ENSZ Biztonsági Tanácsa;Donyeck;Petro Porosenko;szakadárok;Kelet-Ukrajna;

2014-11-13 06:34:00

Fokozódó bombázás

Napról-napra hevesebb harcok dúlnak újra a kelet-ukrajnai szakadárok fellegvárának tekintett donyecki térségben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzte a kérdést, a G20-as találkozónak is ez lesz az egyik főtémája. Kijevben elfogultsággal vádolják az EBESZ helyszíni megfigyelőit.

A szeparatisták november 2-i, Kijev és a nemzetközi közösség által el nem ismert parlamenti és elnökválasztása után kiújultak a harcok Donyeck és környékén, napról-napra egyre hevesebb tüzérségi támadásokról szólnak a tudósítások, annak ellenére, hogy formálisan még hatályban van a szeptember 5-én aláírt fegyverszüneti egyezmény.

Tegnap reggel még az utóbbi napokhoz képest is hevesebb tüzérségi támadás színhelye volt Donyeck, ahol a szeparatisták az ukrán fegyveres erők által felügyelt nemzetközi repülőteret támadták, jelentette az AFP hírügynökség.

A repülőtérért hónapok óta folynak szórványos harcok, de mindmáig nem sikerült az visszahódítani az ukrán hadseregtől. A donyeck városi tanács tegnap reggel azt közölte, hogy robbanásokat és sortüzeket lehet hallani a megyeszékhely mindegyik kerületében.

A harcok felélénkülésével egyidőben az övezetben intenzív csapatmozgásokat észlelnek, újabb orosz páncélosok is átlépték a határt. Az ukrán vezetés szerint Oroszország újra nyíltan beavatkozott a lázadók oldalán.

Az eset kapcsán megszólalt Philip Breedlove, a NATO európai egyesített erőinek főparancsnoka is, jelezve, hogy a katonai szövetség a nemzetközi határok tiszteletben tartását óhajtja és várja el.

Petro Porosenko ukrán államfő kijelentette, hogy az utóbbi napok fejleményei egyértelműen jelzik, hogy a Donyecki és Luhanszki „Népköztársaságok” vezetői már egyáltalán nem tekintik érvényesnek a minszki fegyverszüneti megállapodást, annak teljesítésétől teljesen elhatárolódtak.

Angela Merkel német kancellár jelezte, a súlyosbodó ukrán válság a november 15-16-i G-20 csúcsértekezlet egyik kiemelt témája lesz. A találkozót az ausztráliai Brisbane városban rendezik meg és bár kezdetben úgy tűnt, hogy arra Vlagyimir Putyin nem kap meghívást, a végső program szerint mégis jelen lesz.

A német kancellár telefonon egyeztetett Porosenko elnökkel a válság eszkalálódása és különösen az orosz oldalról érkező katonai jelenlét és nehéz fegyverzet megnövekedése kapcsán. Merkel hangsúlyozta, a minszki egyezmény betartása és végrehajtása kötelező.

Tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa is sürgősségi ülést tartott a kelet-ukrajnai helyzet kapcsán, amelyen a helyszíni ENSZ képviselők mutatták be az utóbbi idők fejleményeiről szóló jelentésüket.

A hadsereg vesztességei rohamosan növekednek, tegnapra 1052-re emelkedett az elhalálozott katonák száma.

Az ENSZ november elsején közzétett jelentése szerint legalább 4035 embert öltek meg a térségben, beleértve a lelőtt maláj utasszállító repülő 298 utasát is. A sebesültek száma 9336. Az ENSZ felszólította az ukrán és orosz vezetőséget, tegyenek lépéseket a konfliktus békés megoldása érdekében.

Részrehajlás a vád
Elfogultsággal vádolta meg a Mariupolban működő EBESZ-küldöttség tagjait Vaszil Bugyik, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója. Elmondása szerint a misszió személyzetének 80 százaléka orosz állampolgárságú, többen közülük az orosz titkosszolgálat volt vagy jelenlegi munkatársa.
Korábban az ukrán média is cikkezett arról, hogy az EBESZ megfigyelő-misszió több tagja állítólag orosz érdekeket szolgál. Bugyik szerint a megfigyelők rendkívül ellenségesek a kormányerők felügyelete alatt lévő stratégiai fontosságú Mariupol kikötővárosban szolgálatot teljesítő ukrán katonákkal és úgy tudja, hogy bizalmas információkat adnak ki az ukrán csapatmozgásokról.
A bejelentést követően az ukrán védelmi tárca elhatárolódott a tanácsadó kijelentéseitől, és hangsúlyozta, hogy szavai csupán a szakértő személyes véleményét fejezik ki.Hétfőn azonban Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokról adatokat gyűjtő Információs Ellenállás nevű szervezet koordinátora is bejelentette, hogy felfüggesztik együttműködésüket az EBESZ-szel.
A döntést ő is azzal indokolta, hogy a megfigyelők orosz érdekeket szolgálnak. Az EBESZ ukrajnai missziójának vezetői visszautasították a vádakat.