Minimális különbség dönti el, hogy a Magyar Köztársaság elnökét januárban közvetlenül a nép, avagy az országgyűlési választások után megalakuló új parlament választja-e meg. Az első és legizgalmasabb kérdésre, a köztársasági elnök megválasztásának időpontjára és mikéntjére adott válaszok egyre inkább a fele-fele arányhoz közelítenek. Hétfőn reggel — 10 049 jegyzőkönyvet, az összes 91,3 százalékát alapul véve — erre a kérdésre 3 886 316-an (ez 55,1 százalék) adtak le érvényes szavazatot. Közülük 1 949 793-an voksoltak nemmel (ez 50,2 százalék), azaz arra, hogy közvetlenül a nép válassza meg a köztársasági elnököt. Viszont csupán 13 270-nel kevesebben vélték úgy, hogy az új parlamentnek kellene megválasztani a köztársasági elnököt (49,8 százalék). Ezek az adatok csak ideiglenesek, a végső arány változhat — hangsúlyozták.
Elhangzott az is, hogy hétfőn reggel a választásra jogosult állampolgárok száma 7 058 324 volt, a leadott szavazatok száma pedig 4 106 485. Ez azt jelenti, hogy a választópolgárok 58,2 százaléka vett részt a népszavazáson.
Szinte befejezett tény, hogy a népszavazáson, habár csekély mértékben is, de az IGEN-szavazatok kerültek fölénybe a NEM-szavazatokkal szemben az első kérdésre adandó válaszban. Ugyanakkor rendkívül magas volt a távolmaradók aránya; a választópolgároknak mintegy 40 százaléka döntött úgy, hogy nem voksol a népszavazáson. Az előzetes választási eredményről Pozsgay Imre államminiszter hétfőn délután nemzetközi sajtó- konferencián számolt be.
Pozsgay Imre államminiszter, az MSZP köztársasági elnökjelöltje úgy tervezte hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóját, hogy ekkorra már ismeretében lesz a népszavazás végleges eredményének. Nem így történt, a honi és a nemzetközi sajtó képviselőivel való találkozása mégsem volt érdektelen.
Hétfő délután, az értékelt szavazatok szerint, az első kérdésre adott „igen” válaszok némileg megelőzték a „nem” voksokat. Pozsgay Imre abból a feltételezésből mondta el bevezetőjét, hogy ez az arány a végeredmény ismeretében sem fog változni.
Kiemelte, a népszavazás pártkezdeményezésre született, mégsem lehet azt mondani, hogy a referendum során pártokra vagy pártok ellen szavaztak a résztvevők. A szavazás sokak távolmaradása mellett zajlott le, amit az államminiszter szerint nem lehet az MDF vereségeként felfogni, hiszen egyedüli bojkott felhívásukra a szavazásra jogosultak több mint negyven százaléka maradt távol az urnáktól. Többek vélekedtek azonban úgy, hogy igenis, van tétje a szavazásnak, s ezt voksukkal erősítették meg. A részvételi arány tehát hitelesítheti az eredményt.
Pozsgay Imre rámutatott: a résztvevők valódi alternatívában gondolkodtak, s ha hozzászámítjuk, hogy első népszavazásról van szó, amely nem volt mentes a zavaró mozzanatoktól, akkor a „nem”-mel szavazók számát nagynak kell tekinteni, ami sokakat meglepett az országban. Ezért a Magyar Szocialista Párt sem lehet vesztese a referendumnak.
Népszava 1988. november 28.
