Orbán: van némi puskapor a levegőben

Van némi puskapor a levegőben – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 percben című reggeli műsorában, amikor arról beszélt: hat-hét ország, zömmel az EU alapító tagjai azt a következtetést vonták le a „menekültválságból és a legújabb kori népvándorlásból” , hogy vissza kellene állítani az EU belső határain az ellenőrzést. Ezzel leválasztanák magukat Közép-Európáról, amelyen keresztül érkeztek a menekültek.

Orbán bízik abban, hogy a most csak négytagú Schengen barátai csoport szélesedni fog, és sikerül megakadályozni Schengen feldarabolódását. „Csak mi hozhatjuk meg a döntést, hogy kikkel akarunk együtt élni. Nem mondhatják meg ezt Brüsszelben, és nem teheti meg Brüsszel, hogy idetelepítsen embereket, akikkel nem akarunk együtt élni” – mondta Orbán a kötelező betelepítési kvóta kapcsán, amelyet állítása szerint Brüsszel szorgalmazna a menekültek elosztására.

Az ellenkezőjét kellene csinálni

Éppen az ellenkezőjét kellene csinálni annak, mint amire a kormány készül - így reagált a miniszterelnök oktatással foglalkozó szavaira Radó Péter pénteken a Klubrádióban. A szakértő úgy értelmezte a kormányfő szavait, hogy ezzel készíti elő a terepet a nagy oktatási átalakítás második hulláma számára, a szakiskolák és szakközépiskolák átalakítására, melyet továbbra is rossz iránynak tart. Radó szerint Orbán az életszerű képzésen azt érti, hogy folytatni kell az oktatási rendszer átalakítását és erősíteni kell a szakképzési rendszert, mert ezzel közvetlenül lehet a munkaerő-piacra képezni a diákokat. A szakértő úgy látja, a probléma nem a szakképzéssel, hanem a tanulók alapkészségeivel van. Az általános, közismereti tárgyak háttérbe szorítása pedig csak tovább ront a helyzeten.

Arra a kérdésre, ki a felelős a szíriai helyzetért, azt válaszolta: az, aki beavatkozott ott, bombákat dobott le, és meg akarta változtatni az ottani rendszert, aztán a szomszédos térség, majd a sor végén az egyetemes globális felelősség nevében mindenki más, köztük Magyarország is. „De mi elsősorban a magyarokért vagyunk felelősek, mert a Jóisten ezt jelölte ki számunkra” - tette hozzá. Orbán szerint hibás logikán alapul a török–uniós megállapodás, mert kiszolgáltatta magát Ankarának. Magyarország nem vétózott ugyan, de Orbán szerint „nem koldulhatunk biztonságot. Be kell mutatnunk, hogy saját erőnkből is képesek vagyunk a menekültkérdést, a migránskérdést vagy a legújabb kori népvándorlást rendezni. Bizonyítsuk be, hogy meg tudjuk állítani az áramlást, és utána tárgyaljunk a törökökkel” – mondta Orbán, mit tartott volna helyes sorrendnek. Most már szurkolni kell a nagyhatalmaknak, hogy az ő számításuk váljon be – mondta.

Olyan megállapodás azonban nem jöhet létre - folytatta -, amely alapján Törökországból százezerszám szállítanának be Európába újabb migránsokat, majd őket kötelező erővel szétosztanák az EU tagállamai között. "Volt ilyen gondolat, ezt a gondolatot meg kellett fékezni, ez szerintem lekerült a napirendről, de a kísérletek újra és újra fellobbannak. "Van itt valami, amit ön nem hisz el, és a rádióhallgatók sem. De rájöttem, hogy ez a megfejtés: korábban azt véltük, hogy van valami ravaszkodás abban, hogy a nyugat-európai vezetők támogatják a bevándorlást, azt állítva, hogy az hasznos lenne Európának. Azt gondoltuk, hogy ők is azt gondolják, amit mi, hogy ez veszéllyel jár, de valamilyen okból mást mondanak. De el kell hinnünk, hogy a nyugat-európai vezetők azért mondják azt, amit, mert azt is gondolják: hogy ez jobbá teszi Európát, a népvándorlás jó dolog. Szerintem ez őrült gondolat, de komolyan gondolják, ez a megfejtés.”

Orbán szerint bosszú a Magyarországgal szembeni civil kezdeményezés az EU-ban, mert sokaknak nem tetszik, hogy Közép-Európa bebizonyította, demokratikus módon meg lehet védeni a kontinenst, az európai állampolgárok akaratával összhangban” – mondta Orbán, kiemelve a V4-ek együttműködését. „Soros Györgyék, alapítványaik, az euróbürokraták és jó néhány vezető Európában, főként a balliberális világban, azt gondolják, hogy a nemzetek Európa rossz oldalához tartoznak. Szerintük, ha nem lennének nemzetek, akkor vidámabb lenne az élet. Szerintünk viszont Európa lényegét a nemzetek adják, amit mi erősíteni akarunk. A mi fejünkben az EU erre van, az övékében a gyengítésre. Ez a két gondolat feszül egymásnak.” Orbán arra is felhívta a figyelmet, hogy "nyílik az olló" az európai emberek és a vezetők akarata között, ami egy demokráciaprobléma. "Nem lehet szembemenni az emberekkel" - hangsúlyozta, a liberális helyett pedig egy "ismét demokratikus korszakot" sürgetett Európában.

Orbán kitért a Magyar Állandó Értekezlet tegnapi ülésén általa elmondottakra az oktatás jövőjét illetően. „Az első világháború után elveszítettük a területeinket, ahol a természeti erőforrásaink nagy része található, maradt, ami most van. Szerencsére a magyar agyas nép, csábítást érez a gondolkodásra. Ez nincs minden nemzet fiaiban így.” Ezért is híve a munkaalapú gazdaságnak, amelynek lényege, hogy a gazdasággal össze kell kapcsolni az oktatást és a tudományt. Orbán szerint azonban, ha a nemzetközi felmérésekben látható, hogy „a diákok teljesítménye romlik, akkor baj van.” A magyar gazdaság lehetőségeit aknázza alá, ha romlik az oktatás szintje, „mert buta, műveletlen emberekkel nem lehet sikeresen magyar gazdaságot működtetni. Életszerű, jó képzés kell, amely használható a gazdaságnak. Ez nincs rendben Magyarországon, nem rossz minden, de vannak aggasztó jelek, ez lesz a nagy kihívás a következő évtized számára.”

Valóra válhat egy régi álom

"A kormány célja, hogy a végrehajtó hatalom első számú vezetője a Sándor-palotában legyen, ahogy volt 1867 és 1945 között" – így tudatta a magyar néppel a csütörtöki Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter, hogy a jövőben a mindenkori miniszterelnöknek kell az államfő helyére költözni a Sándor palotába. Lázár hozzátette, ez nem a 2018-ban kezdődő ciklusban történne meg. Mint a miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatott, a Karmelita kolostorba költözik a Miniszterelnökség, a mindenkori államfő székhelye pedig a Budavári Palotába kerül majd, ám mint mondta, „ez egy 20 éves terv, messze vagyunk még ettől”.

Így amennyiben Orbán Viktor huzamosabb ideig kormányon marad, valóra válhat régi álma, és a Sándor-palotába költözhet. Az első Orbán-kormány 1998–2002 között 2,2 milliárd forintot költött az épület felújítására, korszerűsítésére, berendezésére. A miniszterelnök szívügyének tekintette a projektet, az ő ízlése szerint rendezték be a termeket, választották ki a bútorokat. A terv az volt, hogy Orbán a 2002-es választások után beköltözik a Sándor-palotába, ám a Fidesz elvesztette a választásokat, az új kormányfő, Medgyessy Péter pedig nem volt hajlandó az Orbán ízlésére szabott épületbe hircolkodni, így azt a mindenkori államfő rendelkezésére bocsátotta. A Fidesz 2010-es választási győzelme után ismét előkerült a terv, a kormány programot indított a budai Várnegyed és a Budavári Palota újjáépítésére a 2014–2024 közötti időszakra. Ennek keretében március 15-ig a Várba, a Sándor-palota mellett található Karmelita kolostorba költözik - ezek szerint ideiglenesen - a miniszterelnök, a Miniszterelnökség – emellett a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának is lesz helye az épületben. A Várba költözik a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági minisztérium is.