Tarlós megint üzent Lázárnak

Szó sincs arról, hogy az állam a BKV működésének finanszírozásért cserébe kapna fővárosi ingatlanokat. A Dagály fürdő értékét sem ezért szeretné megismerni a Fővárosi Közgyűlés. A tömegközlekedés működtetésére csak kölcsön adta a 13,5 milliárd forintot Budapest, de jogi értelemben elképzelhetetlen, hogy az összeget ne kapnák vissza az államtól, így az nem hiányzik majd a büdzséből. Tarlós István legalábbis ezeket állította lapunknak a tegnapi Budapestinfón. A főpolgármester elismerte, hogy a BKV még nem kapta meg az idei 24 milliárdos állami támogatást, és megállapodás híján jövőre "már csak pedagógiai okokból is" járatritkításra lehet számítani.

Csak kölcsönt adott a főváros a BKV finanszírozására. Jogi értelemben elképzelhetetlen, hogy azt a 13,5 milliárd forintot, amit erre a célra szavazott meg szerdán a közgyűlés, ne kapják vissza az államtól. Nyugodjunk meg, ez az összeg nem fog hiányozni a város költségvetéséből és elő sem fordulhat, hogy a kényszerű kölcsön miatt bármilyen fejlesztés elmaradjon. Legalábbis Tarlós Istvány erről igyekezett mindenkit meggyőzni lapunk kérdésére válaszolva. A főpolgármester ugyan a tegnapi Budapestinfón bevallotta, hogy a BKV működésére az idei költségvetésben meghatározott 24 milliárd forintból még egyetlen fillér sem érkezett meg, de bízik a miniszterelnökben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel is tárgyalt csütörtökön a fővárosi közösségi közlekedés hosszútávú finanszírozásáról és hogy még az idén megállapodás születik. Ha mégsem, akkor jövőre "már csak pedagógiai okokból is" járatritkítás lépne életbe. A "pedagógiai ok" azt jelenti, hogy nem fogják mindenáron elkerülni a járatritkítást. "Arra senki ne számítson, hogy beleszakadunk abba, nehogy járatritkítás legyen". Annyi szolgáltatást rendelnének meg, amennyire pénz és fedezet lenne.

Tarlós szerint a 24 milliárd forint a napokban vagy egy-két héten belül megérkezhet, a hosszútávú finanszírozásról pedig még ebben az évben egyeztetni fog Orbán Viktorral. A főpolgármester elismerte, hogy Budapesten sokkal rosszabb a helyzet, mint a nyugati nagyvárosokban, mert azok esetében a tömegközlekedés finanszírozását nagyjából egyenlő arányban a közlekedési társaság, a városi önkormányzat és az állam oldja meg. Ezt figyelembe véve a magyar államnak évente körülbelül 49 milliárd forintot kellene erre a célra fordítania. Ezzel szemben nálunk jelenleg összesen körülbelül 40 milliárd forintnyi, azaz 26,8 százalékos az állami részvétel.

Szó sincs arról, hogy az állam a BKV működési finanszírozásért cserébe kapna fővárosi ingatlanokat. A Dagály fürdő értékét sem ezért szeretné megismerni a Fővárosi Közgyűlés. Ezt szintén lapunk kérdésére válaszolta a főpolgármester, aki ez előtt logikusnak nevezte, hogy az állam átvegye a fürdőt, hiszen 2017-ben itt tartják majd az úszó világbajnokságot. A komplexumot később sem kérné vissza, mivel az szerinte kihasználatlan maradna. Az átadásról elvi döntést már hozott a közgyűlés, de szerdán azért nem döntöttek az átadásról, mert az ingatlan értékének meghatározásáról folynak még az egyeztetések, valamint arról is meg akarnak állapodni, milyen ellentételezést kapjon a főváros gyógyfürdőcége, amiért az augusztus 31-ei bezárásáig üzemelteti a fürdőt. A Dagály sorsáról várhatóan december 2-án dönt a Fővárosi Közgyűlés. (Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó-szövetség elnöke erre lapunknak úgy reagált: az építkezés szempontjából nem okozhat problémát, hogy az eredeti időponthoz képest később kerül állami kézben a Dagály.)

Tarlós beszélt Péterfalvi Attilával, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke nem tudott arról, hogy a főpolgármesternek ki kell adnia azt a levelet, amit a tömegközlekedés finanszírozásával, valamint a dugódíjjal kapcsolatban írt Orbán Viktornak. Ezt Tarlós állította lapunknak. A levelet Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke közérdekű adatigénylés címén kérte, de eddig nem kapta meg. A főpolgármester saját bevallása szerint a kicsi pártokkal különösen udvarias akar lenni, de kezdi unni, hogy amelyik egy százalékról kettőre igyekszik feltornázni magát, az gyanakvó megkeresésekkel bombázza. Az Együttnek képviselője sincs a közgyűlésben, így azt sem tudhatja, mi van a levélben, ami egyébként nem hétpecsétes titok, de közérdekű adat sem szerepel benne. A főpolgármester azon gondolkodik, ha sok ilyen ügyben keresik, akkor több, ezer oldalas anyagot küld majd a kispártoknak. A tájékoztató után Pataki lapunknak azt mondta, szívesen várja az előterjesztéseket, amiket el is fog olvasni, majd elküldte az NAIH levelét, amelyben Péterfalvi az Együttnek ad igazat, és fölszólítja a főpolgármestert, tartsa be a törvényeket, és hozza nyilvánosságra a dokumentumot.

Nem támogatja és nagy valószínűséggel a Fővárosi Közgyűlés sem fogja támogatni a PM népszavazási javaslatát. Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere, a párt társelnöke sokkal jobb kerületi vezető, közgyűlési ember, mint azt a főpolgármester a ciklus elején gondolta, ám a Városliget beépítéséről, az olimpiai pályázatról és a Római-parti mobilgátról szóló helyi népszavazási kezdeményezést "olcsónak tűnő, politikai haszonszerzésnek" tartja. Az olimpiával kapcsolatos vita korai, hiszen a helyszínről csak 2017-ben lesz döntés. A fővárosi múzeumnegyed ötlete eredetileg tőle származott, az már a 2009-es Budapest-programjában is szerepelt, a Nyugati pályaudvar mögötti helyszínnel. A negyed kialakítása jó gondolat, akár a Városligetben, akár a Nyugatinál. Tarlós mindkét koncepciót támogatja. "Vannak dolgok, amivel kapcsolatban nem lehet viccelni", ilyen az árvízvédelem is. 2012-ben például hat centiméter hiányzott ahhoz, hogy a Szentendrei útig menjen fel a víz. Agresszív és felelőtlen, ha az árvízvédelmet akadályozzák. "Lehet ide liberális katasztrófaturistákat kirendelni, de felesleges: nekem ebből már nagyon elegem van, a Római-parti mobilgát akkor is meg fog épülni" - fogalmazott a főpolgármester. Hozzátette: a védmű nyomvonalát az Országos Vízügyi Főhatóság fogja kijelölni. A tavalyi új mértékadó árvízszint alapján folyik az áttervezés, a Barát-patak és az Aranyhegyi-árok védelmét is megoldva.

A 3-as metró szerelvényeit folyamatosan ellenőrzik, hibás vonat nem állhat forgalomba. A metró infrastruktúrája ugyan a tervezett élettartamát meghaladta, műszaki állapota leromlott, de gyakori beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a műszaki kockázatokat és a meghibásodások számát. A vasúti pálya állapota jelenleg megfelelő, az ellenőrzéseket folyamatosan végzik. A tegnapi tájékoztatón Tarlós bohózatnak nevezte, hogy a Budapestre tervezett "szuperkórházról" a főváros dönthetne. Erről még a csütörtöki Kormányinfón beszélt Lázár János. A főpolgármester kijelentését azzal indokolta, hogy az építésre az állam ad pénzt, majd az intézményt is az állam működteti, akkor hogyan jelölhetné ki a helyszínt a főváros. Tarlós egyébként nagyon örül annak, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter is szakmainak és nem személyesnek tartja a vitájukat. "Ha ezek szakmai viták, akkor ezeket nagyon könnyű megszüntetni. Át kell gondolni, hogy érdemes-e kéretlenül beavatkozni Budapest életébe" - fogalmazott, hozzátéve: Budapestnek van választott köztestülete, amit nem érdemes levegőnek nézni, és nem érdemes jelentős fővárosi ügyeket "a háta mögött reszelgetni".

Keményebben tárgyalhatnak

Ha a 24 milliárdot átutalja is az állam Budapestnek, akkor is hiányozni fog az a 13,5 milliárd forint, amit a fővárosi büdzséből a közgyűlés adott a BKK-nak a tömegközlekedés működtetésére. Ehhez ugyanis az idén 39 milliárdra van szükség. Igaza van annak, aki megkérdezi, milyen fejlesztések késhetnek a kölcsön miatt. Erről már Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi képviselője beszélt lapunknak tegnap. A várospolitikus szerint a főpolgármesternek fogalma sincs, hogy mikor és hogyan oldódik meg a BKV finanszírozása. Az MSZP-SZDSZ-es városvezetés nem 26,5 százalékot vállalt ebből, hanem 55 százalékot. Horváth cáfolta, hogy 26 éve megoldatlan a fővárosi tömegközlekedés anyagi helyzete, mert 2009 decemberében az akkori kormány garanciát vállalt, hogy megadott pénzügyi szisztéma szerint finanszírozza a BKV-t, hogy ne kelljen "érdemtelen alkukba bocsátkozni évről évre". Arra emlékeztetett, hogy 2006-2011-ig 36 milliárd forintról 80 milliárdra emelkedett a kormány által a BKV-nak nyújtott működési támogatás, ami azonban 2011-től a felére csökkent. Horváth arra hívta fel a figyelmünket, hogy a Dagály Strandfürdő, valamint más ingatlanok átadását az arról készült előterjesztésben logikailag összefüggésbe hozzák a BKV finanszírozásával. A politikus úgy vélte, az, hogy a fürdőt egyelőre nem adták át az államnak, alap lehet arra, hogy a főváros egy "kicsit keményebben tárgyaljon a kormánnyal" és talán a főpolgármester eléri azt, hogy november-december végére megszülessen a megoldás. Ez a történet azt mutatja, hogy a fővárosi közgyűlésben ülő fideszes polgármestereknek lobbierejük nincs.