Széchenyi öröksége - 150 éves az akadémia székháza

Koncertekkel, kiállításokkal, tudományos ismeretterjesztő előadásokkal és különleges épületbejárásokkal ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 150 évvel ezelőtt átadott Széchenyi István téri székházát.

A sorozatot június 11-én a Budapesti Vonósok Kamarazenekar ünnepi hangversenye nyitja meg az MTA székházában. Sisa József művészettörténész, az MTA doktora bemutat egy új, az épület történetéről szóló kiadványt is - mondta el Barnabás Beáta, az Akadémia főtitkárhelyettese.

Június 20-án, a Múzeumok Éjszakája alkalmából különleges épületbejárásokon lehet részt venni, amelyeken az érdeklődők a székház nagyközönség által egyébként nem látogatható részeivel ismerkedhetnek meg. Emellett ismeretterjesztő előadások is színesítik a programot, amelyre a részvételi szándékot az MTA honlapján (www.mta.hu) keresztül előre kérik jelezni.

Október 20-án a székház építéséről, átalakításairól és felújításáról áttekintő képet nyújtó, a tudomány szerepéről való gondolkodás változásaira is kitérő tárlat nyílik az Akadémia palotájában. A tárlat anyagának alapját az a kamarakiállítás adja, amelyet az MTA idei közgyűlésére állítottak össze, és a Tudós Kávézóban tekinthető meg a székház első emeletén.
Az ősz folyamán emellett látható lesz egy Friedrich August Stüler, a székház tervezője műveit megörökítő fényképkiállítás is, amelyet a németországi Mühlhausen múzeumától kölcsönöz az MTA. A programsorozatot végül a székház átadásának 150. évfordulóján, december 11-én újabb ünnepi koncert zárja - tette hozzá Barnabás Beáta.

A főtitkárhelyettes elmondta: a programok célja közelebb hozni a tudományt az emberekhez, megmutatni a fiataloknak, hogy érdemes tudománnyal foglalkozni egy olyan korban, amikor számtalan téveszme befolyásolja a társadalom mindennapjait.
A Magyar Tudós Társaság 1830-ban kezdhette meg tényleges működését, majd példátlan közadakozást követően 1862-ben indulhatott meg az intézmény palotájának építése. Az épület tervezésére kiírt pályázaton alapvetően két elképzelés versenyzett, egyes építészek neogótikus palotát szerettek volna, míg végül a neoreneszánsz székház gondolata győzedelmeskedett - mondta el a székház építésének körülményeiről Babus Antal, az MTA Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének vezetője.

A fő képre kattintva galéria nyílik!

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava