Aki szerelmes a hangszerébe

Publikálás dátuma
2014.12.12. 06:45
Roger Muraro: a zene az univerzum legkülönbözőbb alkotóelemeit képes magába olvasztani FOTÓ: VINCENT CATALA
A hét végén, december 12-én, 13-án és 14-én különleges zenei csemegét ígér a Budapesti Fesztiválzenekar a Művészetek Palotájában. Fischer Iván vezényli a francia zeneszerző, orgonaművész és ornitológus, Olivier Messiaen 1948-ban írt Turangalílá szimfóniáját, amely a világ legnagyobb érzéséről, a szerelemről szól. A mű zongora szólistájával, Roger Muraroval beszélgettünk.

- Próba közben olyan elragadtatás tükröződött az arcán, amiből arra lehet következtetni, hogy a mennyekben jár, amikor Messiaent játszik. Mivel magyarázható a végtelen öröm? Az is belejátszik talán, hogy személyesen ismerte a zeneszerzőt?

- Természetesen annak is van jelentősége, de maga a zene, amelyet létrehozott, egyszerre megnyugtató és felrázó, intellektuális és naiv. Sőt, olykor talán erős a kifejezés, de már majdnem brutális, vagy inkább átütően hatásos. Máskor meg finom, kedves, átölel. Ebből is látható, hogy ez a zene az univerzum legkülönbözőbb alkotóelemeit képes magába olvasztani, mint egy nagy olvasztótégely. Messiaen az emberi érzések mindegyikét meg tudta fogalmazni a zeneműveiben. Ezért imádom játszani a darabjait.

- Ön eredetileg szaxofonművész volt. Az, hogy zongorára váltott, Messiaennak volt köszönhető talán, vagy a feleségének, aki az ön tanára volt?

- Nem, azért ez a döntés nem ilyen egyértelműen magyarázható. Sokáig szaxofonoztam, aztán ráébredtem, hogy a szaxofonra írt zeneirodalom messze nem olyan gazdag, mint a billentyűs hangszerekre, különösen a zongorára. Amikor a nagy műveket kerestem, akkor egyértelmű lett számomra, hogy mondjuk Jacques Ibert műveit nem lehet egy lapon említeni Beethoven zongoraversenyeivel. Aztán elkezdtem zongorázni és rájöttem, hogy ebbe a hangszerbe vagyok igazán szerelmes.

- Legutóbb Budapesten Fischer Iván vezényletével és a Budapesti Fesztiválzenekarral ugyancsak Messiaen-művet játszott, méghozzá az Egzotikus madarak című alkotást. Akkor elmesélte, hogy rajong a madárhangokért, s hogy reggelente hosszan figyeli és hallgatja a madarak által “komponált” zenét. Ezt a szokást máig megtartotta?

- Nagyon is. Sőt, azóta egyre nagyobb izgalommal figyelem a madarak énekét. Mielőtt Messiaen zenéjével találkoztam volna, nem is vettem észre, nem is hallottam meg, milyen hangok hagyják el a madarak torkát. Azóta viszont teljesen átalakult a hallásom. Ma már nemcsak a madarak hangjait tudom megkülönböztetni és akár a zongorán is lejátszani őket, hanem észreveszem a szél különös hangjait, a levegő más-más rezgéseit, az erdő zajait. Kinyílt a fülem a természetre.

- Most a Turangalílá című nagyon különös Messiaen-mű van műsoron. Ez a darab - a korábban általa írt művekkel ellentétben, amelyek mindegyike a vallásosság tematikáját állította a középpontba – a szerelemről, a szeretetről, a vágyról szól. Ahogy tudom, a Turangalílá-szimfónia nem sokkal a második világháború befejezése után született. Mit kell tudnunk erről? Mi ment végbe a zeneszerzőben?

- Ez egy világhírű darab, amely azért született, mert a szerző hatalmas szerelembe esett a későbbi feleségével, ő pedig emléket akart állítani ennek a nagy-nagy szerelemnek. A felesége, aki jó barátom, elmesélte, hogy milyen időszak is volt az, amikor ők ketten egymásba szerettek. A világháború után az emberek felszabadultak, és boldognak, reménytelinek érezték az életet. Ilyenkor minden érzelem felnagyítódik, természetesen a szerelem is sokkal nagyobb és erősebb hatással van az emberre. Az új élet, az új megbízatás – tanári állást kapott a konzervatóriumban, ő lett az orgona tanszak vezetője, s közben egyre nagyobb sikereket aratott a zeneműveivel - mindez nagyon feldobta. Ezt tetőzte be a nagy szerelem. A szimfónia ennek az emelkedett, boldog állapotnak minden pillanatát megjeleníti. Messiaen korábban többnyire szomorú, melankolikus csengésű zeneműveket írt. Az első felesége tragikus halála nagyon erősen meghatározta a művei hangulatát. Ez a darab, amely egyébként egy triptichon első része (ahogy ő nevezi), egészen más hangulatot tükröz.

- A 80 perces darabban nagyon sokféle hangszer csendül fel, közöttük olyanok is, amelyeket nem ismer a közönség, mert csak Messiaen használta őket.

- Messiaenra nagy hatással volt Berlioz zenéje, sokat tanult tőle. A másik fontos hatást a keleti, különösen a távol-keleti hangszerek és az ottani zene világa gyakorolta rá. Újabb és újabb kombinációkban alkalmazta a hangszereket. Van, hogy a fúvósok játsszák a szólót, máskor azonban átveszi a szerepüket egy-egy csengettyű, vagy hasonlóan egyszerű hangszer. Aztán itt van ez a különös Ondes Martenot, egy furcsa, billentyűs elektromos eszköz, amelyen Valérie Hartmann- Claverie, a párizsi Conservatoire tanára játszik.

- Azt olvastam, hogy Messiaen nem adott túl sok instrukciót a partitúráiban a muzsikusoknak és a karmestereknek. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a darabot nagyon sokféle módon szokták játszani?

- Igen, ez így van, Messiaen óriási szabadságot hagyott mindenki számára. Ez azért is izgalmas, mert egy-egy alkalommal a koncertek hossza, hangereje, sőt, akár a ritmusa is változhat. Nagy izgalommal várom, Fischer Iván barátom hogyan dolgozza fel a Turangalílát. Meggyőződésem, hogy ahogy mindenbe, ebbe is beleviszi a kiváló egyéniségét.

Megfeneklett Bárka: Józsefváros dönthet a sorsáról

A jövő évi költségvetés tervezetében a Bárka Színház támogatására eredetileg szánt mintegy 180 millió forint a Miniszterelnökség általános tartalékába kerül, és ebből segíthetik a teátrum adósságainak rendezését. A színház további sorsáról a józsefvárosi önkormányzat dönthet - közölte a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.

A tájékoztatás szerint a Bárka Színház támogatására a 2015-ös költségvetés tervezetében a Miniszterelnökség fejezetében eredetileg előirányzott 178,9 millió forintot - az Országgyűlés Gazdasági bizottságának december 3-án benyújtott módosító indítványának megfelelően - a Miniszterelnökség fejezeti általános tartalék keretére csoportosítják át.

"E keret egy részének terhére a Miniszterelnökség hajlandó segítséget nyújtani az önkormányzatnak, a Bárka Színház Nonprofit Kft. felhalmozott adósságainak rendezésében. A társaság további sorsáról Józsefváros Önkormányzata jogosult dönteni" - írták.

Az önkormányzat a teátrummal kapcsolatos érdeklődésre azt a választ adta, hogy Kocsis Máté polgármester tárgyalásokat folytat a kormánnyal a Bárka Színház jövőjéről, és türelmet kértek az egyeztetések lezárulásáig.

Seress Zoltán igazgató szerint a 2015-ös támogatás "lenullázása" a színház megszűnését vetíti előre. A színház adósságállományáról szólva elmondta, hogy mintegy 130 millió forintnyi tartozásról van szó. "Ennek felhalmozódásában szerepet játszott, hogy 2013-ban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól egy ígért támogatást nem kaptunk meg - hangsúlyozta -, ami 70 milliós kiesést okozott, és az is, hogy az önkormányzat az Állami Számvevőszéknek tett ígérete ellenére sem fogadta el 2014-es üzleti tervünket".

A színházigazgató beszámolt arról is, hogy a teátrummal kapcsolatban a cégbíróságnál az ügyészség törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. Hozzátette: amennyiben az önkormányzat a Miniszterelnökség segítségével kifizeti a hitelezőket, akkor a cégbíróság megszünteti az eljárást, és márciusra a Bárka Színház ügyét le is zárhatja. "Ezzel a megoldással az önkormányzat mentesülhet a törvényességi felügyeleti eljárás esetleges következményeitől" - jegyezte meg.

Seress Zoltán hozzátette: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től is azt a tájékoztatást kapta, hogy a vagyonkezelőnek már nincs köze az ügyhöz, mert nem kerül állami tulajdonba a Bárka. "Innentől kezdve az önkormányzat feladata levezényelni a cég megszűnését, a megfelelő jogi procedúrákkal. Hogy az épülettel mi lesz, azt nem tudni" - fogalmazott az igazgató, akinek mandátumát novemberben az év végéig hosszabbították meg.

Hoppál Péter kulturális államtitkár korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy több színház is szívesen integrálná új játszóhelyként a teátrumot, ez célszerű megoldás lehet, ugyanis nem szeretné, ha az épület elveszítené kulturális funkcióját. Ezzel kapcsolatban Seress Zoltán azt mondta: tudomása szerint nem történt, vagy ha történt is erről egyeztetés, nem vezetett eredményre.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága kiemelte: a Bárka Színház jövőjét illetően elsősorban a tulajdonos és a fenntartó tud nyilatkozni. Mint írták, "a Kultúráért Felelős Államtitkárság üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely stabilizálja a színház helyzetét, és kész a tulajdonost ebbéli szándékában segíteni".

Az eredeti tervek szerint a Bárka Színházat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vette volna át 2012 márciusában. Jogszabályi problémák miatt később az a döntés született, hogy az egyetem fenntartójához, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik majd a Bárka, ennek megfelelően idei állami támogatása a KIM fejezetében szerepelt. Az önkormányzat és az MNV Zrt. között az átadás-átvétel azóta sem történt meg.

A Bárka Színház az idei évadot már nem tudta elkezdeni, a társulat nagy része távozott.

Szerző

Karácsonyi Cimborafesztivál

Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:47
Vásáry Tamás, É. Szabó Márta, Csorba László és Sebő Ferenc a sajtótájékoztatón FOTÓ: TÓTH GERGŐ
December 20-án, a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezik meg az idei Karácsonyi Cimborafesztivált, amelynek programjáról tegnap sajtótájékoztatón számoltak be a szervezők a Nemzeti Múzeumban.

Az egész napos - délelőtt 10-től este 10-ig tartó - zenei maraton papíron a 41. születésnapját ünneplő egykori tévés gyerekműsort, a Cimborát és a 21. éves Óbudai Danubia Zenekart köszöntené - ha volna kedvünk ünnepelni.

Inkább azonban csak nosztalgikus emlékezésről lehet szó, mert derűre semmi ok: Cimborára, egyáltalán gyerekműsorra a magyar köztelevízióban évek óta nincs szükség, s ma már ott tart az ország, hogy nem csupán a szellemi táplálékot vonják meg a gyerekektől, hanem mind több család a mindennapi ételhez sem jut hozzá.

Ami a nosztalgikus napot illeti, a hajdani televíziós É. Szabó Márta, a Cimbora egykori szülőanyja, a Cimbora Alapítvány elnöke nem véletlenül mondott köszönetet Csorba Lászlónak, a Nemzeti Múzeum főigazgatójának.

Hiszen ha már a köztévében nincs helyük a gyerekeknek, otthonra leltek a Nemzeti Múzeumban, ahol az egész napos zenélés keretében emlékezhetnek a Cimbora hallatlan sikerére, arra a seregnyi tehetségre, aki a műsorban került először a tévé képernyőjén a nyilvánosság elé.

Ráadásul, a karácsonyi fesztivál helyszínén, Magyarország első számú múzeumában most a gyerekek végigutazhatják a nemzeti múlt évszázadait, az őskortól a rendszerváltozásig.

Más, elkeserítő aktualitása is van az idei Cimbora-napnak, ez a pedig a kényszerű jótékonykodás: a Cimbora-szervezők összefogtak a Gyermekétkeztetési Alapítvánnyal, és hátrányos helyzetű gyermekeket látnak vendégül, ajándékoznak meg, egyúttal adományokat is gyűjtenek az éhező kicsinyeknek, például azoknak a zuglói nyugdíjasoknak a belépőjegy-árából, akik ezen a napon Karácsony Gergely polgármester meghívására látogatnak a Cimbora-napra.

Hogyan került a Cimborák mellé a Gyermekétkeztetési Alapítvány? Galkó Balázs, az alapítvány „arca” azt mondja: ő maga is sokat szerepelt hajdan a Cimborákban – innen a személyes kötődés -, és amikor hírét vették a december 20-i programnak, úgy gondolták ki kell használni az alkalmat.

- Mozart és Bartók közé beesnek az éhező gyerekek – mondja a színművész megkeseredve -, úgy segítünk, ahogy tudunk, és a Cimborák alkotói is pontosan értik, hogy egy olyan korban, amikor a hivatalosság szerint „a gyerekek azért nem esznek, mert nem éhesek”, mert „ez egy életforma”, akkor nem elég a szellemi táplálék, több kell. Mi hozzuk a hátrányos helyzetű gyerekeket, az ajándékokat és gyűjtünk az éhezőknek - mondja Galkó.

Hol volt, hol nem volt, volt egy Cimborám… kamarakoncertekkel, versekkel, dalokkal várják tehát az érdeklődőket december 20-án, a Nemzeti Múzeumba, ám a "cimboraság" aznap este nem ér véget: É. Szabó Márta megállíthatatlan.

Még túl sem vagyunk a karácsonyi jótékony zenei maratonon, de már arról beszél, hogy farsangkor lesz Cimbora jelmezbál, utána húsvéti találkozó, amelyen, mint most is, vendégek lesznek a műsor egykori muzsikusai, előadóművészei, a határon inneni és túli Cimbora klubok – és persze a főszereplők, akikért az egész van, a gyerekek.

Szerző