Románia;Victor Ponta;államfőválasztás;Nemzeti Liberális Párt;Klaus Johannis;Keresztény-Liberális Szövetség;

2014-11-18 06:38:00

Szász elnöke lesz Romániának

Elemzők úgy vélték, nem érett meg még a román társadalom arra, hogy nem román nemzetiségű államfőt válasszon, ezért is tartották esélytelennek Klaus Johannist, Nagyszeben szász nemzetiségű polgármesterét. A román elnökválasztás vasárnapi második fordulója azonban rácáfolt minden előzetes közvélemény-kutatásra és elemzői véleményre, a tíz százalékos hátrányból induló Johannis fölényes, tíz százalékos győzelmet aratott. A civil társadalom és az internet segítette győzelemre a szász politikust.

Victor Ponta tegnap délutáni sajtótájékoztatóján bejelentette, folytatni kívánja a kormányzást 2016-ig a jelenlegi koalíció élén, az RMDSZ-t is beleértve.

Ezt azért hangsúlyozta, mert a nap folyamán estére újabb tiltakozó megmozdulásokat jelentettek be Bukarestbe és Kolozsvárra, amelyeken a 2012-es parlamenti választás eredményeképpen kormányzó Ponta-kormány lemondását követelik.

A szociáldemokrata pártban pedig olyan vélemények is elhangzottak, hogy az RMDSZ-nek a továbbiakban nincs helye a kormányzásban, mivel szavazóitól nem kérte Ponta támogatását, csupán lelkiismeretük szerinti voksolásra buzdított, a magyarok pedig elsöprő arányban Johannist támogatták.

A kormányfő ismét elismerte vereségét, és gratulált a győztesnek. Azt hangsúlyozta, hogy az államfőválasztás bebizonyította, Románia konszolidált demokrácia, amelyben érvényesül a választók akarata.

Jelezte, a kampány véget ért, a kormány mielőbb munkához látna, s beterjesztené a parlamentbe a költségvetés tervezetét és maga is sürgette a külföldi szavazást szabályozó új törvényt, amihez az ellenzék és Johannis segítségét is kérte.

Johannisszal egyetértve, kezdeményezte a parlament keddi összehívását, javasolta az amnesztiatörvény visszavonását és a korrupcióval gyanúsított honatyák mentelmi jogának megvonását.

„Ez volt a választók kérése is” – mondta magyarázatképpen. Mivel az elmúlt évekre mélyen rányomta bélyegét a kormányfő-államfő politikai kényszertársbérlet, a Ponta-Basescu ellentét, a miniszterelnök együttműködést javasolt és ígért volt ellenfelének, a győztes Johannisnak.

Kelemen Hunor RMDSZ elnök az MTI-nek nyilatkozva azt emelte ki, hogy a magyar szövetség kisebbségi kérdésekben nem sokat remél Klaus Johannistól. Úgy vélekedett, hogy megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok romániai érvényre juttatásában.

"Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modell-ország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak" - jelentette ki Kelemen Hunor.

Hangsúlyozta azonban, hogy ha Klaus Johannis kiegyensúlyozott elnök lesz, és nem akarja uralni a parlamentet és a kormányt, ha keresni fogja a konszenzusos megoldásokat, akkor sikeres elnöki mandátum elé nézhet.

Kelemen úgy értékelte, fontos üzenet a megválasztott elnök számára, hogy a magyarok 75-80 százaléka rá szavazott. „A választók bizonyítottak. A következő időszakban a labda az ő térfelén van, most neki kell bizonyítania” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Így látta a világsajtó
Németország:
Értelemszerűen a német orgánumok követték kiemelt figyelemmel a román elnökválasztást. A Die Welt szerint Klaus Johannis "történelmi győzelme" meglepetés. "Victor Ponta két hete még legyőzhetetlennek tűnt, a felmérések is a diadalát jósolták".
A Frankfurter Allgemeine Zeutung szenzációként tálalta a szász polgármester elnökké választását, a Die Zeit pedig külön kiemelte, hogy az ortodox Romániának, egy nem ortodox, német államfője lett.
Ausztria:
Az osztrák Der Standars a nagyon magas részvételi arányt emelte ki, és emlékeztetett a külföldi szavazókörzeteknél kígyózó sorokra.
Franciaország:
A France Presse francia hírügynökség is meglepetésnek nevezte Johannis győzelmét. " A német származása miatt sokat támadott jelölt normalitást, korrupciómentes országot ígérve, meglepetésre győzni tudott" – írta a hírügynökség.
A Le Monde szerint "Klaus Iohannist, a korrupcióellenesség hírnökét választották Románia elnökévé", a Le Figaro "a jobboldal meglepetésszerű győzelmét" emlegeti, a Libération pedig szárazon közli, hogy hány százalékkal nyert Johannis.
Spanyolország:
A spanyol lapok elsősorban az EFE spanyol nemzeti hírügynökség tudósítását közölték a romániai választásokkal kapcsolatban. Az El País viszont önálló írásban foglalkozott Johannis győzelmével, hátteret is közölt. A külföldi szavazás is helyet kapott a beszámolóban, hiszen Spanyolországban több mint egy millió román vendégmunkás él, Castellónban a helyi rendőrség oszlatott fel egy csoportot, amely erőszakkal próbált behatolni a konzulátusra.
Megszólaltatott Madridban élő román állampolgárt is, aki arra panaszkodott, hogy több mint egy órája áll sorban, hogy szavazhasson, és aki szerint "biztosan a kormány" akadályozza őket ebben. Az El Mundo szerint "Románia a korrupció ellen szavazott", de Ponta plágiumügye mellett említést tesz Johannis összeférhetetlenségi ügyéről is.