Újra elkaszálta az Ab az egyházi törvényt

Nemzetközi szerződésbe ütköznek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Egyházi törvény) egyes rendelkezései – állapította meg az Alkotmánybíróság június 30-i határozatában. A kedden nyilvánosságra hozott döntés ezért felhívta az Országgyűlést, illetve a Kormányt, hogy 2015. október 15-ig tegye meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket.

Az Alkotmánybíróság elrendelte azt is, hogy a nemzetközi szerződésbe ütköző rendelkezéseket a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 2.K.30.398/2014. számú ügyben nem alkalmazhatják.

Az Ab-döntés előzménye: a Budapesti Autonóm Gyülekezet Keresztény Egyesület 2013. október 2-án bevett egyházként történő elismerését kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, aki azzal utasította el a kezdeményezést, hogy az egyesület nem igazolta azon jogszabályi feltételek meglétét, miszerint százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezik. (Ezeket a feltételeket a 2011-es egyházi törvény írta elő azon felekezetek számára, amelyek a törvény hatálya miatt elveszítették egyházi státuszukat, ám azt a jogszabály által előírt kritériumok teljesítésével, mégis szerették volna visszakapni. Ez eddig egyetlen szervezetnek sem sikerült, hiába teljesítettek minden, törvény által előírt feltételt.)

A Budapesti Autonóm Gyülekezet Keresztény Egyesület a Balog Zoltán miniszter által hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az ügyben eljáró bíró az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte a támadott rendelkezések az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütköznek. Az Ab részben megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést. Az Ab figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország ügyben 2014. április 8-án hozott ítéletére, amelyben az EJEB megállapította, hogy nem egyeztethetők össze az Egyezmény 9. és 14. cikkével, az ezekből következő semlegesség és pártatlanság követelményével azok a feltételek, amelyeket az egyházként történő elismeréssel szemben az egyházi törvény támaszt.

Az Ab szerint a szabályozás nemzetközi joggal való ellentéte elvileg többféleképpen is kiküszöbölhető: akár az elismerési feltételek megváltoztatásával, akár pedig úgy, hogy a bevett egyházaknak biztosított egyes többletjogosultságokat a jogalkotó a vallási tevékenységet végző szervezetek számára – a vizsgáltnál kevésbé korlátozó feltételekkel – is igénybe vehetővé teszi. Vagyis vagy az egyházi státuszhoz szükséges feltételeket változtatja meg a parlament vagy az egyházi státuszuktól megfosztott felekezetek számára is biztosítja az úgynevezett bevett egyházak számára meglévő lehetőségeket.

A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.