Petro Porosenko;átvilágítási törvény;

Fotó: Carsten Koall/Getty Images

Porosenko döntött: aláírja az átvilágítási törvényt

Petro Porosenko ukrán elnök pénteken közölte, hogy kész aláírni az államigazgatás megtisztítását célzó úgynevezett átvilágítási törvényt.

"Úgy döntöttem, hogy aláírom a törvényt. Lesz átvilágítás. Az államapparátus meg lesz tisztítva a KGB-ügynököktől és a Régiók Pártjának embereitől" - írta a Twitteren az államfő. 

A nyugat-ukrajnai lembergi (lvivi) Ivan Franko Nemzeti Egyetemen felszólalva ismételten leszögezte, hogy aláírja a lusztrációs jogszabályt, noha vannak kifogásai. Hangsúlyozta, hogy ha az alkotmánybíróság, a Velencei Bizottság vagy bármely más illetékes európai intézmény észrevételeket, javaslatokat tesz, akkor azokat módosító indítványban benyújtja a parlamentnek. 

"Az egész államapparátust meg kell tisztítani a kommunistáktól, a komszomolistáktól, a KGB-ügynököktől és a Régiók Pártjához tatozóktól, akik megpróbáltak lebeszélni bennünket az európai integrációról, és a (Moszkva által irányított) vámunióba zártak volna bennünket" - fejtette ki beszédében.  Kifejezte meggyőződését, hogy az előre hozott választásoknak köszönhetően a Régiók Pártja a történelem süllyesztőjébe kerül. Megjegyezte, hogy már ezért megérte kiírni október 26-ra a rendkívüli parlamenti választást. 

Szavai szerint az állami korrupció a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban részt vevő "terroristák és zsoldosok legnagyobb szövetségese", ezért ezzel a jelenséggel le kell számolni annak érdekében, hogy Ukrajna "normálisan fejlődhessen". 

Az ukrán parlament szeptember 16-án fogadta el véglegesen az átvilágítási törvényt, amelyet Olekszandr Turcsinov házelnök szeptember 25-én aláírt. A törvények hatályba lépéséhez Ukrajnában azonban az államfő aláírása is szükséges. 

Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök közlése szerint a lusztráció körülbelül egymillió emberre terjed majd ki. 

A törvény értelmében átvilágítják többek között a parlament, a végrehajtói hatalom központi szerveinek vezetését, a főügyészt, az ukrán biztonsági szolgálat, a nemzeti bank, a számvevőszék vezetőit, a parlamenti képviselőket, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tisztségviselőit, az alkotmánybírákat, a legfelsőbb bíróság, valamint a központi választási bizottság tagjait. 

Az európai integrációt és hatalomváltást követelő kijevi Majdan-tüntetések résztvevőinek egyik fő követelése volt az államhatalmi szervek - különösen a rendőrség, a bíróságok és az ügyészségek - átvilágítása és megtisztítása a korrupciótól. 

Aznap, amikor a parlament végül többszöri nekifutásra elfogadta a törvényt, a jogszabály mellett tüntetők a törvényhozás épülete előtt egy szemetes konténerbe borítottak egy képviselőt, aki korábban a Régiók Pártja frakciójának tagja volt. Ukrajna-szerte azóta már nem egy tisztségviselőt, politikust borítottak szemetesbe, vagy ezzel fenyegettek. Elemzők szerint ezért félő, hogy ha a politikai elit tovább halogatja az államigazgatás beígért megtisztítását, az emberek a saját módszereikkel tesznek "igazságot".

Hat újabb kérdést kapott a szerdán meghallgatott Navracsics Tibor magyar EU-biztosjelölt az Európai Parlament oktatási és kulturális bizottságától, a liberálisok és az euroszkeptikusok nem bánnak kesztyűs kézzel a magyar jelölttel. Több biztosjelölt ellen merültek fel kételyek, veszélybe került a Juncker-csapat felállítása.