint ahogyan: a párthűség sem teremtett még zöldgazdálkodást! Ki is írták a "menetrendből", rövidre zárva, magyarázat nélkül. Illés Zoltán talán még nem szokott hozzá: hiába a szavak szintjén hirdetett cselekvési program, ha abból semmi nem valósul meg!

A külföldi és a hazai sajtó munkatársaival szóba nem álló miniszterelnök mondta: "ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit teszek". (Tudjuk: folytatja.) Ezzel szemben mit állított Rodolfó, a bűvész? "Figyeljék a kezemet, mert csalok!" Csakhogy Rodolfó igazi (!) csaló volt. Ő mindig "igazat" mondott. Ezzel szemben Orbán "janicsárjai" időnként a damaszkuszi útra tévednek, és "visszabeszélnek"! (Micsoda keresztény-konzervatív gondolkodás ez?!) Ugye nem szeretnénk, hogy politikusaink hazudozó embereknek bélyegeztessenek Isten és a nemzet által? A recept roppant egyszerű: azt kell mondani és cselekedni, amit tegnap és ma is tettél, sőt holnap sem csinálod másképpen. Sem szóban, sem tettben!

Vagy mégis csak lehetséges, netán igaz, hogy a kétharmados (fülke)forradalom valóban felfalja saját kölykeit is? Mert példa azért egyre sűrűbben akad rá. Illés Zoltán is, aki csak egy a sok közül, aki elhitte: az övéi árnyékában "megváltja a világot". Lesz még itt, Paks-2, vörös és -galvániszap, folyók áradása, pollenszórás és más környezeti -és természetvédelmi kihívás. De mindig lesz, mindig akad majd "legény a gáton" is, aki nem habozik megválaszolni a kérdést: a politika vagy a víz az úr? És biztosak lehetünk, hogy az előbbit fogják választani.