Bár nagyjából egy éve jó esély látszott arra, hogy az ellenzéknek sikerül megdöntenie a Smer kormányzását a 2016. március 5-én esedékes parlamenti választáson, ez a remény egyre haloványabb. Fico egyébként tavaly év végén egy televíziós interjúban még lemondásának lehetőségét is felvetette, amit később Facebook oldalán is megerősített. 2014-ben még nem állt jól Fico szénája, Richard Sulík liberális politikus tüntetéseket szervezett a hatalomban tapasztalt korrupció miatt. Fico később meggondolta magát, idén januárban már cáfolt minden a lemondásáról szóló hírt, s azt is, hogy előrehozott választást tervezne.
Jól taktikázott. A Smer népszerűsége azóta emelkedett, s a márciusi választás favoritja lett. Az sem kizárt, hogy 2012 után ismételten egyedül is képes lesz kormányt alakítani, ha hinni lehet a felméréseknek. A menekültválságban rejlő lehetőségeket Fico populista politikushoz „méltó” módon aknázta ki. Elsők között sietett például a menekülthelyzet miatt számos bírálattal illetett Orbán-kormány segítségére. Júniusban, a Szlovákia V4-es elnökségének lezárása alkalmából rendezett pozsonyi visegrádi találkozón úgy fogalmazott, Magyarország éppen „tiszteletet érdemel” azért, hogy megpróbálja saját erőből megoldani „az illegális bevándorlás következtében a határain kialakult helyzetet” – fogalmazott akkor a szlovák miniszterelnök.
„Szeretném bizonyos értelemben kifejezni tiszteletemet Magyarország iránt. Arról ugyanis nem sok szó esik, hogy Magyarországra több bevándorló érkezett, mint Olaszországba vagy Görögországba. És nem voltak rendkívüli csúcstalálkozók, senki nem kért semmit. Most azonban, amikor a migránsok Görögországba vagy Olaszországba érkeznek, ráadásul kisebb számban, mint Magyarországra, ebből egyszerre világméretű probléma lett” – közölte a szlovák miniszterelnök. Fico úgy vélte, hogy „Magyarország igyekszik erre a problémára önállóan reagálni, ami tiszteletet ébreszt” a világban.
Robert Fico a későbbiekben is ennek szellemében beszélt a menekültkérdésről. Szeptemberben elején, amikor Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnökkel és Werner Faymann osztrák kancellárral tárgyalt, kijelentette, Szlovákia és Csehország, valamint a visegrádi négyek másik két tagországa, Magyarország és Lengyelország, továbbra is határozottan ellenzi a kötelező kvóták bevezetését.
Csakúgy mint Magyarországon, Szlovákiában is hónapokon keresztül a menekültkérdés uralta a belpolitikát, aminek meg is lett a Fico szempontjából nagyon is kedvező következménye. A szlovákoknak tetszett a menekültkérdést harciasan kezelő fellépése. A Polis ügynökség október végén tette közzé felmérését arról, hogyan látja a közvélemény a szlovák politikusok szerepét a menekültválság kezelésében. A felmérésben toronymagasan Fico végzett az élen. A megkérdezettek 44,1 százaléka úgy vélte, ő reagált a legjobban. A második helyen párttársa, a szintén Smer-es Robert Kalinák belügyminiszter végzett, de ő már csak 18,4 százalékot kapott. A harmadik ezen a listán Andrej Kiska köztársasági elnök lett 15,4 százalékkal, akit Miroslav Lajcák külügyminiszter követett 8,1 százalékkal. Az ötödik helyen Bugár Béla (Híd) szerepelt, akit a válaszadók 7,8 százaléka jelölt meg.
A felmérés során azt a kérdést is feltették, melyik politikai párt reagált a legjobban a menekültválságra. Nem túl meglepő módon itt is a Smer végzett az élen 43,2 százalékkal. Jellemző, hogy a második helyen megjelölt Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH) már csak 9,5 százalék nevezte meg. Arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e a kötelező kvóták elutasításával, a válaszadók 46,7 százaléka egyértelműen igennel felelt. Az inkább igen, mint nem választ 29,4, az inkább nem, mint igen választ 11,8 százalék jelölte meg. A megkérdezetteknek mindössze 4,9 százaléka gondolta azt, hogy a kötelező kvóták elutasítása egyértelműen nem volt okos döntés. Egyértelmű ítélet.
Fico személyes népszerűsége is érezhetően emelkedett. Miközben tavaly még 39 százalék tartotta megbízható politikusnak, ez az arány mostanra 46 százalék fölé emelkedett. A voksolás közeledtével egyre több plakát jelent meg Szlovákia utcáin, s ezek közül egyesek üzenete itthon is nagyon ismerősen cseng. Az egyiken Robert Fico virít, mellette pedig ez a felirat olvasható: „Megvédjük Szlovákiát”. 2012-ben a Smer jelszava még a „biztonság” volt. Egy másik, szintén a Smer által elhelyezett plakáton pedig ez a felirat szerepel: „Az emberekért dolgozunk”.
A felmérésben ismertetett arányok a legutóbbi közvélemény-kutatásokban is egyértelműen visszaköszönnek. Bár az egyes irodák más és más számokat tesznek közzé, a trendek azonosak, s abban egyetértenek, hogy Fico pártja nagy fölénnyel nyeri majd meg a választást. Az MVK ügynökség 36 százalékot (72 mandátum), a Polis 40-et (73 mandátum), a Focus pedig 39-et (73 mandátum) jósol a Smernek. Ez ugyan elmarad az abszolút többségtől, amelyhez 76 mandátumra van szükség a 150 tagú szlovák parlamentben, de mindössze néhány mandátum hiányzik ahhoz, hogy Fico ismételten koalíciós partner nélkül kormányozhasson. Mivel, mint látható, a Smer magabiztosan vezet, ezért valószínűtlen, hogy belemenne bárminemű kockázatba a kampányban, s a választásokig azt sulykolja az emberekbe: megvédi őket, megmenti a menekültkvótáktól.
A felméréseknek akad egy különösen aggasztó mozzanata. Mindegyik ügynökség szerint visszakerül a parlamentbe a magyarellenes szólamairól ismert Szlovák Nemzeti Párt. Az SNS-nek az MVK 14, a Polis 16 mandátumot jósol, így legrosszabb esetben ismét létrejöhet majd a Smer-SNS koalíció. Ennek nagyon rossz üzenete lenne az Európai Unió számára, bár megvalósulására – a 2006-2010 közötti időszak negatív tapasztalatai miatt – talán nem olyan nagy az esély. Mindhárom ügynökség a parlamentben látja Bugár Béla pártját, a Hidat, a Focusnál, a Polisnál, valamint az MVK-nál is a negyedik helyen áll, ami viszont a Magyar Közösség Pártját (MKP) illeti, Berényi József tömörülése csak a Polis szerint lépi át az öt százalékos parlamenti küszöböt, a többiek szerint ismét kiszorul a pozsonyi törvényhozásból.