közigazgatás;minisztériumok;bürokrácia;kormányhivatalok;járási hivatalok;háttérintézmények;

2016-01-22 19:44:00

Megszűnnek, ha meghalunk is

Átgondolatlan és a szakmai színvonalat, sok esetben akár a lakosság biztonságát is veszélyeztető lépésnek tartják több ágazat szakértői a 73 háttérintézmény megszüntetését, amit csütörtökön jelentett be a kancelláriaminiszter. Sok hivatal vezetője még abban reménykedik, jó Fideszes kapcsolatai megmenthetik a székét a végleges februári kormánydöntés előtti tárgyalásokon.

Botrányos és felelőtlen, meggondolatlan és felháborító, átgondolatlan ötletroham – ilyen jelzőkkel illetik az egyes ágazatok szakértői Lázár Jánosnak azt a csütörtöki bejelentését, hogy több mint 70 állami intézmény és költségvetési szerv szűnhet meg a nyár közepén többnyire jogutóddal, de néhány közülük jogutód nélkül. A Miniszterelnökség kapott megbízást a kormánytól a lista összeállítására és a kancelláriaminiszter az eheti Kormányinfón bejelentette, a következő napokban az érintett tárcákkal – értsd az államtitkárokkal - is leülnek tárgyalni, miként olvadhatnak be ezek a háttérintézmények az adott tárca hivatali struktúrájába.

Információk szerint a szakállamtitkárok sem ismerték a bejelentés előtt a még nem végleges listát. Ez több mint valószínű, de azokat a sajtóhíreket már érdemes kétkedéssel fogadni, amelyek arról szólnak, hogy egyáltalán nem tudtak a tervekről. Elég csak az egészségügyet október közepétől irányító Ónodi-Szűcs Zoltán szűkszavú nyilatkozataira gondolni, aki nem egyszer egyértelművé tette az év vége előtt, hogy az ágazatban tervezett változtatások között az első lépés a háttérintézmények hálózatának február közepére tervezett „áttekintése” lesz. Hát most itt van: 11 egészségügyi intézményt vagy országos hivatalt érint az átszervezés, benne az eddigi formájában megszűnő Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, vagy az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt. A bezárásra ítéltek listáján nem szerepel az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), amely befogadná a vérellátó hálózatot.

Az intézmények vezetőinek állítólag megtiltották, hogy nyilatkozzanak, de az átszervezésben érintett minisztériumok sem szólalnak meg. Kérdéseinkre, hogy a legtöbb háttérintézményt felszámoló humántárca államtitkárai kaptak-e előzetes tájékoztatást, illetve, hogy számolják-e már, mennyivel kell megemelni a minisztériumi létszámot, ha valamennyi feladatot „házon belül” kell megoldani, a tárca sajtóirodája csak azt válaszolta, kérdezzük a Miniszterelnökséget. A hvg információja szerint Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke kör e-maliben nyugtatta a kollégáit, ne pánikoljanak.

Megszólaló szakértőink viszont egybehangzóan állítják, a rendszert végletesen leegyszerűsítő átszervezés a legtöbb lakosságot érintő területen rontja majd az ügyintézés színvonalát és gyengíti az ország nemzetközi kapcsolatait. Kökény Mihály volt népjóléti miniszter szerint átláthatatlan, hogy az államszocializmus központosító törekvéseihez hasonlító átszervezés után az amúgy is túlduzzasztott Emmi hogyan lesz képes ellátni például a közegészségügyi, járványügyi feladatait, működtetni a szükséges laboratóriumi hátteret, a vizsgálatokat. Magyarország nemzetközi járványügyi, vagy környezet-egészségügyi, kémiai biztonsági feladatait is nehezebb lesz összehangolni, mert az uniós vagy a tágabb nemzetközi gyakorlatban nem minisztériumi ügyintézőkkel tárgyalnak a központok. A madárinfluenzától az ebolán át a vegyi katasztrófákig veszélyes kihívások fenyegetik térségünket, ezekre biztosan nehezebb lesz reagálni egy szaktárca főosztályának szintjére süllyesztett rendszernek – érvel a közegészségügy szakértője. Kökény Mihály szerint a kormányzati takarékoskodás hangzatos jelszavai mögött megbújó veszélyeket az emberek többsége nem veszi számításba, pedig valamennyi magyar állampolgár biztonsága romlik ezekkel az intézkedésekkel.

Hasonlóan gondolkodik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) korábbi vezetője is. Barát Gábor szerint nagyon sok buktatója lesz, ha a szakmai feladatok egy része járási, más része viszont minisztériumi szintre kerül. Korábban az egységes, ésszerű feladatmegosztásban működő biztosítási igazgatási rendszerben az ONYF nyújtotta az egységes központi szakigazgatást, jogalkalmazást és ellenőrzést, a nyugdíj megállapítását a megyei igazgatóságok végezték és az ügyvitelt központi informatikai rendszer támogatta. Régi kollégáitól most olyan visszajelzéseket kap, hogy a feladatok eddigi átadása a kormányhivataloknak nem hozott kiadáscsökkentést, inkább drágább lett a rendszer működtetése, az ügyintézés színvonala viszont romlott, hiszen a szerteágazó feladatrendszerre nem lehet felkészíteni az ügyintézőket. Barát Gábor ezért ésszerűtlennek nevezi az eddigi és a tervezett integrációt is, aminek következtében azonban meg lehet szabadulni azoktól a szakemberektől, akikről a koruk miatt azt feltételezi a jelenlegi hatalom, hogy a régi rendszer kiszolgálói voltak.

A bürokráciacsökkentésből az oktatási ágazat sem maradhat ki: a kormány tervei szerint jogutód nélkül megszűnne például az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), s átalakítanák, valamint az illetékes minisztériumba integrálnák az Oktatási Hivatalt, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt és a Türr István Képző és Kutató Intézetet is. Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint a listára szinte csak olyan intézmények kerültek rá, amelyeknek valóban van érdemi funkciója, az átalakításokkal szakmai szolgáltatások tömegét fogják megszüntetni. Radó – aki korábban az OFI elődjének, az Országos Közoktatási Intézet Oktatáspolitikai Elemzések Központjának igazgatója is volt – állítja: az átszervezésekkel a kormányzat lábon lövi magát, mert sok olyan embertől fognak megszabadulni, aki valóban szakmai munkát végezett, a minisztériumok alá bekerült intézmények megmaradt dolgozóiból pedig hivatalnokokat kreálnak majd. „Ez nem bürokráciacsökkentés, így az oktatásirányítás még butább, még bürokratikusabb lesz. Ki vesz majd komolyan egy olyan tantervet, amit a minisztérium ad ki? Hogyan fogják a tárcánál az érettségit előkészíteni? Mi lesz majd így a tankönyvkiadással – sorolja a kérdéseket az oktatáskutató, kiemelve: évekbe telik, mire feláll egy új rendszer, még nagyobb lesz a káosz az oktatásban. „Nem gondoltam volna, hogy ennek fokozása még lehetséges” – teszi hozzá.

A Nemzeti Örökség Intézete, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet is megszűnne önállóan létezni, jogutódjuk a tervek szerint a kormány történetkutató intézete, a Veritas Intézet lesz. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke felteszi a kérdést, hogy a nemrég átadott kárpótlási iratok után tovább „erősített” Veritas falain belül a tudományosság, vagy a politika által elvárt értékrend és szemlélet közvetítése lesz-e az elsődleges szempont. A tervezett átalakítások egészével kapcsolatban Miklósi azt mondta, felmerülhet az a kérdés is, hogy a meghirdetett racionalizálás valójában nem a bürokrácia és/vagy a politika győzelmét jelenti-e a szakmaiság fölött?

Egyvalami azonban biztos: a közoktatásban a központosítás fellegvárának tekinthető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megmarad. Az elmúlt hetekben egyre több tanár, tantestület, szakmai szervezet emelt szót a kormány oktatáspolitikája ellen, a rendszer súlyos hibáira rávilágító miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelét péntek délutánig már több mint 18 ezren szignózták. A kritikák között szerepel a létrehozása óta egyre működésképtelenebb Klik helyzete is. „Amennyiben érdemben kívánnának változtatni, megszüntethetnék, de úgy tűnik, a Klik léte nem szakmai, hanem politikai kérdés, hiszen a kormány figyelmen kívül hagyja a szakmai észrevételeket, s megerősíti a sokat bírált szervezetet” – véli Miklósi.

Leállna az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizetése, ha megszűnne az akkreditált kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) – erősítette az átgondolatlanságról szóló értékeléseket pénteken napközben az „agrárszektor” nevű internetes szakportál. Ha ugyanis a hivatal feladatai a megyei kormányhivatalokhoz kerülnének, valamennyinél el kellene végezni a fél évtől akár két évig is elhúzódó akkreditációs folyamatot, ami blokkolná az agrárágazat működését.

Az államigazgatás átszervezése, amelynek újabb állomása lenne a rengeteg háttérintézmény és országos szerv megszüntetése, a második Orbán-kormány hatalomra kerülése után elkezdődött. A járások kialakítása, majd a járási hivatalok feladatainak kibővítése egy évvel ezelőtt a szociális segélyezés területén, a megyei kormányhivatalok felduzzasztásával együtt jelezte az irányt. December közepén – a karácsony előtti teljes észrevétlenségben Lázár János még annál is durvább hivatalfelszámolásokról beszélt, mint amit csütörtökön bejelentett. Akkor 91 központi államigazgatási szerv hatáskörének átadásáról, illetve minisztériumokba való „betagozódásáról” szólt. A kormányzati portál beszámolója szerint azzal együtt jelentette be a csomagot, hogy az idén július 1-től egy új bértáblával létrehozzák az állami tisztviselői kart, amelybe első körben épp a járási hivatali dolgozók léphetnek be. A tervek szerint ez 30 százalékos idei, majd évente 5-5 százalékos további bérnövekedést hoz nekik az 50 százalék eléréséig. A magasabb béreket 2018-tól vezetnék be az összes állami tisztségviselőnél. Cserében a durván megemelkedő terhelés mellé új minősítési és képzési rendszert is indítanának.

A kancelláriaminiszter akkor és most is egyértelművé tette: az „egyszerű, világos és átlátható” államigazgatási struktúrában a minisztériumok alatt a kormányhivatalok következnek és a járási hivatalok jelentik majd a legalsó szintet. Valahogy mindent és mindenkit bepréselnek majd ebbe a hármas szerkezetbe. A hírek arról szólnak, hogy az ötvenezer közalkalmazott sorsát megpecsételő február 10-re tervezett kormánydöntés előtt az érintettekkel tárgyalnak. Közülük most sok intézményvezető abban reménykedik, ha jó Fideszes kapcsolatai vannak, akár meg is mentheti hivatalát. Vagy legalább egy széket magának. Hogy mi lesz az elküldeni tervezett sok ezer szakemberrel, ma még senki nem tudja.