Bőrünkön tanulják a szakmát

Publikálás dátuma
2015.06.09. 07:00
A rezidensek érdekképviseletének elnöke, Dénes Tamás bizakodó az orvosképzés átalakításával, de óvatos, mert már volt, akit elle
Szeptembertől 151 ezer forintos támogatást kapnak a szakorvosi vizsga megszerzése után öt évig a fiatal orvosok, hogy a rezidensek ösztöndíjprogramja után ne zuhanjon vissza a fizetésük. A Magyar Rezidensszövetség az egészségügyi szakképzési kormányrendelet vitájában a gyakorlati felkészítés minőségi javítását szorgalmazza.

Hamarosan a kormány elé kerülhet a fiatal szakorvosok és szakgyógyszerészek képzését és ösztöndíjrendszerét szabályozó rendelet tervezete, amely a szakorvosnak készülő rezidensek ösztöndíjai mellett támogatási programot tartalmaz a fiatal szakorvosoknak is. A hatályos rendelkezések szerint ugyanis a végzés után 100-200 ezer forinttal is eshet a frissen végzett szakorvosok fizetése, ami az egyetem befejezése után az évfolyamok felét elriasztotta attól, hogy pályázzanak a rezidensi ösztöndíjra. Az erről szóló szerződésben ugyanis vállalniuk kell, hogy a képzés időtartamának megfelelő ideig nem hagyják el az országot és az állami ellátórendszerben folytatják a munkát.

Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) elnöke korábban többször is nyilatkozott arról, hogy a szakvizsgára készülő orvosok ösztöndíjprogramja önmagában nem csillapítja a fiatalok elvándorlási kedvét, mert ennek végén nincs perspektíva, zuhan a fizetés, ráadásul a röghöz kötés mellett azt is aláíratják velük, hogy nem fogadnak el hálapénzt. Ezzel magyarázható, hogy ismét nőtt a 29 év alatti egészségügyi szakemberek kivándorlása az országból. A végzős orvostanhallgatóknak ugyanakkor vonzóbb lehet a hazai állami ellátórendszer, ha a rezidensként kapható ösztöndíj után további öt évig kiszámítható plusztámogatást kapnak. Nincs ugyan nevesítve, de a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programja keretében kínált 151 ezer forintos támogatás jó esetben akár alapja lehet az MRSZ által korábban szorgalmazott szakorvosi minimálbérnek, amelynek összegét a szervezet néhány hónapja 275 ezer forintban határozta meg. Ha nem sikerül a következő hónapokban sem megállapodni az egészségügyi életpálya részleteiről és nem változik alapjaiban a bértábla, akkor is legalább 500 fiatal orvos megtartásához járulhat hozzá a kiegészítő támogatás bevezetése 2016 januárjától.

Dénes Tamás a Népszava érdeklődésére is elsősorban azt hangsúlyozta, hogy reményeik szerint a minőség és átláthatóság irányába tolja el a szakképzést az új javaslat - már ha a felek betartják a jogszabályokat. Az MRSZ elnöke ezt azért tartotta fontosnak kiemelni, mert a rezidensek felügyeletét eddig is szabályozták, a fiatal szakemberek mégis sokszor arra panaszkodnak, hogy akár országos intézetekben is kénytelenek egyedül ügyelni és sokszor életet menteni, miközben kijelölt vezetőjük bő félóra távolságban pihen és csak telefonon elérhető. Ezért kérték, hogy épüljön ki egy új minőségösztönző rendszer az orvosi szakképzésben, ami meg is jelent a kormányrendeletben, a feladattal pedig épp a rezidensek érdek-képviseleti szervezetét bízzák meg.

Arra a kérdésre, vajon azokon a szakterületeken képeznek-e fiatal szakorvosokat, ahol hiány van, Dénes nem tudott pontosan válaszolni. Zombor Gábor államtitkár múlt heti kijelentésére utalva, amely szerint a hazai egészségügy 25 éve vergődik a politika csapdájában, a Rezidensszövetség elnöke is megemlítette, ma senki nem tudja, hány sebészeti osztályon, hány sebész dolgozik az országban, mert ha tudnánk, akkor kiderülne, hol kellene megszüntetni ellátásokat - akár a helyi hatalom akarata ellenére. Csakhogy, ha nem ismerjük a pontos helyzetet, azt sem lehet tudni, vajon milyen szakorvosokat kellene képezni valójában. Az egyetlen biztos pont ebben a rendszerben a háziorvoslás, ahol napra pontosan követhető a betöltetlen praxisok száma - érvelt. Emlékeztetett arra is, évekkel ezelőtt épp a Magyar Rezidensszövetség készített felmérést arról, hogy a hiányszakmákban milyennek tartják a fiatal orvosok a gyakorlati felkészítést. Az adatok akkor sokkolták a közvéleményt, hisz például az altatóorvosnak tanulók legjobb esetben kettesre értékelték a tanítást. A szervezet e kutatásért felelős alelnökét később ellehetetlenítették, azóta Németországban praktizál - tette hozzá óvatos megfogalmazásai magyarázataként a szövetség mostani vezetője. Annyit azért Dénes Tamás is elismert, hogy mára a helyzet tovább romlott, annyiban biztosan, hogy ma már szinte valamennyi szakterületre rá lehet aggatni a hiányszakma megjelölést, mindenhol kevés a szakember. "Teljesen esetleges, hogy milyen szakmai felügyeletben részesülnek a kezdő szakemberek, a legtöbbször bedobják őket a mély vízbe és a saját bőrükön, meg leginkább a betegek bőrén szereznek tapasztalatokat" - fogalmazott.

A MRSZ a minőségi képzés felé tett első lépésnek egy felmérés elkészítését tekintené, amelyből képet lehetne alkotni a mostani helyzetről, az állami egészségügyben elérhető gyakorlati oktatás színvonaláról, feltételeiről és a szakmai vezetésre kijelölt idősebb orvosok, vagyis tutorok hozzáállásáról. Az új egészségügyi szakképzési kormányrendelet alapján ennek a munkának az elvégzésére várhatóan szintén a szervezet kap felkérést. Így - Dénes szerint - megtehetik az első lépést egy egységes és minőségi rezidensképzés felé.

Hűsítő záporok, zivatarok jönnek

Publikálás dátuma
2015.06.09. 00:49
FOTÓ: Getty Images

Kedden egy hidegfrontnak köszönhetően több helyen - legkisebb valószínűséggel északkeleten - alakulhatnak ki felfrissülést hozó záporok, zivatarok, ugyanakkor többórás napsütés mindenhol várható. Nyugaton és zivatarok környezetében feltámadhat az északias szél, de ennek ellenére 26 és 31 fokot mérhetünk.

Szerző

Viharriasztás Hajdú-Biharban és Hevesben

A várható viharok miatt Hajdú-Bihar és Heves megye több járására másodfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő este. Az érintett területeken már a következő órákban heves zivatarokra, felhőszakadásra kell számítani.

Az MTI-hez eljuttatott, hétfő éjfélig szóló veszélyjelzés szerint Hajdú-Bihar és Heves megye mellett Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében is várható másodfokú riasztás, mert olyan heves zivatarok lehetnek, amelyeket akár óránkénti 90 kilométeresnél erősebb szél, valamint nagyobb jégdarabok kísérnek, és rövid idő alatt akár 50 milliméternyi eső is eshet.
Emellett mind a heves zivatar, mind a felhőszakadás miatt az ország egész keleti felében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.

A meteorológiai szolgálat azt írta: kedden főként a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és a Dél-Alföldön több helyen várható zivatar, rövid időre intenzív csapadékkal, viharos széllel. Délután nagyobb eséllyel a Dél-Dunántúlon és a szomszédos dél-alföldi térségekben lehetnek olyan heves zivatarok, amelyeket néhol 30-50 milliméternyi csapadék, jégeső és kis területen akár 80-100 kilométer/órás szélroham is kísérhet.

Keddre a heves zivatar és a felhőszakadás veszélye miatt Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Somogy és Tolna megyére másodfokú, míg Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala és Pest megyére, valamint Budapestre elsőfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat.

Az előrejelzés szerint kedden a legalacsonyabb hőmérséklet 12-19, a legmagasabb hőmérséklet 27-32 Celsius-fok között várható, északkeleten lesz a melegebb.

Szerző