Előfizetés

Pestre költözött az Armel Operafesztivál

Az idén a CAFe Budapest programjához is csatlakozó Armel Operafesztivál 2008-ban jött létre. A koncepció lényege, hogy a kortárs operafesztivál egy olyan énekversennyel kapcsolódik össze, mely nemcsak kiváló hangi kvalitásokat, de komoly színészi munkát is követel az operaénekesektől.

A rendezvény speciális szerkezetében a fesztivál-bemutatókat egy komplex nemzetközi verseny előzi meg, mely során - két elődöntő alkalmával - kiválasztják a fesztivál programját alkotó operák főszereplő énekeseit. A darabok próbái az adott év partnerszínházaiban zajlanak a fesztivált megelőzően.

Az előadásokat nem csupán a fesztivál új budapesti helyszínein, hanem az "anyaszínházakban", az adott évi együttműködő partnerek országaiban is bemutatják, így ebben az évben Magyarországon, Szeged, Svájcban Bienne, a Csehországban Plzen, Ausztriában Bécs és Grúziában Tbiliszi fogadja be a produkciókat.

A darabok és a főszereplő énekesek értékelését nemzetközi zsűri végzi. A legjobbakat és a közönség kedvenceit a fesztivált záró ünnepi gálán díjazzák. A produkciókból a Duna Televízió, az ARTE és az ARTE Concert közreműködésével televíziós felvétel is készül. Hat év után, a fesztivál idén elköltözött a Szegedről és a fővárosba tette át a székhelyét.

Mind az operaverseny második fordulós helyszíne, a Budapest Music Center, mind a fesztivál új helyszínei - a Zeneakadémia, az Erkel Színház és a Thália színház - fogadták be a fesztivál előadásait. A Zeneakadémián október 9-én látható Marco Tutino: A parázs című ősbemutatója, amely a Szegedi Nemzeti Színház produkciója, rendező Toronykői Attila.

Ugyancsak a Zenekadémia Solti György Kamaraterme ad helyet szombaton Christian Henking Figaro című operájának, A Théâtre Orchestre Bienne Soleure produkciójának. Az Erkel Színházban három bemutató látható. Október 12-én egy estén megy Jaroslav Krcek:A császár új ruhája és Kerek Gábor:

Paródia című darabja a pilsen teátrum előadásában. Október 14-én Harrison Birtwistle: Puncg és Judy című operáját a Neue Oper Wien társulata adja elő. Október 16-án Mozart: Mitridate, Pontus királya című produkcióját a "Tbilisi State Opera and Ballet" társulata jegyzi. A díjátadó gálát október 17-én rendezik a Thália Színházban.

Vadnyugati történet európai szállal

Mészáros Márton írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2014.10.07. 07:47
A jó western nem csak arról szól, hogy férfiakat, lovakat és fegyvereket vonultatunk fel A SZERZŐ FELVÉTELE
Az év osztrák, német és svájci filmtermését bemutató Szemrevaló Filmfesztivál egyik vendége, Andreas Prochaska osztrák filmrendező volt, akinek a Sötét völgy (Das finstere Tal) című alpesi westernfilmjét nevezi Ausztria idén a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában az Oscar-díjra. A rendezővel Budapesten, a film bemutatója előtt volt alkalmunk beszélgetni.

- Miért készít egy osztrák alkotó westernfilmet az Alpokban?

- Egy fiatalkori álom megvalósítása miatt. Westernfilmeken nőttem fel, és azóta, hogy rendező vagyok, mindig is akartam egy westernfilmet rendezni. A spagettiwestern, vagyis a western olasz módra, különösen érdekelt, mint műfaj. Éppen emiatt már régóta szerettem volna egy olyan filmet rendezni, ami western, mégis Ausztriában és nem a Vadnyugaton játszódik.

- Melyik klasszikusokat tekintette követendő példának?

- Nem akartam lemásolni egy sémát, viszont azt a vonalat próbáltam követni, amelyet a Clint Eastwood főszereplésével készült westernfilmek képviselnek. Természetesen az újabb alkotások közül is szem előtt tartottam néhányat, ilyen a Brad Pitt nevével fémjelzett Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford című western is. Maga a westernfilm készítésének ötlete viszont jóval azelőtt felmerült, hogy olvastam a könyvet. Amikor a tiroli Alpokban egy horrorfilmet forgattam, eszembe jutott, hogy milyen érzés lehetett száz évvel ezelőtt ezen a területen élni és idegenként megismerni ennek a zárt, elszigetelt közösségnek a mindennapjait.

- Hogyan definiálná a jó western fogalmát?

- A jó western nem csak arról szól, hogy egy férfiakat, lovakat és fegyvereket vonultatunk fel, hanem arról, hogy más témákat is bele lehet sűríteni. A tipikus western sajátosságnak számító bosszú, amely az én filmemben is megjelenik, képes arra, hogy a felszín alatti világot is bemutassa.

- Az 1970-es években véget ért a westernfilmek tündöklése. Ma mennyire számít eladható műfajnak?

- Az 1950-es, 60-as években élte fénykorát a műfaj, ekkor még újdonságnak számított, de idővel már készültek olyan westernek is, amelyeket még jóindulattal sem tudunk értékesnek nevezni. Egyébként, ha alaposan megnézzük, a későbbi sikerfilmek közül nagyon sok táplálkozik western elemekből: ilyen például a Star Wars is, és a német nyelvterületen készült, úgynevezett hazafias alkotások - heimatfilm - is kapcsolatba hozható a műfajjal. Téves lenne azt mondani, hogy napjainkban nem készülnek westernek, csak jóval kevesebb rendező választja ezt az ágazatot. Tarantino Oscar-díjas filmje, a Django elszabadul például óriási siker volt a mozikban is.

- Forgatási helyszínnél a hegyek által körbezárt tiroli falu mellett más alternatívák is felmerültek?

- Nem, számomra biztos volt, hogy a gyönyörű Dél-Tirolban készítem el a filmet. Ez egy nagyon jó környezet, az Alpok szerelmeseinek maga a paradicsom! Természetesen, szempont volt az is, hogy a filmtámogatás itt a legjobb az országban. Sajnos, olyan világot élünk, hogy a rendezőket nem árasztják el pénzzel, figyelembe kell venni, hova megy a stáb forgatni. Abban a völgyben, ahol a film készült, egy olyan hely állt rendelkezésünkre, amely egy az egyben úgy nézett ki, mintha száz évvel ezelőtt megállt volna ott az idő. Három olyan udvarháznál forgathattunk, ahol csak a villanyvezetékeket kellett letakarni, különben teljesen autentikus volt.

- Mi indította be a fantáziáját a film alapanyagának számító könyv olvasásakor?

- Tudatosan kerestem egy olyan könyvet, amelyben ötvözve van a hagyományos vadnyugati történet európai szállal. Thomas Willmann Sötét völgy című 2010-ben megjelent regénye ilyen szerencsés egybeesést tartalmazott, mert a téma nemzetközi, viszont az sajátosság, hogy egy amerikai érkezik bosszút állni egy osztrák hegyi környezetbe. Szóval, mihelyt ráleltem a könyvre, nem kellett tovább fantáziálgatnom!

- Hogyan választotta ki a főszerepet alakító Sam Riley brit színészt?

- Az interneten akadtam rá! Ültem a számítógép előtt, angol vagy amerikai színészeket keresgéltem, mintha éppen bevásárolni készültem volna. Aztán ráakadtam és betettem a kosaramba. A viccet mellőzve, mihelyt megláttam, egyből felötlött, hogy képes lenne eljátszani a szerepet, és valóban jó választásnak bizonyult. Fontos volt, hogy meg tudja jeleníteni azt a kettőséget, amelyet a szerep követel, hiszen a főhős művész és hidegvérű bosszúálló egy személyben. Ez kicsit olyan, mint Alain Delon szerepe A szamuráj című régi filmben. Sam Riley-nek amúgy német a felesége és Berlinben él, szóval még a távolság sem okozott gondot. Az pedig egyáltalán nem zavart, hogy amerikai karaktert játszik britként, mert egyrészt németül kellett beszélnie, másrészt a 19. század közepén még nem létezett "valódi amerikai", mindenki bevándorló volt.

- Kritikai megjegyzések érték a film főszereplőjét, amiért túlságosan tipikus westernhős: acélos tekintetű, szűkszavú, szikár keménylegény.

- Tulajdonképpen a könyvet vettük alapul, ott pedig így szerepel a karakter. Klasszikus westernt szerettem volna forgatni, ez a válaszom. Egyébként Shakespeare királydrámái is egy kaptafára készültek, mégse mondja rá az ember, hogy sablonos. Nagyon fontos volt, hogy a regény adaptálásakor megtaláljam azt a filmnyelvet, amellyel megfelelően adhatom vissza az alapművet. Két változtatásom viszont volt: a könyvben nem fotográfus, hanem festő a férfi, és a regényben nincs egyes szám első személyben elbeszélő, a filmben viszont Luzit tettük meg narrátornak.

- Hamarosan Amerikában is bemutatják a filmet. Meg van elégedve a szinkronnal?

- Október közepén egy amerikai fesztiválra megy a film, de mozi forgalmazás helyett csak DVD-formátumban lesz elérhető. Az angol szinkron viszont szörnyű, amikor először szembesültem vele, őrjöngeni tudtam volna! Mindig probléma a nyelvi kérdés, egy ilyen kevés dialógust tartalmazó filmnél pedig különösen. Bántó módon rémesen leegyszerűsítették a szöveget!

- Éveken keresztül dolgozott Michael Haneke Oscar-díjas osztrák filmrendező vágójaként. Tetszett a film a Mesternek?

- Bízom benne. Eljött a bécsi díszbemutatóra és nem panaszkodott!

Rettenetes, lesújtó, ami történik

Szász István
Publikálás dátuma
2014.10.07. 07:45
A magyar értelmiség csak annyit tehet, hogy nem adja fel a harcot, és békés eszközökkel mindent elkövet azért, hogy az élet Magy
Schiff András a jelenleg világszerte hangversenyező magyar zongoraművészek egyik legkiválóbbja, a világ híres hangversenytermeiben újabb és újabb sikereket arat. Amerikától Olaszországig, Kanadától Japánig mindenhol korunk egyik legnagyobb - egyben legnagyobb magyar - művészeként ünneplik. A Népszava kérdéseire válaszolva közölte, hogy mivel a magyarországi politikai viszonyok a 2014-es választások után nem, hogy javultak volna, hanem romlottak, hogy az ország legrosszabb "hagyományait" követve Magyarországon tovább pusztít a romaellenesség és az antiszemitizmus, valamint hogy jóformán megsemmisült az európai értelembe vett demokrácia - mindezek elleni tiltakozásként továbbra sem jön Magyarországra. 

-Tud-e Ön személy szerint Nyugaton fellépni a magyarországi szélsőségek és az egyre erősödő fajgyűlölet ellen?

- Magam nagyon kicsiny, jelentéktelen pont vagyok ahhoz, hogy valamit is tehessek dolgok orvoslása érdekében. Mindenestre nem fogom be pörös számat, különösen, ha megkérdeznek. Az is nagyon fontos - bár egyesek hazaárulásnak tartják -, hogy a külföld figyelmét felhívjuk rá, mi történik egy viszonylag kis országban Európa közepén, a 21. század elején. A világ nagy része nem ért magyarul, ez Orbánék óriási szerencséje. Amit három éve írtam a Washington Postban, miszerint Magyarország nem felel meg az európai elvárásoknak, az ma fokozottan érvényes. Nagy kár, hogy ezt Brüsszelben eltűrik. Az Európai Unió házirendjének meg kellene tudni felelni. Ellenkező esetben számolni kellene a következményekkel. Ezek azonban elmaradnak, mert Brüsszelben bizonyos erők úgy vélik, nekik kötelességük a Fideszt, mint testvérpártjukat támogatni. Ha az EU megvonná Magyarországtól a jelentős anyagi segítséget, akkor talán számíthatnánk változásokra, bár ebben sem vagyok biztos. Mindenesetre várva várom, hogy az általam rendkívül tisztelt Angela Merkel mikor fog már az asztalra csapni Orbán-ügyben.

- Mit tehetnek ebben a helyzetben a magyar polgári erők és a magyar értelmiség?

- A magyar értelmiség csak annyit tehet, hogy nem adja fel a harcot, és békés eszközökkel mindent elkövet azért, hogy az élet Magyarországon elviselhetőbb legyen. Erre pedig még mindig van módja, hiszen nincs diktatúra. Megjelenhetnek kiváló újságok, mint az ÉS, megnézhetik Friderikusz Sándor riportjait, a színházi élet virul, a kortárs magyar irodalom hemzseg a jobbnál jobb alkotásoktól.

- Kitart-e amellett, hogy amíg a magyar viszonyok gyökeresen nem változnak meg, addig nem jön Magyarországra?

- Hogy mikor szándékozom hazajönni? A helyzet nem változott, csak rosszabb lett, tehát a hazatérésemre nincs ok.

Élesen kritizálta az Orbán-kormányt

2011. január
Schiff András olvasói levele a The Washington Postban
Megkérdőjeleződött Magyarország EU-szerepe - ezzel a címmel közölte Schiff András olvasói levelét a The Washington Post. A világhírű zongoraművész Firenzéből írta hozzászólását, amelyben először gratulál a lap december 26-i szerkesztői cikkéhez, amelynek címe "Magyarország putyinizációja": a kommentárban a The Washington Post bírálta a január 1-én életbe lépett magyarországi médiaszabályozást. Schiff levelében megkérdőjelezi, hogy "Magyarország készen áll-e, illetve méltó-e arra, hogy 2011. január 1-től hat hónapig az Európai Unió soros elnöke legyen." Schiff András ezután az elmúlt időszak "aggasztó híreiről" ír.

Szerinte ugyanis "a toleranciaszint Magyarországon rendkívül alacsony, a rasszizmus, a romák diszkriminációja, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a sovinizmus és reakciós nacionalizmus - ezek a tünetek nagyon nyugtalanítóak." A zongoraművész szerint ugyanis "mindezek olyan emlékeket ébresztenek, amelyeket azt hittünk, hogy régen el lehetett felejteni." Hozzátetette: ezek miatt "sokan félnek." Schiff írt a médiatörvényről is, amely szerinte "a sokkoló események csak egy utolsó láncolata. Ezek az események pedig a művészeteket is érintik." Végül azt írta, hogy "az uniónak és az Egyesült Államoknak a szemét Magyarországon kell tartania."

2011. január
Interjú a a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban

"Nemkívánatos személy vagyok Magyarországon" - jelentette ki Schiff András zongoraművész, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak adott interjúban. Schiff szerint "apátia" fogadta Magyarországon az új médiatörvényt, amely ellen "sajnos, csak nagyon kevés bátor hang" szólal meg. "Diktatúrára emlékeztet az, ami ma Magyarországon történik" - jelentette ki Schiff András, a konzervatív német lapnak.

A zongoraművész az ellene indított támadásokkal kapcsolatban közölte: nemkívánatos személy lett Magyarországon, és nem hiszi, hogy valaha is újra fellép Magyarországon, vagy akár belép az országba. Arra a kérdésre, hogy a "kellemetlen következmények" miatt hallgatnak-e az emberek, Schiff közölte: feltehetően, hiszen a szélsőjobboldal "nagyon hangos és agresszív, különösen a névtelen internetes blogokon".

2013.december
Születésnapi interjú a BBC-nek

Schiff Andrással közölt interjút a BBC Világszolgálata a Londonban élő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész minap ünnepelt 60. születésnapja alkalmából. Az interjúban Schiff András annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországon "enyhén szólva nem mennek jól a dolgok". Hozzátette: nemcsak a jelenlegi kormány aggasztja, hanem az is, hogy Magyarországon "nagyon kevés a civil kurázsi, az emberek félnek attól, hogy felemeljék szavukat".

A művész felidézte Horthy Miklós budapesti szobrának felavatását. Schiff András szerint Horthy nem államférfi volt, hanem zsidóellenes törvényekért felelős háborús bűnös, aki végignézte félmillió zsidó deportálását a náci haláltáborokba. A riporter, Tim Franks kérdésére, hogy miért Londonban és nem Magyarországon tartotta a 60. születésnapja alkalmából rendezett koncertjét, Schiff András kijelentette: még magánszemélyként sem teszi be a lábát Magyarországra.

A riporternek arra az érvelésére, hogy a kormány és a szélsőjobb magyarországi ellenzőinek támogatást nyújthatna egy ilyen híres kritikus megjelenése az országban, Schiff András kijelentette: megfenyegették, hogy ha visszatér Magyarországra, mindkét kezét levágják. "Nem akarok fizikai és mentális támadásokat megkockáztatni" - tette hozzá. Elmondta: akik őt megfenyegették, "névtelen emberek az interneten". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a keserűség vagy a gyűlölet beszél belőle, inkább az aggodalom.