Ismét elutasította Lázár János Miniszterelnökségi miniszter a menedékkérők kapcsán az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszert tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az kiszámíthatatlan, tervezhetetlen, és átláthatatlan. Emlékeztetett arra, hogy néhány hete a bizottsági javaslat szerint még csak 300 fős tábort kellett volna befogadnia Magyarországnak, néhány napja már 1100 fős volt a Bizottság új javaslata.
Elárulta, hogy a mögöttünk hagyott hétvégén 1500 illegális bevándorló jött be az országba (pontosabban ennyit foghattak el a határrendészeti szervek). Ezzel szavai szerint az idén már mintegy 49 ezer ember jött be az országba tiltott határátlépőként, egy éve 4200 fő esett erre az időszakra.
Az Európai Bizottság még szerdán terjesztett elő új javaslatokat a két héttel korábban közzétett 'migrációs menetrend' - vagyis a bevándorlási problémakör átfogó uniós kezelésére irányuló koncepció - megvalósítása érdekében.
Az egyik javaslat az úgynevezett áthelyezéssel kapcsolatos. A brüsszeli intézmény azt indítványozza, hogy enyhítsenek az Olaszországra és Görögországra nehezedő migrációs nyomáson, és léptessenek életbe olyan mechanizmust, amelynek alapján az április 15. után e két ország valamelyikébe érkezett, menedékre jogosult szíriaiak, illetve eritreaiak közül 40 ezer főt átköltöztetnének más uniós tagországokba. Ennek jegyében Magyarország Olaszországból 496, Görögországból 331 főt lenne köteles befogadni.
A tagállamok minden egyes így átvállalt menekült után hatezer eurót kapnának. A javaslatok közt szerepel az is, hogy amennyiben valamelyik tagországban váratlanul és nagy mértékben megugrik a beáramló menekültek száma, akkor az ilyen tagállam mentesülhet az átvállalási kötelezettség alól, sőt, akár be is kerülhet Olaszország és Görögország mellé abba az országcsoportba, amely a többi EU-ország intézményesített szolidaritására tarthat igényt. Erre például esélye lehet Máltának - közölték uniós tisztségviselők.
Az egyes uniós tagországok közötti áthelyezés mellett a kívülről az unióba történő áttelepítésre is kidolgozott elképzeléseket az Európai Bizottság. Eszerint a következő két év folyamán 20 ezer olyan személyt juttatnának be az EU-ba, akik esetében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága megerősíti a menekülti jogállásra vonatkozó igényjogosultságot. A program költségeire összesen 50 millió euró uniós hozzájárulást javasol fordítani a brüsszeli bizottság. Magyarországtól 307 ilyen személy befogadását várnák el.
Emellett az uniós javaslattevő intézmény konkrét akciótervet dolgozott ki a következő öt évre a menekülteket Európába eljuttatni próbáló embercsempészek elleni fellépés érdekében. Ebben szerepel a gyaníthatóan embercsempészetre szolgáló hajók listájának az összeállítása, a tagállamok közötti együttműködés, információcsere javítása - beleértve a csempészek internetes kommunikációjának jobb felderítését is. Ugyancsak nyugtázta a bizottság a megerősített Triton tengeri életmentő művelet terveit.
Az Európai Bizottság javasolja az EU menedékügyi rendszerének hatékonyabbá tételét, egyebek közt iránymutatásokat dolgozott ki a tagországok számára az újonnan érkezettektől való ujjlenyomatvétel eljárásmódjait illetően.
Ugyancsak javítani kíván a brüsszeli bizottság az uniós Kék kártya-irányelv szabályrendszerén. Ennek érdekében konzultációt hirdettek meg annak kidolgozása végett, hogy miként lehetne több magasan kvalifikált szakembert az EU-ba csábítani a tartózkodásra és munkavállalásra jogosító kék kártyával.
Népszavazást akar az Együtt
Népszavazást kezdeményez az Együtt hét, a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációban szereplő kérdésről - Pápa Levente csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a nemzeti konzultáció 6-12. kérdéseit terjeszti be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), mert ezek azok, amelyek jövendő kormányzati intézkedéseket valószínűsítenek. Amennyiben az NVB elutasítja a kérdéseket, akkor feketén-fehéren kiderül, hogy ez nem nemzeti konzultáció, hanem "nemzeti inzultáció", ami csak harag- és gyűlöletkeltésre jó - mondta.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke keddtől csütörtökig Brüsszelben tárgyalt. A menekültkérdéssel kapcsolatban kijelentette: "Tudatában vagyok annak, hogy a magyar emberek jelentős része aggodalommal tekint a menekültügyre." Szerinte ugyanakkor Magyarországnak emberiességből, mondhatni keresztényi lelkiismerettől vezérelve, teljesítenie kell ezt az uniós kötelességét. Felhívta a figyelmet arra, hogy "Magyarország évről évre hatalmas összegű uniós támogatásban részesül, és most 7-800 ember befogadását kérik tőle."
"Nem jó az a politika, amely csak kapni akar az EU-tól" - mondta a volt miniszterelnök. A magyar újságírókkal folytatott beszélgetésén Gyurcsány kitért arra is, hogy kedden, brüsszeli tárgyalásainak első napján Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, az EP egyik alelnöke nyilatkozatot tett közzé, és abban - az Altus Zrt. uniós megbízásával kapcsolatban - egyebek közt ez áll: "Gyurcsány Ferenc állítása szerint rendszeresen jár Brüsszelbe biztosokkal találkozni, ma már ennek az okát is ismerjük: saját gazdasági érdekeiért lobbizik, hogy az EU pénzén tartsa fenn pártját". "Miért vádolja Pelczné Gáll Ildikó korrupcióval a néppárti EU-biztosokat?" - tette fel a kérdést Gyurcsány.
