Jövőre az útlevelekben már él Palesztina

Újabb sikert könyvelhet el a palesztin diplomácia, amely 2016-ban újabb nagy lépésre készül.

Jövőre a palesztin útleveleket már nem a Ciszjordániát jelenleg igazgató Palesztin Hatóság, hanem a palesztin állam, azaz Palesztina nevében állítják ki, jelentette be Mahmúd Abbász Athénban. A három napos görögországi hivatalos látogatáson tartózkodó palesztin elnök a palesztin állam elismerését kérte a görög kormánytól és az athéni törvényhozástól. A parlament eleget is tett a kérésnek, kedden este, Abbász jelenlétében egyhangúan elfogadott határozatban a palesztin állam elismerésére szólította fel a Ciprasz-kabinetet. A palesztin elnök, aki jelezte, hogy büszke arra, hogy a görög parlamentben, a „demokrácia szentélyében” beszélhet, megköszönte az athéni támogatást. Beszédében úgy fogalmazott: "Mi vagyunk az egyetlen nép, amely megszállás alatt él. A 68 éve tartó tárgyalásoknak Izraellel véget kellene érniük". Abbász szerint, ha nem lesz hamarosan megegyezés Izraellel, akkor a térségben "kitörhet az anarchia".

Erre azonban nem sok esély van a közeljövőben. Az izraeli-palesztin béketárgyalások a 2014-es gázai Erős Szikla hadművelet előtt újra eredmény nélkül megszakadt, és sem John Kerry amerikai külügyminiszternek, sem a felek között hagyományosan közvetítő, a kétállami megoldás előmozdítása céljából létrejött közel-keleti kvartettnek - az ENSZ, az EU, az Egyesült Államok és Oroszország képviselőinek - nem sikerült kimozdítania a holtpontról azt. A parlamenti döntés nem kötelező jellegű a kormányra nézve, és bár Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kijelentette, hogy Görögország „kiáll a palesztin kérdés igazságos megoldása mellett, amelyet egy szuverén és életképes Palesztina létrehozásával lehetne megvalósítani az 1967-es határok között”, valószínűleg nem fog sietni eleget tenni a parlamenti felszólításnak. Az Abbásszal folytatott tárgyalás után is csak annyit mondott, hogy arra a "megfelelő pillanatban" kerítenek sort.

Amint az AFP hírügynökség is kiemelte, Ciprasznak miniszterelnökként tekintettel kell lennie a görög-izraeli viszonyra is, amelynek javításán személyesen is fáradozik, valamint pártja, a Sziriza közismert, palesztin államiság megteremtését sürgető párti álláspontjára is. Ciprasz novemberben járt Izraelben és Ciszjordániában, egyeztetett Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel és Mahdmúd Abbásszal egyaránt. Eddig 136 ország ismerte el Palesztinát, Európában nyolc ilyen ország van. Magyarország, Csehország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Málta és Ciprus még a 2004-es uniós integráció előtt tették meg, Svédország 2014-ben. A nyugat-európai államokban a svédek indították el a lavinát, azóta bár egyetlen kormány sem lépte meg a végső lépést, a parlamentek 2014 és 2015 folyamán sorra hasonló álláspontra helyezkedtek, a palesztin állam elismerését szorgalmazták.

Szerző

Baleset történt egy orosz atomerőműben

Baleset történt egy orosz atomerőműben még pénteken, nyolcvan kilométerre Szentpétervártól - számoltak be a hírről ukrán hírportálok. Az eset szemtanúi az Eho Moszkvi rádiónak elmondták: a Leningrád Atomerőmű kettes blokkjában történt a baleset, ennek következtében valószínűleg radioaktív gőz töltötte meg a turbinacsarnokot ami az épületből kijutott. Ezt később a hatóságok is megerősítették, igaz, közlésük szerint a radioaktivitás szintje a megengedett értéken belül maradt.

A környéken élőket is megnyugtatták: pánikra semmi ok, a szél a radioaktív felhőt Finnország, valamint Észtország felé sodorta. A finn atomenergia hatóság tájékoztatása szerint a kérdéses időszakban valóban magasabb volt a sugárzás mértéke, de az nem érte el a veszélyes szintet. A hatóság közlése mindenesetre nem volt túl hatékony. A Szentpétervár külvárosában és az atomerőmű környékén élők között péntek óta nagy a nyugtalanság, a gyógyszertárakban felvásárolták a jódtablettákat, és tömegesen utaznak el a környékről.

A pánik azonban úgy tűnik, alaptalan, legalábbis a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern magyar kommunikációs partnere, a Kotimex PR szerint. Ők az eset kapcsán úgy vélekednek - hivatkozva az oroszországi atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom konszern honlapján hétfőn megjelent hivatalos jelentésre -, hogy a 2-es blokkban történt üzemzavarnak nem volt hatása a nukleáris biztonságra. Álláspontjukat pedig arra alapozzák, hogy a nukleáris eseményeket besoroló nemzetközi INES skálán (ennek hét foka van) csupán nullás alatti besorolású volt a baleset. Így annak nukleáris biztonsági szempontból nem volt jelentősége. A Szentpétervártól 40 kilométerre nyugatra, a Finn-öböl mellett található Leningrádi Atomerőműben egyébként a munka az üzemzavar óta zavartalanul folyik.

Szerző

Hodorkovszkijt célozta meg az orosz ügyészség

Publikálás dátuma
2015.12.23. 06:34
Matej Divizna FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Zaklatja az orosz nyomozóhatóság a Svájcban élő orosz oligarcha, Mihail Hodorkovszkij otthoni híveit. Tegnap reggel az üzletember által létrehozott Nyitott Oroszország/Open Russia elnevezésű jótékonysági alapítvány hét munkatársánál tartottak házkutatást Szentpéterváron.

A razziák egy 2003-as üggyel kapcsolatosak, amely során felszámolták a Jukosz olajkonszernt és alapítóját, Hodorkovszkijt börtönbüntetésre ítélték adóelkerülés és sikkasztás miatt. Az orosz olajmágnás a Moszkva Hangja rádiónak nyilatkozva elítélte a tegnap történteket, a házkutatásokról úgy nyilatkozott, hogy azok a „hatósági delírium utolsó fázisát” jelentik. Az alapítvány alkalmazottainak nincs és nem is lehet köze a Jukosz ügyeihez, hiszen egyikük sem dolgozott a vállalatnak, sőt legtöbbjük abban az időben még gyerek volt. szögezte le.

A 2013 decemberében, több mint tíz év szabadságvesztés után elnöki kegyelemmel, nyolc hónappal korábban szabadult Hodorkovszkij ellen idén december elején emeltek vádat újra két gyilkosság szervezésében való részvétel miatt. A vád szerint még Jukosz elnökként 1998-ban részt vett Vlagyimir Petuhov, a szibériai Nyeftyejuganszk polgármestere elleni és az East Petroleum Handelsgas GmbH ügyvezetője, Jevgenyij Ribin elleni 1999-es merénylet szervezésében. Hodorkovszkij, akárcsak előző büntetőügyeit, ezt is politikai leszámolás kísérletnek tekinti.

A nyeftyejuganszki polgármester meggyilkolásának ügyét ugyanis 2007-ben már jogerősen lezárták, Hodorkovszkij szerint idén júniusban alapítványával szembeni bosszúként vették ismét elő, amiért az beszámolt egy Spanyolországban folyó vizsgálatról, amely az orosz maffia és a Vlagyimir Putyinhoz közel állók feltételezett kapcsolatát vizsgálja. Hodorkovszkij börtönből való szabadulásakor még azt ígérte első nyilvános sajtótájékoztatóján, hogy nem kíván részt venni az orosz politikai életben, mégis mindmáig a Kreml szemében az egyik legveszélyesebb ellenfelének számít. Oroszország egykoron leggazdagabb embere önként vállalt svájci száműzetésében is Putyin fő politikai ellenlábasa maradt, nyíltan bírálja a Kreml politikáját, s jelen viszonyok közepette ő Putyin egyetlen potenciális kihívója.

Szerző
Frissítve: 2015.12.22. 21:38