Olaszország súlyos politikai és gazdasági válságba került. Az egy főre jutó GDP a húsz évvel ezelőtti szintre esett vissza. A politikusok reformígéretei üres szólamoknak bizonyultak.
A baloldali liberális napilap, a La Repubblica szerkesztőségi cikke szerint annyira vészes a helyzet, hogy az országnak a trojka, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét kell kérnie.
Bár Róma messze nincs olyan siralmas helyzetben, mint Görögország, amikor a nemzetközi mentőcsomagra szorult, biztató jelek nemigen vannak. Az ipari termelés például 2007 óta negyedével esett vissza, a munkanélküliség viszont 13 százalékra nőtt.
A legutóbbi hírek szerint a gazdaság nincs recesszióban, stagnál, ám ez is inkább csak játék a számokkal, mivel a római statisztikai hivatal, az Istat a feketegazdaságot, így például a drogcsempészetet is beleveszi az adatokba. (Ez teljesen megengedett.) Némi iróniával azt is mondhatjuk, a maffia húzta ki a recesszióból az olasz gazdaságot.
Az OECD ennél azért szigorúbb számítási módszereket alkalmaz. A szervezet úgy véli, az idei évben 0,4 százalékkal csökken a GDP. A Nemzetközi Valutaalap is csak kicsivel derűlátóbb: 0,2 százalékos mínuszt vetített előre.
Matteo Renzi már miniszterelnökké választása óta nagy reformokat ígért, de eddig csak egyetlen komolyabb intézkedést tudott felmutatni: a Jobs Actként ismert munkaügyi reformot, amely kiváltotta a szakszervezetek haragját, mert széleskörű jogokat biztosít a munkaadók számára.
A gazdaság rendbetétele nem sikerült, ám ígéretei szerint a szerdán benyújtott költségvetés, az úgynevezett stabilitási törvény, amely 36 milliárd eurós megtakarítást foglal magában, ezen a helyzeten is változtat. Mint mondta, az a legnagyobb különbség a 2014-es és 2015-ös büdzsé között, hogy ez utóbbi 18 milliárd euróval kevesebb adóterhet tartalmaz.
Miután a kormányzat megállapodott a jövő évi büdzséről, Matteo Renzi nem fukarkodott az önmagát dicsérő megjegyzésekkel. Twitter oldalán azt írta, ez "az olasz köztársaság történetének legnagyobb valaha látott adókönnyítése".
"Nagy, nagy, nagy újítás" - nyomatékosította. Szerinte kormányának tervei "erőt sugároznak", s azt bizonyítják, hogy Olaszország gazdasági szempontból nem tartozik a problematikus országok közé.
Elsősorban a keveset keresők, családok, valamint a vállalkozások számíthatnak az adóterhek enyhítésére. Ezt az összeget egyrészt megtakarításokból, másrészt magasabbra tervezett költségvetési deficitből finanszíroznák.
Ez utóbbi tervek azonban aligha nyerik el az Európai Bizottság tetszését. Olaszország már eddig sem tartotta meg a három százalékos költségvetési hiánycélt, az Európai Bizottság azonban ebből biztosan nem enged. Róma azonban azt reméli, hogy az esetében kivételt tesznek.
Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter azt közölte, az ország kihasználja a "lehetőség szerinti rugalmasságot". Mint mondta, állandó tárgyalásban állnak a Bizottsággal. Az előterjesztés szerint az előzetesen ígért 2016 helyett csak 2017-ben csökkentik három százalékra a költségvetési hiányt.
Ha egy ország nem tartja meg Brüsszel költségvetési előírásait, akár több milliárd eurós büntetéssel is sújthatják, amit Olaszország aligha tudna megfizetni. A Bizottság azonban ezekben az esetekben sosem alkalmazott szankciókat, s Renziék éppen erre építenek.
A tervek 15 milliárd eurós megtakarításokról, illetve pluszbevételről is szólnak. Egyrészt látványos intézkedésekkel csökkentenék az államapparátus költségeit, például még kevesebb szolgálati gépkocsit bocsátanának az állami alkalmazottak rendelkezésére.
Keményebben kívánnak fellépni az adócsalókkal szemben, bár már Görögország példája is mutatta, hogy ebből még nem származik jelentős pluszbevétel.
Nemcsak az Európai Bizottság, a szakszervezetek sem tartják jónak a kormány előterjesztését. Susanna Camusso, a CGIL érdekvédelmi szervezet vezetője úgy vélte, ezekkel az intézkedésekkel még nem sikerül hazáját kivezetni a recesszióból.
Nem teremt befektetőbarát környezetet, s új munkahelyeket sem létesülnek. Giuliano Poletti munkaügyi miniszter erre azzal válaszolt, hogy a programmal "újraindítható az olasz gazdaság". Nagyon elégedett volt az Olasz Gyáriparosok Szövetsége, a Confindustria elnöke, Giorgio Squinzi, aki szerint az előterjesztés "abba az irányba visz, amit már évek óta követelünk".
A költségvetés vitája rövidesen megkezdődhet a parlamentben. Miután a törvényhozási munka általában igen lassan halad Rómában, várhatóan csak az év végén szavaznak az előterjesztésről.
