Tarlós István;béremelés;Egységes Közlekedési Szakszervezet;Budapesti Közlekedési Vállalat;

A 3-as metró szerelvényeinek állapota tükrözi az egész közlekedési cég helyzetét FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- A dolgozók béremelés helyett fenyítést kapnak?

A BKV dolgozói jobban teszik, ha csendben maradnak, mert fegyelmit kaphatnak azok, akiknek „eljár a szája”. Így értékeli a kialakult helyzetet az Egységes Közlekedési Szakszervezet, amely most azt is követeli a BKV vezetésétől, hogy vessenek véget a béremelések körül kialakult „cirkusznak”. A tömegközlekedési vállalat szerint dolgozóik nem félnek, és mindent meg is tesznek értük.  

A legsötétebb időket idéző félelem kezd uralkodni a BKV-n belül: a közelmúltban egy, a cég számára kínos, súlyos jogsértés nyilvánosságra hozatala után fegyelmi eljárások sorozatát indították szakszervezeti tisztségviselők ellen - írta csütörtöki közleményében az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ).

Ahogy arról a Népszava is beszámolt, korábban egy szakszervezeti tisztségviselő beszélt arról, hogy a munkások megfélemlítve dolgoztak a 3-as metró Kőér utcai remízében: több munkavállaló is panaszkodott, ha felhívják a helyi vezető figyelmét a szerelvények ellenőrzésekor jogszerűtlenül elrendelt munkavégzésre, azt a választ kapják, hogy "el lehet menni innen dolgozni". A BKV pedig a kifogásolt ügy kivizsgálása helyett inkább azt a szakszervezeti vezetőt és támogatóit vegzálja, akiknek "eljárt a szája". Az EKSZ tudomása szerint az érintettekhez sorra érkeznek a fegyelmi elmarasztalások.

Nemes Gábor, az EKSZ elnöke nyílt levélben követel magyarázatot Bolla Tibortól, a BKV vezérigazgatójától a béremelés elmaradása körül kialakult cirkusz miatt is. Nemes szerint a BKV vezetése hónapok óta folyamatos hazugsággal próbálja elterelni az érdekvédők figyelmét arról, hogy idén egyetlen fillér béremelést sem szándékoznak beépíteni az üzleti tervbe, miközben a fővárosra mutogatnak: Bolla szerint a BKV-nál személyesen

Tarlós István sem engedélyez bérfejlesztést. A főpolgármesteri hivatal ugyanakkor közölte: a főpolgármesternek semmi köze a dolgozók fizetéséhez. - Valaki nem mond igazat, ez tény - szögezi le Nemes, hozzátéve: bárki hazudjon is, mindennél fontosabb, hogy a cégvezetés mielőbb tegyen értékelhető béremelési ajánlatot fővárosi engedéllyel, vagy a nélkül.

A BKV ugyancsak levélben  válaszolt az EKSZ megkeresésére: szerintük Nemes félretájékoztatással, a valóság elferdítésével próbálja magát nélkülözhetetlennek feltüntetni, a vádaskodásokat pedig határozottan visszautasítják. A tömegközlekedési vállalat szerint az EKSZ levelében leírtakkal ellentétben a valóság az, hogy a BKV elnök-vezérigazgatója és menedzsmentje soha nem hivatkozott a főpolgármesterre, csupán logikusan kifejtette, hogy fővárosi tulajdonú cégként a fővárosi irányelvek  figyelembevételével  tervezi az üzleti évet, ezen belül a béreket.

Mindemellett leszögezik: a BKV vezetése többször hangsúlyozta, hogy reális pénzügyi lehetőségeik keretei között mindent megtesznek a nullaszázalékos béremelésből eredő feszültségek csökkentése érdekében. Félelemről, indokolatlan szakmai felelősségre vonásról a BKV szerint szó sincs, s a vezetés „határozottan kijelenti, hogy tisztességesen bánik a munkavállalókkal, és – ellentétben egyes érdekvédelmi vezetőkkel – minden körülmények között a korrekt tájékoztatást választja, és arra törekszik, hogy mielőbb megegyezés szülessen a vitás kérdésekben” – így a levél.

Optimista nyilatkozat
„A közlekedési vállalat köszöni szépen, jól van, működik.” Egyebek között ezt mondta a főpolgármester a 168 Óra című hetilap legutóbbi számában megjelent interjúban, amelyben sok szó esett a BKV-ról és finanszírozásáról. Tarlós István egyebek közt így fogalmazott: „Egy baloldalinak mondott napilapban én négy éve folyamatosan azt olvasom, hogy mindjárt összeomlik a BKV. Hányszor omlott össze? Pont egyszer sem.” A főpolgármester szerint a hosszú távú finanszírozás is megoldódhat, miután a kormány átvállalja a korábbi vezetés által felhalmozott BKV adósság hátralévő 52 milliárdját.



A város, egykoron Nagy-Küküllő vármegye székhelye, a tizenkettedik század közepén II. Géza királyunk által betelepített szászok (vagyis németek) egyik fontos központja volt – mint ilyen, az erdélyi (és a magyar) történelem „szakrális” helye.