Előfizetés

Ismeretlen ismerősök a Spinozában

Publikálás dátuma
2015.04.08. 07:50
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Lakner Zoltán, politológus és Pintér Béla, színművész, rendező beszélgetett egymással „ismeretlen ismerősként” tegnap este a Spinoza Színházban. „Úgy tűnhet, ezeknek az embereknek semmi közük egymáshoz.

Az egyik politológus, a másik művész. Egyikük az elemzőműsorokban, másikuk a színpadon mozog otthonosan. Látták már egymást, tudják egymásról, hogy ki-kicsoda, de még sosem találkoztak. Ez az este az első, hogy szemtől szemben ülnek egymással. És beszélgetnek” – szólt A Liberális Magyarországért Alapítvány - ALMA meghívója. A rendhagyó esemény első, nagysikerű estéje után ezentúl havonta egyszer olyan embereket ültetnek 90 percre egy színpadra, akik nyitottak egymásra, nyitottak a világra és eltérő életvitelük, foglalkozásuk ellenére keresik a közös szálat, a közös hangot.

Rezsiharc áldozatokkal

Publikálás dátuma
2015.04.08. 07:25
A sok ügyfél alapjaiban forgathatja fel az eddig nyereséges cég gazdálkodását FOTÓ: NÉPSZAVA
A Főgáz elérhetőnek tartja, hogy a lakossági gázfogyasztók fele már az év végén hozzá tartozzon. A többi piaci szereplő szerint egy fűtési idény alatt veszteséges lehet az eddig nyereséges cég. Ám van olyan gázszolgáltató, amely feladta, és kilép a lakossági piacról.

Megkezdődött az országos gázszolgáltatóvá vált Főgáz ügyfélszerzési hadművelete. Év végére az egyetemes szolgáltatásban részesülő ügyfélkör, főleg a lakosság, illetve kisvállalkozások felét szeretné soraiban tudni az eddig a főváros és környékén szolgáltató cég. Az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. - ahová mostantól egyetlenként tartozik - a múlt héten országszerte megnyitotta ügyfélszolgálati irodáit - ott is, ahol egyetlen ügyfele sincs és lehet, hogy nem is lesz. Ennek a szolgáltatási feltételnek a teljesítése nem kevés pénzébe kerül a gázszolgáltatónak. Érdeklődtünk a Főgáznál, mennyien léptek át az eltelt egy hét alatt, ám azt a dodonai választ kaptuk, hogy folyamatos az érdeklődés a szolgáltatóváltás lehetősége iránt és "túl sokan el is indították az átlépést".

Mint korábban írtuk, a Magyar Fejlesztési Bank révén állami tulajdonban lévő Főgáz jelenleg 806 ezer ügyféllel rendelkezik, így a körülbelül 3,5 milliós lakossági gázhasználó felének magához csábítása nem tűnik egyszerű feladatnak, ha csak a szolgáltatási színvonal, az árak és ígéretek alapján kellet volna dönteniük az ügyfeleknek. Ezekben a Főgáz vélhetően semmi pluszt nem tud nyújtani a többi piaci szereplőhöz képest. A Főgáz korábban kinyilvánította, arra is felkészül, hogy a piacról kivonuló egyetemes szolgáltatók helyébe lépjen. Ehhez március végéig megszerezte az országos szolgáltatói engedélyét. Az Országgyűlés pedig módosította a gázszolgáltatási törvényt, amelyben részletesen szabályozta, milyen eljárásban szerezheti meg egy másik cég a kivonuló egyetemes szolgáltató ügyfeleit.

A szolgáltatók játszmája
Egy gázpiaci szakértő szerint sajátos játék kezdődött el az egyetemes gázszolgáltatási piacon. A Főgáz az új területekkel együtt az ott termelődő veszteséget is átveszi, és csak idő kérdése, hogy mikor "olvad el" az eddigi nyeresége és kénytelen valamilyen módon finanszírozni a hiányt. Nem várható, hogy huzamosabb ideig a versenytársaknál olcsóbb gázbeszerzéssel javítsa eredményességét, a működési költségeket sem lesz képes a piacon edződött többi szolgáltatónál lejjebb szorítani. A következő fűtési idény végére kiderülhet, mekkora veszteséget okoz a duplájára duzzadt ügyfélszám a Főgáznak és mi történik ezután. A feltételezett veszteséget az uniós szabályok megsértése nélkül a szintén állami tulajdonú tulajdonos nem pótolhatja. Ezért a szolgáltatási körülmények megváltoztatása - közvetve a rezsiharc feladása - kínálhat megoldást, aminek előnyeit viszont a talpon maradt szolgáltatók is elvezhetnék és így versenyben maradhatnának.

A napokban vált ismertté, hogy a GDF Suez feladja lakossági gázszolgáltatói üzletágát. A területére már a megváltozott szabályok szerint vonulhat be és szerezheti meg a mintegy 760 ezres ügyfélkört valamelyik terjeszkedő gázcég. Szakmai berkekben azt mondják, találgatni sem kell, melyik lesz az a cég, amelyik benyomulhat az új területre: akár úgynevezett végső menedékesként is a Főgáz lesz. Lapunk kérdésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal azt közölte, vizsgálja a GDF Suez egyetemes szolgáltatási működési engedélyének visszavonása iránt beadott kérelmét és a földgázellátásról most módosított törvény eljárásrendjét követi, miközben folyamatosan figyeli a fogyasztók tájékoztatását is. A hivatal azt is közölte, hogy jelenleg más egyetemes szolgáltatótól nem érkezett hasonló kérelem.

A Világgazdaság ugyanakkor megpendítette, hogy az E.On is a GDF Suezhez hasonló lépésre készülhet, ami további 607 ezer ügyfél átlépését jelentené, s így valóban teljesülhet a Főgáz kitűzött célja. A piac további szereplői - még köztük lehet az E.On is - a jelek szerint kivárnak, s erre jó okuk van. Szakértőnk szerint a Főgáz ugyanis az eddigi, a fővárosba és köré koncentrálódott piacán nyereséges tudott lenni, ám a többi szolgáltató a lakossági gázpiacon kivétel nélkül veszteséges volt, köszönhetően a rezsicsökkentés szabályozott árainak, valamint a közműadónak. Ez utóbbi különösen sújtja az egymástól meglehetősen távol elhelyezkedő fogyasztási helyeken szolgáltatókat, hiszen ezt az adót a vezetékek hossza után kell fizetni.

Ötszörösére emelnék a Beva-értékhatárát

Száz ezer euróra emelné a Befektető-védelmi Alap (Beva) által kifizetendő kártalanítás összegét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ami megegyezik betétbiztosítási alapból (OBA) a bankok károsultjainak fizethető mértékkel - derült ki a jegybank közleményéből. 

A befektető-kártalanítási rendszerekről szóló európai uniós irányelv szerint a tagállamok nemzeti szabályozásának biztosítania kell, hogy a befektetők legalább 20 000 eurónak (mintegy 6 millió forintnak) megfelelő összegű kártalanítási összegre legyenek jogosultak az irányelv által meghatározott esetekben– idézi a Portfólió a Magyarországon is érvényesülő európai szabályozást.

A jegybank tegnap merészet gondolt, és kezdeményezi a kormánynál és a Fidesz-KDNP parlamenti frakcióinál a tőkepiacról szóló törvény olyan módosítását, amely a Befektető-védelmi Alap által nyújtott biztosítás összegét legfeljebb 100 000 euró (mintegy 30 millió forint) összeghatárra emeli fel.

Ha elfogadja a kormány az MNB javaslatát, akkor Spanyolország mellett hazánk lenne az egyetlen ország, ahol a Befektető-védelmi Alap 100 ezer eurót fizetne ki ügyfeleinek. Így magunk mögé utasítanánk mind az Egyesült Királyságot, mind pedig Franciaországot, a maguk 70000 eurójával, vagy Szlovákiát ahol ez az összeg 50 ezer euró. Az unió többi országában 20 és 30 ezer euró között van a piaci szereplők befizetéséből fenntartott alap kártérítési plafonja.