Akár zsarolhatóvá is válhatnak tartozásban úszó politikusaink

Milliókkal tartoznak meg nem nevezett magánszemélyeknek egyes kormánypárti képviselők, államtitkárok és miniszterek, sőt, még a legfőbb ügyész is. Ezek az adósságok nemcsak még átláthatatlanabbá teszik a vagyonnyilatkozati eljárást - hiszen lekövethetetlen, hogy tényleg létező pénzmozgásról van-e szó -, de adott esetben súlyos korrupciós, vagy akár nemzetbiztonsági kockázatot is hordozhatnak, hiszen az állami vezetők akár zsarolhatóvá is válhatnak e tartozásaik miatt.

Orbán Viktor a FAZ-nak a Fidesz egyes vezetőinek vagyonosodására vonatkozó kérdésre azt mondta: Magyarország "egyedülálló" az átláthatósági szabályaival, amelyek jóval szigorúbbak a német szabályoknál, így "nem meglepő, hogy a kevésbé korrupt országok közé tartozunk". A Fidesz pedig plebejus párt, és az "ösztönök" is ilyenek az országban, az emberek mértékletességet, szerénységet és alázatot várnak el, ezért mindig okoz reakciókat, ha a jómód megnyilvánul kifelé.

A parlamenti képviselők adósságállománya 1 milliárd 370 millió forintra hízott tavaly év végére - derül ki a január 31-ig leadott vagyonnyilatkozatokból. Miközben a Miniszterelnökséget vezető Lázár János 19, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető pedig 21 ingatlant tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában, mindketten több tízmilliós banki tartozásokat, sőt, hasonló mértékű, magánszemélyekkel szemben fönnálló kölcsönt halmoztak fel. Lázárnak 35 millióval lett kevesebbje, most papíron 34 millió forint mínuszban van. Korábban ugyanis 60,8 milliós megtakarítása mellett 59,5 milliós tartozása volt, jelenleg a 46,8 milliós vagyonához 81 milliós tartozása társul.

A miniszter tavalyi lakásvásárlására az egész ország felkapta a fejét: a tízéves fia, Boldizsár nevére vett ingatlan értékét szakértők 70 millió forintra becsülték, amit Lázár nagyjából meg is erősített. Miután a sajtóban felbukkant a vásárlás híre, a miniszter azt mondta, a mostani vagyonbevallás magyarázatot ad majd a beszerzés fedezetére. Ám a bevallás nemcsak azt nem "teszi világossá", hogy miből és mennyiért vásárolta fia lakását, az sem derül ki belőle, kinek tartozik 45 milliós banki kölcsönén túl 36 millió forinttal.

De az Országgyűlés honlapján az állami tisztségviselők, így az ÁSZ vagy az MNB elnökének vagyonnyilatkozata is elolvasható. Így derült ki, hogy ugyancsak magánszemélyeknek adósodott el a legfőbb ügyész is. Polt Péter ugyanis 23,6 millió forintot tüntetett fel egy, a házastársával közös, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozásként, ami ugyanakkor komoly aggályokra adhat okot a vádhatóság vezetőjével szemben. Egy nem megfelelő embertől kért kölcsön ugyanis könnyen akár zsarolhatóvá is teszi az igazságszolgáltatás egyik vezetőjét.

Önmagában nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, hogy az állami vezetők, vagy a parlamenti képviselők magánszemélyeknek tartoznak, de az igenis kérdés, hogy kivel szemben áll fenn tartozásuk - mondta lapunknak Molnár Zsolt. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke kérdésünkre úgy fogalmazott, ha mondjuk uzsorásoknak, vagy alvilági köröknek adósodik el egy kormánytag, vagy épp az igazságszolgáltatás bármely vezetője, az valóban nemzetbiztonsági kockázat. Molnár szerint a lapunk által felvetett aggály is jelzi: a vagyonnyilatkozati eljárás úgy, ahogy van, nem jó, hiszen nemcsak nem nyújt valódi átláthatóságot a közpénzekkel gazdálkodók vagyongyarapodásainak ügyében, de lényegében másra sem ad választ, hiszen sem a hamis adatmegadás szankcionálása, sem pedig maga a kérdéssor nem kényszeríti rá a politikusokat arra, hogy érdemben, pontosan és hitelesen számoljanak el. "Éppen ezért világos, hogy változtatni kell a rendszeren, az alapoktól kellene létrehozni egy új eljárást, melyben tisztázhatóak ezek a kérdések. Ebben az esetben, tiszteletben tartva a - nem kétlem, sokszor jóhiszeműen - kölcsönt adók személyiségi jogait, a magánszemélyekkel szemben fennálló tartozások tisztázására akár az is egy megoldás lehet, ha legalább az Országgyűlés egy illetékes bizottsága megismerheti a pénz forrását" - vetette fel Molnár, aki szerint a mai, nonszensz helyzeten az sem változtat, ha egy-egy képviselő vagy miniszter megjelöli, hogy családi forrásból származik a kölcsön. "Nyilvánvaló, hogy több tízmilliós ingatlanvásárlások esetében jogilag értelmezhetetlen az utóbbi hetekben, hónapokban sokat hangoztatott családi összefogás szóösszetétel, hiszen egy közpénz-milliárdok fölött gazdálkodó állami vezetőnek ennél jóval transzparensebben kellene eljárnia" - fogalmazott, majd megismételte: úgy, ahogy van meg kellene változtatni a vagyonnyilatkozat-tételi szabályozást.

Molnár nem az első, aki ezt szorgalmazza, ám a kormányoldal mégsem lép az ügyben. Közokirat-hamisításnak számítana például a jövőben a fideszes Papcsák Ferenc tavaly decemberi javaslata szerint az, ha egy képviselő hamis adatokat adna meg, vagy elhallgatna információkat a vagyonnyilatkozatában. A közokirat-hamisításért akár három év szabadságvesztés is kiszabható. Csakhogy ez az ötlet mintha megakadt volna a parlament igazságügyi bizottságában, s noha a Fidesz-frakció vezetése informálisan megfontolandónak nevezte, azóta kiderült: az igazságügyi és mentelmi bizottság idén tavasszal munkacsoportban vizsgálja majd felül a vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat, addig tehát nem változnak a szabályok.

A korábban is szigorítást szorgalmazó civilek szerint mindez nem is lenne elegendő. Bár a Papcsák-féle javaslat ugyanaz, amit mások mellett a Transparency Magyarország is ajánlott még a tavaly tavaszi parlamenti kampányban, az Origónak még decemberben Ligeti Miklós jogi igazgató azt mondta: azóta másként látják a dolgokat, inkább úgy szigorítanák a szabályokat, hogy a vagyonnyilatkozatokat ne a parlament szakbizottságának kelljen leadni, hanem a NAV-nak, az adóhatóságnak pedig előírnák a nyilatkozatot tevők automatikus vagyonosodási vizsgálatát is. Az ellenzék is továbbmenne Papcsáknál: a Jobbik, az Együtt és a DK is megismerhetővé tenné a képviselőkkel egy háztartásban élő családtagok bevallását (a személyi adatokat kivéve). Így akadályoznák meg, hogy a politikusok a rokonaik nevére írassák a vagyonukat, illetve nem tiszta forrásból származó jövedelmüket a családtagok nyilatkozataiban rejtsék el. Ezeket a dokumentumokat most ugyanis csak a mentelmi bizottság vizsgálhatja, kizárólag konkrét bejelentések nyomán.

Mészáros Lőrinc szegényedett

Feltöltötték a felcsut.hu-ra Mészáros Lőrinc új vagyonnyilatkozatát - írta a Magyar Narancs, mely szerint a legszembetűnőbb változás az, hogy míg a legutóbb még 700 milliós megtakarítás szerepelt a bevallásában, most ez az összeg már csak 620 millió forint. Tehát a felcsúti polgármester az elmúlt hónapokban 80 millió forintot költött, nem tudni mire. Mészáros ugyanis január 9-én adta le új vagyonnyilatkozatát, amiből azonban az nem derül ki, hogy mire fordította a szóban forgó összeget.

Tavaly év végén Orbán Viktor jó barátja maga jelezte az RTL Klubnak, hogy hibázott korábbi vagyonnyilatkozata kitöltésekor ugyanis kifelejtette belőle, hogy 2014 májusában 1 milliárd 27 millió forint osztalékot vett fel, amiből ingatlanokat vett és megélhetését is fedezte, így maradt 300 milliója, amit a korábbi 400 millióhoz adott hozzá, így jött ki a 700 millió. Ebből költött most el 80-at, s noha a napokban Mészáros cégeinek több, nagy értékű beruházásáról érkezett hír, a felcsúti polgármester személyes vagyonát ezek, elvileg nem érintették. Nem feledendő ugyanis, hogy Mészáros vagyonának csak töredéke jelenik meg saját vagyonnyilatkozatában, hiszen köztudott: számos ingatlanja, földje - és legújabban már tava is - valamelyik cégének tulajdonában áll.

Egyébként nem szerepel Mészáros nyilatkozatában az az Audi A5-ös sem, ami novemberi bevallásában még benne volt - fedezte fel a Bors. A típus ára újonnan 9,6 millió forinttól indul, de felszereltségtől függően akár 30 millióba is kerülhet. Mészáros nevén korábban volt egy Mercedes terepjáró és egy Mercedes kisteherautó is, most azonban papíron nincs semmilyen járműve. A napilap megkereste a polgármestert, hogy milyen járművel közlekedik a hétköznapokban és mi történt az Audival, de nem kaptak választ.

Mészáros vagyonosodása azért is érdekes, mert 2011-ben még alig 20 milliós megtakarítása volt, cégéből 10 milliós osztalékot vett ki, ám Orbán falujának polgármestereként a gázszerelő Mészáros alig néhány év alatt meghússzorozta pénzét és tömérdek földet is megszerzett.

Mikola bukott

"Annak ellenére, hogy Mikola István magas rangú államvezetői funkciót lát el, ugyanolyan hétköznapi és szokásos események is zajlanak az életében, mint bármelyikünkében" - írta az Indexnek a külügyminisztérium sajtóosztálya a biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárnál zajló végrehajtással kapcsolatban. Mikola vagyonnyilatkozatából ugyanis kiderült, végrehajtó foglalta le vagyontárgyait. A politikus bevallásában több tétel is meg van csillagozva, és a csillagoknál magyarázatként az áll: "családtag CHF alapú lakáshitelében kezességvállalás miatt végrehajtó által lefoglalva". Mindezt nem a banki hitelek, tartozások számára fenntartott rovatban tüntette fel, hanem egy másik rubrikában, de a nyilatkozat 60 ezer svájci frankot említ "családtag lakáshitele kezességvállalása miatt". Ez mai árfolyamon nagyjából 17,8 millió forintnak felel meg. A külügyi tárca közölte: az "államtitkárral sem történt más, mint ami sok ezer emberrel Magyarországon: kezességet vállalt egy jogszerű hitelfelvételnél, amely idővel kedvezőtlen fordulatot vett számára". 2004-ben Mikola István feleségének lánya házasságot kötött, és az első lakáshoz jutása érdekében 60 ezer svájci franknak megfelelő banki hitelt vett fel, amelynek törlesztéséért Mikola vállalt kezességet. A hitelt felvevő családtag 2008-ban férjével és időközben született gyerekeivel Németországba települt, a hitel törlesztését pedig beszüntette. A folyósító pénzintézet Mikolát mint kezességvállalót találta meg, és - végrehajtón keresztül - zárolta vagyontárgyát. A válaszban megjegyezték: a zárolt vagyon összértéke bizonyosan fedezi a tartozást.