Határzárra készül a Fidesz

Miközben Magyarországon "plakátháború" dúl, az Európai Néppárt (EPP) brüsszeli frakciója elmarasztalja a bevándorlókat a terrorizmussal összemosó nemzeti konzultációt. Az Európai Parlament szerdán szavaz arról a határozatról, amely a magyarországi helyzetet értékeli. Ebben a EPP "erősen félrevezetőnek, elfogultnak és kiegyensúlyozatlannak" nevezi a konzultáció kérdéseit, amelyekre eddig állítólag 400 ezren válaszoltak. Hétvégén kikerültek a kormány bevándorlás-ellenes plakátjai, amelyek közül többet azonnal megrongáltak, ezért az Együtt aktivistáit elő is állították. Van, ahol álruhás rendőrök őrzik a hirdetést.

Szabálysértés miatt eljárást indított a rendőrség hat ember ellen, aki vasárnapra virradóra megrongálta a kormány menekültellenes propagandaplakátjait. Az óriás hirdetéseken magyarul figyelmeztetik a migránsokat arra, ha ide érkeznek nem vehetik el a magyarok munkáját, tiszteletben kell tartaniuk a törvényeket. A plakátok, amelyekről a kormány is bevallotta, hogy nem a bevándorlóknak, hanem a nemzeti konzultáció reménybeli résztvevőinek szólnak, már kiragasztásuk előtt borzolták a kedélyeket. Az Együtt napokkal ezelőtt polgári engedetlenségre szólított az uszító plakátkampány ellen, amelyet, ráadásul közpénzből indított a kormány. A hét végén a párt ifjúsági szervezetének tagjai rongálták meg a hirdetéseket.

Egy, a Kettős Mérce birtokába jutott dokumentum szerint az Együtt által megrongált plakátokhoz a rendőrség álruhás felvigyázókat küldött a kiemelt ügyek főosztálya bűnügyi bevetési osztályáról. A dokumentumok szerint csak ettől az osztálytól még legalább két plakáthoz rendeltek ki álruhás rendőröket, vélhetően így derült ki a szabálysértés. Pápa Levente, az Együtt alelnöke tegnap közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz azt kérdezve, mennyibe kerül naponta az adófizetőknek az, hogy "a rendőrség éjjel-nappal őrzi ezeket a szégyenteljes plakátokat". Ugyancsak tegnap Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője azt közölte, pártja feljelentést tesz a bevándorlásról szóló plakátok megrongálása kapcsán bűncselekményre felbujtás miatt. Elutasította a "baloldali agressziót" és felszólította Szigetvári Viktort, az Együtt elnökét és párttársait, hogy "ne uszítsák tovább az embereiket ilyen agresszív és törvénytelen cselekedetekre".

Az Együtt kiáll a plakátrongálás miatt előállított aktivistái mellett és minden jogi, illetve politikai segítséget megad nekik. Erről tegnap beszélt Szigetvári, aki felháborítónak tartja, hogy a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök a bevándorlásról szóló, az országot megosztó plakátkampányba kezdett azért, hogy a munkanélküliségről és az oktatási rendszer válságáról elterelje a figyelmet. A pártelnök sajnálja, hogy a kollégáit előállították. Az ellenzéki politikus szerint a kormány ebben az ügyben "hergel", valójában nem hajlandó érdemben foglalkozni a bevándorlókkal. "Orbán Viktort nem a migráció és a bevándorlók érdeklik, hanem a Fidesz csökkenő népszerűsége" - fogalmazott az Együtt elnöke.

Az MSZP a "kormányzati plakátbotrány" ügyében ma az Országgyűlésben Orbán Viktor miniszterelnöktől vár tájékoztatást - közölte Harangozó Tamás, a párt országgyűlési képviselője. A szocialista párt felháborítónak tartja, hogy Magyarország rendőrsége az adófizető polgárok védelme helyett a "kormányzat idegengyűlölő plakátjait figyeli". A képviselő szerint a kormányfőnek a mai plenáris ülésen felelnie kell arra, hogy a "Belügyminisztérium hányas számú ügyosztálya foglalkozik a politikai véleménynyilvánítás operatív megfigyelésével, valóban elrendeltek-e méregdrága DNS-vizsgálatot a rongálók azonosítására, és ki adott utasítást arra, hogy a rendőrség állományát a kormányzati gyűlöletkampány védelmére használják?".

A DK a legfőbb ügyésztől várja, hogy hivatalból indítson eljárást az uszító óriásplakátok miatt. Az ellenzéki párt szerint nem a plakátok lefestésének vagy letépésének, hanem azok kihelyezésének a jogszerűségét kell megvizsgálni. A "Ha Magyarországra jössz" kezdetű plakátok ugyanis alkalmasak "gyűlöletet kelteni és manipulatívan a menekültek, bevándorlók ellen hangolni a közvéleményt, az Orbán kormány alantas politikai céljait, a félelem- és gyűlöletkeltést kiszolgálva". Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata szerint a rendőrség alaptörvényben rögzített feladata a közrend és a közbiztonság megőrzése.

Egy érintetlen plakát egy újpesti iskola kertjében FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Miután a kormányközeli Napi Gazdaság online kiadása megírta, hogy a Fidesz-frakció már vizsgálja, "hogyan, milyen törvényi és egyéb eszközzel lehetne lezárni Magyarország déli határát, amely a délről és keletről Európába igyekvő menekültek és migránsok bevett útvonalának egyik legfontosabb állomása", Rogán Antal ezt tegnap megerősítette. A kormánypárti képviselőcsoport vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta, terveik szerint törvényt alkotnának arról, hogy akik egy biztonságos tranzitországból lépnek Magyarország területére, azok semmiképpen ne igényelhessenek politikai menedékjogot. A frakcióvezető Orbán pénteki okfejtését megismételve közölte: lehet, hogy valaki Szíriában még veszélyben volt, de eljött onnan, áthaladt például Görögországon, majd megérkezett Szerbiába vagy egy másik balkáni államba, ahol semmi nem fenyegeti az életét. Az Európai Bizottság által felvetett kvótarendszert becsapásnak nevezte, mert az sem Magyarország, sem Európa számára nem jelent megoldást.

Eddig 400 ezren küldték vissza a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció kérdőívét, amiből több mint 200 ezret már fel is dolgoztak. Ezekből az látszik, hogy a nagy többség határozottabb, keményebb fellépést vár Magyarországtól és az Uniótól bevándorlásügyben - állította szombaton Kovács Zoltán. A kormányszóvivő az Origónak később elmondta, vizsgálják a lehetőségét, miként lehetne megoldani, hogy a Magyarországra érkező bevándorlókat közmunkára fogják. A szocialisták szerint hatalmas erkölcsi és anyagi bukás a "konzultációs kérdőívnek álcázott idegengyűlölő kampány, mivel eddig a választásra jogosultak csupán alig öt százaléka válaszolt rá".

A konzultációs kérdéseket a Fideszt tömörítő Európai Néppárt (EPP) is elutasítja. Az Európai Parlament (EP) szerdán szavaz arról a határozatról, amely a magyarországi helyzetet értékeli. A frakciók által közösen összeállított javaslatban Orbán halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseiről, illetve a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációról mondanak véleményt. Az EPP képviselőcsoportja szerint a konzultáció nyelvezete "erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan". A frakció sajnálatát fejezi ki, hogy a kérdéssor az EU-t hibáztatja és arra emlékeztet, hogy az uniós jogalkotásnak a tagállamok teljes jogú résztvevői. Elítélik, hogy "demokratikus pártok populista érvekkel igyekeznek szembeszállni szélsőséges pártokkal".

A szociáldemokrata frakció szerint az elmúlt időszakban Magyarországon jelentősen romlott helyzet a szabadság, a pluralizmus, az intolerancia és a diszkrimináció elleni fellépés, a bevándorlók és menekültek emberi jogai, a gyülekezési és egyesülési szabadság, a független civilszervezetek, a kisebbségekhez tartozók és az igazságszolgáltatás függetlenségének terén. Javaslatukban idézőjelbe teszik a nemzeti konzultáció kifejezést, mert helytelennek, rosszindulatúnak, előítéleteket táplálónak tartják a migráció és a terrorizmus közös kontextusba helyezését. A konzultációval a kormány az unió alapelveivel ellenkező "gyűlöletretorikát" terjeszt - áll a szocialisták tervezetében, amely a nemzeti konzultáció azonnali leállítását követeli. A liberálisok tervezete az Európai Bizottságot és a a tagállami kormányokat tömörítő tanácsot bírálja, amiért nyilatkozatokon kívül más lépéseket nem tett a magyarországi helyzettel kapcsolatban.

Kettészakad Európa?

Közös cikket publikált a német és a francia gazdasági miniszter napokban a brit The Guardian című lapban - hívja fel a figyelmet eheti brüsszeli levelében Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő. Arról már régóta zajlik a vita, hogy az Európai Egyesült Államok felé kell-e vinni ezt a politikai és gazdasági közösséget vagy inkább visszafordítani az egyre több jogosítványt kapó nemzetállami hálózat felé.

Sigmar Gabriel német és Emmanuel Macron francia miniszter határozott irányt mutat ebben a vitában, egyszersmind sürgetve az Unió magközösségét, hogy zárják végre le a bénító folyamatokat és húzzák meg azt a merész lépést, amelyről egyébként már évek óta beszélnek a brüsszeli folyosókon.

A két miniszter azt javasolja: osszák fel az Uniót kétfelé, az eurózóna tagok kapjanak külön parlamentet, közös költségvetést és közös adókivetési jogot, a lemaradó országok pedig legyenek egy jóval gyengébb, másodsebességű Európa részei; igaz, több szuverenitással. Ideje észhez térni! Ez a Guardian-cikk nem pusztán David Cameronnak szóló üzenet volt.

A vezető államok (amelyek adófizetői jelenleg Magyarország fejlődését is nagyrészt finanszírozzák) érdekét valóban az szolgálja, hogy ha a populizmusba fulladó, „ugribugri” országok nem értik a mélyebb integráció előnyeit, akkor megcsinálják az elitklubot nélkülük. Nekünk persze lesz majd végre több szuverenitásunk, csak épp az ígért európai polgárosodást és jólétet kell egy kicsit elnapolni - Ujhelyi István.