Az esemény valójában még csak három éves, de máris legendaszámba megy, amikor 2011 márciusában föllázadt az akkor is gyűlölt és megvetett kormányfő, Silvio Berlusconi ellen. A történet olyannyira "forgalomban van", hogy a minap a Le Monde elevenítette föl nagy részletességgel. A római operaház megemlékezett az olasz egység százötvenedik évfordulójáról, ez alkalomból Muti vezényletével Verdi Nabuccóját játszották parádés szereposztásban. Az előadáson protokollárisan megjelent mondhatni szemérmetlenül Berlusconi, és ezt használta föl ürügyként a Maestro arra, hogy kifejezést adjon nem tetszésének.
Elérkezett a harmadik fölvonás slágere, a rabszolgák kórusa, a "Va pensiero", a "Szállj gondolat aranyszárnyon", de még a nyitány előtt megjelent a színpadon a főváros polgármestere, és komor szavakkal ecsetelte, a korrupt kormány olyannyira megnyirbálja a kulturális költségvetést, hogy veszélyben a műveltség.
Muti a Va pensierót úgy vezényelte, hogy a közönség megértette miről van szó, fölharsant a tapsvihar és a kiáltás, "újra, újra!" Muti a tüntetőkhöz fordult, rövid beszédben közölte, "egyetértek azzal, hogy "Viva Italia!", szégyellem magam is, amit manapság átélünk, de Toscaninivel vallom, operában bármilyen is a siker, nem ismétlünk". Majd jelet adott a zenekarnak és a kórusnak, jöjjön megint a "Szállj gondolat". Viharos ünneplés.
A folytatás? Néhány nap múlva fölkereste a Maestrót a pénzügyminiszter, közölte kinyitotta a költségvetés pénztárcáját, az operaház nem fog meghalni. A Le Monde azért elevenítette föl a történteket, mert az Arte tévé vetítette az estét. Muti győzött, de annak ellenére, hogy Berlusconit elsüllyesztette a politika, Rómában ma baloldali a kormány, ő mégis makacsul a világot járja. Az egyik legnagyobb karmesterként.
