A kormány nem vállal semmilyen felelősséget

A kormány semmilyen felelősséget nem hajlandó vállalni a Quaestor-ügyben, mint ahogyan a kormánytagok érintettségét sem vizsgálja - jelentette ki tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Nem vizsgálhatja a független Nemzeti Bankot sem, és a brókercégekkel – jogsértően - üzletelő helyhatóságokat felügyelő belügyminiszter felelősségét sem, hiszen az önkormányzatok autonóm szervezetek. A külügyi tárcát pedig azért nem kell felelősségre vonni, mert sikerült visszaszerezni az ő 3,8 milliárd forintját. A kormány felelőssége azért nem is vizsgálandó, mert "nem történt pénzveszteség". A több tízezer károsultról nem beszélt, mint ahogyan a fölművelési tárca elveszett 410 millió forintjáról sem.

1. Megúszhatja-e a kormány minden tagja a felelősségre vonást a Quaestor-ügyben?

2. Megúszhatja-e az Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti szerv a felelősségre vonást?

3. Lesz-e ennek az ügynek következménye Orbán Viktorra nézve?

Fleck Zoltán,

jogszociológus

1. Ameddig nincs független bíróság, és ilyen a főügyész, addig minden bizonnyal megússzák a felelősségre vonást. Évek múlva, amikor más kormány, más rendszer lesz, akkor talán felelősségre lehet vonni az Orbán-kormány tagjait, de fennáll az elévülés veszélye.

2. A Magyar Nemzeti Bankkal hasonló a helyzet, ha nincs változás a jelenlegi rendszerben, akkor nem vonják felelősségre őket.

3. Ha bizonyítható Orbán felelőssége az ügyben, akkor a a párton belüli erők kihasználhatják a helyzetet egy esetleges belső puccsra. Az ellenzék is nyerhetne az ügyön, de eddig semmi látványosat nem léptek.

Hack Péter,

alkotmányjogász, az ELTE tanszékvezetője

1. A politikai felelősséget nagyon nehéz megúszni, a miniszterek mindenképp felelősek az ügyben.

2. A Magyar Nemzeti Bank nehezen vonható felelősségre. Mindenekelőtt azt kellene megtudni, hogyan kaphatott engedélyt a Quaestor betétek gyűjtésére. Valamint azt, hogy az engedélyezett 70 milliárdos kereten felül hogyan szedhettek be további 200 milliárdot.

3. Már vannak szemmel látható következményei a botránynak: a Fidesz nem tud megújulni, hanem zuhanó spirálba került és ez látható az időközi választások eredményein is.

Szentpéteri Nagy Richard,

a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa

1. Minden további nélkül.

2. Meg.

3. Véleményem szerint nem ez érdekli elsősorban az embereket, ez csupán egy seb a rendszeren, jelenleg nem ez a legnagyobb probléma a közvélemény szemében. Nem ez az a banánhéj, amin a Fidesz elcsúszik. Lehet, hogy lesznek rendszeráldozatok, de nem a Quaestor-ügybe fog bedőlni a Fidesz.

Bíró-Nagy András,

a Policy Solutions kutatási igazgatója

1. A kormány politikai értelemben már eddig is megszenvedte a Quaestor-botrányt: Szijjártó Péter és Fazekas Sándor miniszterek egyértelműen az ügy veszteseinek számítanak. A kormány igyekszik a felelősséget eltolni magától, és lezárni az ügyet a kárigények rendezésével, de a további vizsgálatok még hozhatnak váratlan fejleményeket a politikai felelősség vagy a személyi összefonódások terén.

2. -

3. Nehéz megjósolni, hogy a brókerbotránynak lesz-e olyan fordulata, amely felér egészen a miniszterelnökig. Az ügy jellege, témája viszont a Jobbiknak kedvezett, mivel tovább építhette a rendszerváltás utáni elit "politikusbűnözökként" való beállítását. A Fidesz és az MSZP kommunikációs harcai azt a képet erősítették, hogy az utóbbi húsz évben kormányon lévő pártok egyaránt részesei voltak a politika és az üzleti világ összefonódásából adódó kétes ügyeknek. Ez a fejlemény egy új stratégiai kihívás elé állította Orbán Viktort: azt kell elkerülnie, hogy a Jobbik bezárja őt és pártját a múlt erői közé.

Felcsuti Péter,

bankszakember, a Bankszövetség volt elnöke

1. Azt gondolom, hogy rövid távon - közjogi és politikai értelemben - meg fogják úszni a felelősségre vonást. Ez a mostani minden korábbi kormánynál magasabb szintre emelte a felelősség elhárítását saját cselekedeteinek, vagy mulasztásainak a következményeiért. Mindegy, hogy a hóesésben az autópályán rekedt tízezrekről, vagy éppen a brókerbotrányról van szó. Egy ilyen léptékű és ilyen gyors egymásutánban bekövetkező csőd- és csalássorozat minden civilizált országban legkevesebb felveti az érintett szervezetek és személyek politikai felelősségét. Parlamenti vagy más független szakértőkből álló vizsgálóbizottságok alakulnának azzal a céllal, hogy ezt megpróbálják megállapítani. Ennél fontosabb, hogy a közvélemény tájékoztatást kapjon és az eseményekből mindenki, ügyfél, felügyeleti szerv, felügyelt vállalat okuljon. A mi kormányunk azonban reflexszerűen hárít és másra tereli a figyelmet. Ez a rövid táv. Hosszú távon - nos, a híres angol közgazdász, Keynes szerint hosszú távon mindannyian meghalunk. De persze ennél lehetünk optimistábbak is.

2. -

3. Nem - megint csak rövid távon -, a dolognak nem lesz következménye Orbán Viktor pozíciójára.

Fejetlenség a fel nem jelentés ügyében

Két kormánytagnak is tudomása volt arról, hogy a Quaestor-csoportnál, s főként a győri ETO Park beruházás környékén nincs minden rendben, mégsem tett semmit. Az ezt firtató újságírói kérdésekre Lázár azt felelte: 2011-12-ben voltak vizsgálatok, a Kehi feljelentést tett. Arról azonban, hogy 2011-ben akárki is büntetőfeljelentést tett volna az ETO Park ügyében, nincs tudomása (korábban Baranyay László volt MFB-elnök ennek ellenkezőjét állította – a szerk). Lázár szerint a Kehi valóban vizsgálta 2011-ben az ETO Park hitelét, ezt azonban a Kehi később megszakította, s arra kérte az MFB-t, hogy a szerződéseket módosítsák, de továbbra is figyelemmel kísérte a hitel sorsát. Hogy erre a kérésére érkezett-e válasz, s ha nem,, miért nem lépett éveken át a Kehi, illetve a kormány, Lázár érdemben nem válaszolt. Csak azt ismételgette: a Kehi nem megszüntette a vizsgálatot, hanem az "felfüggesztésre került". Szerinte akkor nem álltak fenn objektív okok büntetőfeljelentés megtételére, de most, hogy a Kehi már a 2008-as újabb MFB-hitelt is megnézte, rájöttek, hogy mégiscsak kell a feljelentés. A beruházásról, amelynek szállodáját amúgy 2012-ben Tarsoly Csaba Szijjártó Péterrel közösen adta át, Lázár úgy fogalmazott: „ma ez a kóceráj semmit sem ér vagy nagyon keveset”.

Szegeden is működött a "csoda"

A Quaestor remekül tudott a semmiből pénzt csinálni a fiktív kötvények eladásával, a Délmagyar.hu viszont most egy másik trükkről írt, arról, hogyan háromszorozta meg a Quaestor egy szegedi szálloda értékét anélkül, hogy egy forintot is befektetett volna az ingatlanba. A Régi Hungária szálló, egy gyönyörű, 1916-ban nyílt, 1769 négyzetméteres épület Szeged belvárosában. A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Rt. még 1995 januárjában vásárolta meg a végelszámolás alatt álló Régi Hungária Szálló Rt.-től, 125 millió forintért. A pénzügyi tanácsadó még aznap eladta a 125 milliós ingatlan 50 százalékát a Quaestor Ingatlan Befektetési Alapnak 100 millió 100 ezer forintért, tehát egyetlen nap alatt szinte megduplázta az ingatlan értékét, legalábbis papíron.

Kevesebb, mint fél év múlva, 1995 júniusában a Régi Hungária másik felét is eladta a Quaestor a saját ingatlankezelőjének, ezt már 200 millió forintért. Így a Délmagyar szerint papíron 125-ről 400 millióra növelték az ingatlan értékét, miközben magával az épülettel annyi történt, hogy a Quaestor átette az egyik zsebéből a másikba. 1996-ig nem történt semmi az épülettel, akkor, februárban viszont a Quaestor ünnepélyesen bejelentette, hogy üzleti, kulturális és kongresszusi központtá alakítja az épületet, amit 1996 végére át is akart adni. A felújításhoz akkori számítások szerint 500 millió forintra lett volna szükség, amihez még más befektetőket is várt a Quaestor, akik viszont nem jöttek, így a cég úgy sem mert belevágni az építkezésbe, hogy arra több százmillió forint pályázati pénzt is nyertek. Az épület ma is úgy áll, mint ahogy a Quaestor húsz éve megvette.

Ma 200-250 millió forintot ér a szerkezetkész épület, ami a Quaestor nyilvántartásában a lap információi szerint 700 millió forinton van bejegyezve.