A láz veszélytelen, nem kell csillapítani

A magas láz görcsöt okoz, károsítja az agyat, megterheli a szívet, kicsapódnak a fehérjék és még halált is okozhat. "A 38-39 fok C közötti hőmérsékletet könnyű, 39-41 fok közöttit pedig súlyos láznak mondjuk. 41.5-42.5 fok C-ú láznál bekövetkezik a halál, ha gyors és célszerű intézkedéssel a láz csökkentéséről nem gondoskodunk" - szögezi le a múlt században kiadott Kneippkúra című orvosi könyv. A mostani orvosi álláspont szerint viszont valójában semmilyen reális alapja sincs ezeknek a lázzal kapcsolatos népszerű tévhiteknek.

A láz veszélyeiről alaptalan tévhitek élnek sok emberben, aminek főként a gyermekek látják kárát. A láz ugyanis jóindulatú, ártalmatlan folyamat, amely segíti a gyógyulást. Még a 40 fok felett sem okoz semmilyen kárt: nem okoz görcsöt, nem károsítja a szerveket. Nincs olyan testhőmérséklet, ami felett kötelezően lázcsillapítót kellene adni, de ha a gyermek szenved a láztól, és rosszul érzi magát, jöhet a gyógyszer. A magasabb testhőmérsékleten az anyagcsere felgyorsul. Az immunrendszer is hatékonyabbá válik. A 37 C-fok feletti hőmérsékleten a vírusok és baktériumok életfeltételei is romlanak. A verejtékezéssel vírusok és baktériumok toxinjai és egyéb salakanyagok is eltávoznak a szervezetből. Láz esetén az étvágytalanság is a szervezet normális válasza, mert így a szervezet az energiáit a védekezésre fordíthatja.

Több gyerekorvos szerint nagyon nehéz meggyőzni a szülőket arról, hogy a láztól nem kell félni, mert az is ugyanolyan „ártalmatlan” tünet, mint az orrfolyás, a fejfájás vagy a köhögés. Egyszerűen egy jelzés arról, hogy a szervezet küzd a betegséggel. Éppen ezért különösebben csillapítani sem kell. Ám Magyarországon nagyon erősen él a „beavatkozás szemlélet” a betegségekkel kapcsolatban: a legtöbb esetben nem bízunk abban, hogy az immunrendszer, a szervezet van annyira erős, hogy esetleg gyógyszerek nélkül is képes magától legyűrni a betegséget.

Fontos, hogy a láz mindig tünet, nem pedig betegség. Jelez, megmutat valamit, rávilágít arra, hogy valami nincs rendben a szervezetben. A láz a szervezet számára hasznos, hiszen ilyenkor az immunrendszerünk aktívabban működik, a magasabb hőmérsékleten a kórokozók jobban pusztulnak. Ezért szokták az orvosok sokszor javasolni, hogy hőemelkedésre ne adjunk gyógyszert gyermekünknek. A hivatalos magyar szakmai ajánlás szerint már nem kötelező a lázcsillapítás, amennyiben csupán a testhőmérséklet normalizálását szeretnénk elérni, miközben a beteg közérzete jó. Akkor ajánlott a lázcsillapítás, ha a beteg közérzete nagy mértékben romlik. Ugyanezért próbálnak sok szülőt meggyőzni arról is, hogy ne adjunk az első lázra antibiotikumot, hiszen a baktérium elpusztulhat a szervezet természetes védekező rendszere, a magasabb testhőmérséklet által is.

Doktorhoz, azonnal!

Enyhe lázzal is kezdődhet súlyos betegség. Forduljunk orvoshoz, ha a lázas gyermek állapota romlik, és hányni kezd, vagy hasmenése van. Illetve akkor is, amikor nyögdécsel és vigasztalhatatlanul sír, továbbá, ha fullad, nehezen lélegzik, kába lesz és nehezen ébreszthető. A pontszerű, sötét, vörös foltos kiütés is indokolja a láz mellett az orvosi beavatkozást, ahogy a három napnál tovább tartó láz, és a több lázmentes nap után visszatérő magas láz is. Kivizsgálás szükséges, ha a három hónaposnál fiatalabb csecsemőnek harmincnyolc fokos vagy annál magasabb láza van, illetve, ha három- és hathónapos életkor között harminckilenc fokig vagy afölé szökik a testhőmérséklete. Ebben az életkori periódusban az alkalmazott védőoltások nem kívánatos hatásaként is jelentkezhet esetleg magasabb láz, mely előfordulhat az oltást követő néhány napban anélkül, hogy a háttérben súlyos betegség állna.

Állítólag már az ókorban is voltak orvosok, akik szerint a láz hasznos folyamat. A múlt századi Kneippkúra című könyv szerint Hippokrates azt mondta, "a láz úgy tisztítja a testet, mint tűz", az ógörög Ephesus pedig azt szerette volna, ha az ember a lázat mesterségesen is előállíthatná. Boerhaave Hermann az 1700-as években a következő kijelentést tette: "A láz a természet azon fáradozása, hogy a halált megakadályozza."

A fejlett országokban már máshogy állnak a láz témájához. Kanadától kezdve Anglián át Hollandiáig már régóta nem csillapítják rutinszerűen a lázat. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia is leírja, hogy teljesen alaptalanok azok a félelmek, melyek szerint a negyven fok feletti láz bármilyen kárt okozna. A Holland Háziorvosi Társaság jelenleg is érvényes irányelvében ez olvasható: „A láz nem veszélyes (a magas láz sem), pusztán a láz miatt nem kell aggódnunk, s a lázat kezelni sem kell, a testhőmérsékletet nem szükséges gyógyszerrel csökkenteni. Amint a betegséget szervezetünk leküzdötte, a testhőmérséklet is csökkenni fog.” De hozzáteszik, ha nagyon rosszul érzi magát vagy fájdalma van a gyereknek, kaphat lázcsillapítótt.

2011-ben megváltozott a magyarországi irányelv is. A magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium a legújabb orvosi kutatásokra támaszkodva négy évvel ezelőtt adta ki új irányelvét, amely jelentős változást hozott magával. Ebben az szerepel, hogy harmincnyolc vagy harminckilenc fok felett sem kell lázcsillapítót adni, ha a gyermek közérzete jó. Sok gyermek még harminckilenc és fél fokos lázzal sincs különösebben rosszul, játszanak vagy pihennek, az ő esetükben szakmailag indokolatlan a lázcsillapító adása. Ugyanakkor, azoknak a gyerekeknek, akik harmincnyolc foknál nagyon rosszul érzik magukat, nem akarnak inni vagy fájdalomra panaszkodnak, javasolt a lázcsillapító adása. Éppen ezért kell egyénre szabottan a lázcsillapító adásáról dönteni.

Ettől függetlenül hazánkban ma még az esetek többségében feleslegesen adnak lázcsillapítót a szülők, ami hiba, mert a szükségtelen lázcsillapító gyógyszer megterheli a szervezetet, károsíthatja a vesét és a májat, esetenként pedig még súlyosabb mellékhatása is lehet. A tét valóban nem kicsi, mert a gyermekkori májtranszplantációk nagyjából húsz százalékát a túl sok lázcsillapító használata okozza a felmérések szerint. Persze érthető, ha szülő azt szeretné, hogy a gyermeke minél előbb meggyógyuljon. Ezért a legtöbb esetben ragaszkodik ahhoz, hogy a gyerek kapjon gyógyszert, mert így az anyuka-apuka is tudja, hogy megtett mindent a kicsi gyógyulása érdekében. Sokszor az orvos is enged, hogy a beteg érezze a törődést. És hát, valljuk be: a gyógyszerlobbinak is érdeke, hogy minél több lázcsillapító gyógyszert használjanak az emberek.

Ijesztő görcs

Tévhit az is, hogy ha engedjük a lázat felmenni, begörcsöl a gyermek. „A lázgörcs elnevezés elég szerencsétlen, ugyanis ma már tudjuk, hogy nem maga a láz okozza a görcsöt, hanem a háttérben lévő bonyolult biokémiai folyamatok, amelyekre a lázcsillapító nincs hatással. A fertőzés kiváltotta lázgörcs nulla-hat éves kor között fordulhat elő, már harmincnyolc fok körül bekövetkezhet, és hiába ad valaki akár több órával a láz megjelenése előtt lázcsillapítót: azzal se megelőzni, se megszüntetni nem tudja a lázgörcsöt, ebben minden orvosi tankönyv egyetért. Jó hír a szülőknek, hogy emiatt még soha nem halt meg egy gyerek sem a világon, és nem károsodik a gyermek agya sem. A görcs az esetek döntő többségében néhány perc alatt spontán megszűnik” - szögezi le a gyerekorvos.