Lázár: készülhet az új közbeszerzési törvény

A brüsszeli testület új közbeszerzési tervet kért a kormánytól, amelyet decemberben küldtek el, a bizottság pedig "tárgyalásra és megvalósításra alkalmasnak" találta. Ennek keretében új közbeszerzési törvény is készül Magyarországon. Az Európai Bizottság a kormány által benyújtott úgynevezett operatív programok (OP) többségét "de facto" elfogadta, és ezeknél áprilisban megkezdődhet a pályázatok kiírása - közölte magyar újságírókkal csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, miután megbeszéléseket folytatott Corina Cretu fejlesztéspolitikáért felelős uniós biztossal Brüsszelben.

A miniszter elmondta, hogy a 2014-2020-as pénzügyi időszak vidékfejlesztési, halászati, valamint a közigazgatás korszerűsítését szolgáló OP ügye maradt még nyitva. Lázár János tájékoztatott arról, hogy a brüsszeli testület új közbeszerzési tervet is kért a kormánytól, amelyet decemberben küldtek el, a bizottság pedig "tárgyalásra és megvalósításra alkalmasnak" találta. Ennek keretében új közbeszerzési törvény is készül Magyarországon.

Idén 2100 uniós forrásra van szükség

Nagy kihívásnak nevezte csütörtökön Lázár János Brüsszelben, hogy Magyarországnak az idei év folyamán 2100 milliárd forint uniós forrást kell lehívnia. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: 2014 decemberéig Magyarország 6880 milliárd forintot fizetett ki, egyedül a tavalyi évben 1863 milliárd forintot folyósítottak. Ezzel Magyarország a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló keret 80 százalékát fizette ki, amiből 75 százalékot Brüsszel már át is utalt. Lázár János közölte azt is: a kormány akciótervet készít, amelyben minden tárca számára meghatározza, mennyi uniós forrást kell idén lehívnia.

Lázár még az idén lezárná az "aszfaltügyet"

Még az idei évben szeretne pontot tenni Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az úgynevezett aszfaltügyre, amelyben potenciálisan 100 milliárd forintnál is több pénz forog kockán - mondta a miniszter a sajtótájékoztatón. A politikus emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság korábban már jóváhagyott útépítési projekteket vett ismét elő, megállapítva, hogy a magyar pályázati kiírás szabálytalanul korlátozta a piaci versenyt, és azt javasolta, hogy ha Magyarország ezt elismeri, akkor a költségvetés fizessen 25 százalékos, 100-150 millliárdos úgynevezett korrekciót, büntetést.

Ezt a kormány nem fogadta el, mert egyrészt nem tartja méltányosnak, hogy korábban jóváhagyott projekteket nyitottak meg ismét, valamint úgy ítéli meg, egyes esetekben igenis jobb minőségű út épült, ha volt a közelben aszfaltgyár. Brüsszel azt kifogásolta, hogy egyes útépítéseknél csak olyan cégek indulhattak, amelyek rendelkeztek a közelben aszfalt-előállító teleppel.