Japán segély a rohingyáknak

A tokiói kabinet 3,5 millió dollárt ajánlott fel a rohingya menekültek megsegítésére. Ezt tegnap Kisida Fumio külügyminiszter jelentette be.

A japán kormány kész ekkora összeget átutalni a nemzetközi segélyszervezeteknek, mindenekelőtt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának. Az összeget élelemre, menekülttáborok felállítására fordítanák, de a menekültek tengeri útvonalainak elemzésére is. Idén a főként Mianmarban (a régi Burmában), illetve Bangladesben élő rohingya kisebbségből már legalább 25 ezren indultak útnak az ENSZ becslései szerint.

A menekültek elsősorban Malajzia, Indonézia és Thaiföld partjai felé indulnak, ott kérnek bebocsáttatást. A rohingyáktól a mianmari kormányzat megtagadta az állampolgárságot, s gyakorlatilag illegális bevándorlónak tekintik őket saját hazájukban.

Szerző

Pokolgép végzett 14 családtaggal Helmandban

Nem véletlenül tartják az egyik legveszélyesebb régiónak Afganisztánban Helmand tartományt, amely a hétvégén ismét véres merénylet színhelye volt. Szakértők szerint ez a körzet a tálib felkelők fő erőssége, amit a kabuli kormányzat üggyel-bajjal képes csupán ellenőrzése alatt tartani.

A mostani terrorakció volt az első komoly ilyen erőszakcselekmény az idei muzulmán böjti időszak, a Ramadán múlt csütörtöki kezdete óta. Az út mentén elrejtett pokolgép egy épp arra elhaladó furgonban utazó család 14 tagjával, köztük nőkkel és gyerekekkel végzett – közölte a tartomány helyettes kormányzója, Mohammad Jan Rasolyar. Legalább fél tucatnyi sebesültről is beszámolt az AFP hírügynökség. A merénylet egyben ékes bizonyítékul szolgált a tálib mozgalom kérlelhetetlenségére, korábban ugyanis iszlám vezetők azt kérték, hogy legalább a Ramadán időszaka alatt hagyjanak fel támadásaikkal. A jelek szerint erre semmi esély.

A déli Helmand az amerikai katonai jelenlét idején is a tálib fegyveres ellenállás fő gócpontja volt, s 2010 táján ugyan úgy tünt, hogy erejüket a nyugati szövetségesek képesek megtörni, vagy legalább visszaszorítani, ám az elmúlt években a lázadó fegyveresek ismét visszaszerezték korábbi ütőképességüket.

Szerző

Tízezrek tüntettek Londonban

Tízezrek tiltakoztak szombaton Londonban és más brit nagyvárosokban a Cameron-kormány megszorító politikája ellen. A londoni City utcáin mintegy 150 ezren vonultak fel. „Vessenek véget a megszorításoknak!”, „Harcolunk minden állásért” – ilyen és hasonló táblák alatt vonultak fel, tiltakozva a közalkalmazotti leépítések, a mozgássérülteknek járó juttatások megkurtítása, a szociális kiadások visszafogása és az állami egészségügyi szolgálat privatizálása ellen. 

Ez volt az első nagyobb ellenzéki megmozdulás azóta, hogy a David Cameron vezette brit konzervatívok abszolút többséget szereztek a május 7-i parlamenti választásokon. Míg korábban a toryknak a liberális demokrata koalíciós partnerekkel kellett egyezkedniük, az egyszínű konzervatív kabinet már saját hatáskörben cselekedhet.

George Osborne pénzügyminiszter és Ian Duncan Smith jóléti miniszter a Sunday Times című lapban azt írta, a konzervatív kormány mindenképpen kitart a megszorítások mellett. A jóléti kiadásokat 12 milliárd fonttal kurtítják meg. A tárcavezetők által „megtakarításoknak” nevezett intézkedések a legalacsonyabb jövedelműeket sújtják leginkább. Célba veszik a legidősebbek nyugdíját, a 25 év alatti fiataloktól megvonják a lakástámogatást, s csökkentik a fiatal házasok első két gyereke után járó adókedvezményeket. Brit lapok szerint a konzervatív kormányon belül is voltak, akik megpróbálták meggyőzni Osborne-t, hogy fogja vissza a szükségintézkedéseket, de hiába.

Szerző