A magyar miniszter az orosz kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: Európa soha nem látott terrorfenyegetettségben éli mindennapjait, naponta hat-tízezer illegális bevándorló áramlik be az EU területére, javarészt ellenőrizetlenül, ami komoly biztonsági kockázatot jelent. Mára teljesen egyértelművé vált, hogy a terrorszervezetek kihasználják a bevándorlási válságot arra, hogy harcosaikat, terroristáikat Európába küldjék - mondta, hozzátéve, hogy ráadásul a bvándorlók jelentős része olyan országból jön, amelyekkel az európai országok valamilyen konfliktusban, adott esetben hadiállapotban is vannak.
A magyar külügyminiszter sokkolónak nevezte, hogy egyes európai politikusok még most is a nyitott határok mellett érvelnek, meg arról beszélnek, milyen pozitív hatásai vannak ennek. "Vajon hány halálos áldozat és hány terrorcselekmény kell még ahhoz, hogy európai politikusok ne csak beszéljenek a határok védelmének és a határok őrizetének fontosságáról, hanem végre valahára valami történjék is" - tette föl a kérdést. Visszautasítjuk, hogy egyes európai politikusok normálisnak állítják be azt a helyzetet, hogy ezrek kelnek át úgy európai országok között a határokon, ahogy akarnak - jelentette ki. A miniszter szerint ugyanakkor egyre több európai politikai megszólaló kezdi belátni a biztonsági kockázatot.
Szijjártó Péter szerint a mostani magyar-orosz megbeszélésnek azért is volt különös jelentősége, mert Oroszország is "beszállt" a szíriai rendezésbe. Oroszország nélkül nincs megoldása a szíriai helyzetnek - vélekedett. Kifejezte azon reményét, hogy a transzatlanti közösség és Oroszország között mielőbb létrejön a megállapodás, amelynek megszületése esetén szerinte a szíriai helyzetre is lesz megoldás.
Hangsúlyozta: Európának az az érdeke, hogy minél előbb tűzszünet legyen Szíriában, minél előbb meginduljanak a tárgyalások. Arról most nem időszerű vitázni, hogy a majdan békés és stabil Szíriát ki fogja majd vezetni. Ez a következő lépés lehet, először békét és stabilitást kell teremteni - mondta.
Kitért arra is, hogy Magyarország visszautasítja a mini-Schengen-koncepciót, azt, hogy a közép-európai országokat kizárják a schengeni zónából. Olyan országok lennének ebben a zónában érintettek, amelyek mindvégig a nyitott határok mellett érveltek. Ma egyedül Magyarország tartja be a schengeni szabályokat - jelentette ki.
A két fél energetikai kérdésekről is tárgyalt. A miniszter a paksi bővítés kapcsán megjegyezte: nehéz nem észrevenni, hogy az EU politikai alapon választja ki, mely energetikai beruházásokba köt bele. Hangsúlyozta, a paksi szerződések minden tekintetben megfelelnek a magyar és az európai szabályoknak is.
A miniszter arról is beszélt, hogy Európa lemaradt a világgazdasági versenyben, és egyre világosabb, hogy nem tudja visszaszerezni versenyképességét, ha nem alakít ki valamiféle pragmatikus, a kölcsönös érdekek mentén létrejövő együttműködést Oroszországgal, illetve az eurázsiai gazdasági unióval. A magyar vállalatok az elmúlt két évben 2,5 milliárd dollárnyi exportlehetőséget veszítettek Oroszország irányába. Magyarország tartja magát a közös európai döntésekhez, egyetértenek azzal, hogy a minszki megállapodás végrehajtása nagyon fontos - mondta ugyanakkor a miniszter.
Vlagyimir Tyitov orosz külügyminiszter-helyettes kiemelte, az, hogy a kétoldalú kapcsolatokban nincsenek megoldatlan politikai vagy egyéb kérdések, lehetővé teszi az együttműködés folytatását, azt, hogy konkrét eredményeket igyekezzenek elérni.
A külügyminiszter-helyettes ismertette: a két fél megvitatta az ukrán kérdést és nagy figyelmet szentelt a szíriai helyzetnek és a terrorizmus elleni harcnak. Emlékeztetett, már szeptemberben beadtak egy projektet a Biztonsági Tanácsnak (BT) arról, hogy a szíriai kérdést meg kell oldani.
Vlagyimir Tyitov arra a kérdésre, Oroszország részéről van-e feltétele annak, hogy a kooperáció Szíria ügyében megszülethessen, kifejtette: a folyamatot előzetes feltételek nélkül kell elkezdeni. Politikájuk a közeljövőben arra irányul, hogy a mostani kormány és az ellenzék hozzon létre egy átmeneti szervet, amely meghatározza az alkotmányos és politikai berendezkedést. A szíriai népnek kell eldöntenie, hogy ki vezesse - mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.
A tájékoztatón Szijjártó Péter a mali fővárosban végrehajtott túszdrámáról szólva azt mondta, legutolsó információik szerint az áldozatok, túszok között nincsenek magyarok, információt, segítséget az algíri nagykövetségtől lehet kérni.
