Uniós jelentésben vizsgálják az áfacsalási botrányt

Jelentést készít az Európai Számvevőszék az EU-ban észlelt áfacsalásokról, köztük a magyar ügyekről, s arról, hogy e határokon átnyúló korrupciós cselekmények milyen nemzeti és uniós szintű károkat okoznak - számolt be lapunknak Jávor Benedek az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságának tegnapi konferenciáján elhangzottakról. A Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője Ingeborg Grassle német néppárti képviselővel - aki az uniós parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke is - közösen rendezett nyilvános meghallgatást, melyen - Jávor szerint - sikerült nyilvánosságot teremteni a magyar állami szervek által tétlenül nézett korrupciónak, s a magyar áfacsalási botrány európai vetületének.

"Az áfacsalások Európa-szerte éves szinten csaknem 200 milliárd eurós kárt okozhatnak nemcsak a nemzeti büdzséknek, hanem a közvetve az Uniónak is. Ez az összeg több mint az EU teljes éves költségvetése, ami egyértelművé teszi azt is, mindez igenis uniós ügy" - fogalmazott a politikus, aki szerint mindez a konferencián is egységes álláspont volt, ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy nem könnyű továbblépni. Emlékeztetett, az uniós szintű korrupcióellenes fellépést gyakran a tagállamok akadályozzák, nemcsak azért, mert az illetékes nemzeti szervek munkájának összehangolása nehéz és mert az adópolitikai jogszabályok tagállami hatáskörbe tartoznak, hanem azért is, mert - mint arra Magyarország is példa lehet - gyakran a kormányok is érdekeltek az áfacsalási szisztémák fenntartásában. Nagyon nehéz tehát többséget szerezni az EP-ben annak, hogy az uniós intézmények érdemi jogosítványokkal léphessenek föl, de hogy a helyzet nem reménytelen, azt mutatja, a tagállami szintű korrupcióellenes intézkedésekre már van jó példa. Ilyen a konferencián is bemutatott román korrupcióellenes ügyészség, mely érdemi eredményeket tudott elérni, s "noha Romániában nyilván nem kisebb a hatalom befolyásolási vágya, mint nálunk, ott olyan eljárások tudtak megindulni az elmúlt hónapokban, amelyek szereplői ma Magyarországon érinthetetlenek volnának. Itthon sem az ügyek hiánya az, ami miatt az illetékes szervek étvágya alacsonynak mutatkozik a korrupció felgöngyölítésében" - fogalmazott Jávor, aki éppen ezért szeretné napirenden tartani az EP-ben a magyar áfacsalási botrány példáját.

A zöldek egyébként is tovább szorgalmazzák az Európai Ügyészség létrehozását, ahogyan az OLAF hatásköreinek bővítését ilyen ügyekben, s kezdeményezik egy bejelentő-védelmi mechanizmus uniós szintű kidolgozását is. Utóbbira Jávor kifejezetten jó példaként hozta föl a meghallgatáson ügyét személyesen ismertető Horváth András esetét, a volt adóellenőr ugyanis 2013-ban tárta fel a magyar adóhatóság működésének visszásságait az áfacsalási ügyekben, azóta azonban csak ellene indult eljárás.