Latyák Balázs írása a Népszavának;
Európai Bizottság;pazarlás;segélyszervezetek;Vámos György;szupermarketek;élelmiszerbankok;
2016-02-12 06:14:00
Van, ahol tilos kidobni az élelmiszert
A jövőben a francia szupermarketeknek kötelező lesz felajánlaniuk a megmaradt termékeiket az élelmiszerbankoknak, vagy segélyszervezeteknek - erről döntött a minap a szenátus. A pazarlás Európában komoly méreteket ölt, a petíció benyújtója ezért az egész unióra kiterjedő, hasonló szabályozást hozna létre. hazai vélemények szerint a hasonló törvény bevezetése értelmetlen lehet, a legtöbb élelmiszerlánc már így is adakozik.
Franciaországban végleg megszűnhet az élelmiszer pazarlás, miután a világon elsőként az ország szenátusa elfogadta azt a törvényt, aminek értelmében a szupermarketeket a jövőben kötelezik arra, hogy jótékonysági szervezeteknek és élelmiszerbankoknak ajánlják fel el nem adott élelmiszereiket. Ha ezt a szabályt valamelyik üzlet nem tartja be, akár 3750 eurós (több mint 1 millió forint) büntetéssel is sújthatják. Ez radikális változás, ugyanis eddig olyan jogszabály volt érvényben, amely szerint higiéniai okokból meg kellett semmisíteni az el nem adott élelmiszert. Becslések szerint ezzel egy szupermarket naponta 20 kilogramm ételt dob a kukákba, ami évente 218 tonnát és majd 12-20 milliárd eurós veszteséget jelentett.
A francia szabályozás csak a minimum négyszáz négyzetméteres üzletekre érvényes, ami a szenátus döntésének bírálói szerint az áruházak 5 százalékát érinti. A helyi élelmiszerbankok mégis örülnek a szabályváltozásnak, szerintük ezzel nem csak a hozzájuk beérkező ételmennyiség nőhet, de nagyobb lesz a választékuk is. Eddig ugyanis húsokból, zöldségekből és gyümölcsökből komoly hiányt szenvedtek. Arash Derambarsh francia szocialista képviselő petíciója tehát sok tekintetben újdonságot jelent. A szenátus döntése után a politikus úgy nyilatkozott: a hazai siker után azt szeretné elérni, hogy az egész EU-ra kiterjedő, a franciához hasonló szabályozást vezessenek be. Elmondása szerint a petíció elfogadása Franciaországban is csak az első lépés volt, azt az éttermekre, pékségekre, valamint az iskolai és munkahelyi menzákra is kiterjesztenék.
Az élelmiszerpazarlás az elmúlt időkben jelentős problémává vált. Az Európai Bizottság honlapján nemrég megjelent adatok szerint az EU tagállamaiban évente élelmiszerek harmadát jelenti. A probléma komolyságát mutatja az is, hogy amennyiben minden így marad, úgy 2020-ra már akár évi 120 millió tonna kidobott élelmiszerrel számolhatunk. A jelenséget tehát kezelni kell, kérdés hogyan. Vámos György a Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint mielőtt a pazarlással foglalkozna bárki, azelőtt fontos leszögezni: az élelmiszerek alapvetően két felhasználhatósági határidővel kerülnek forgalomba.
Nemrég határozati javaslatot nyújtott be egy, a franciához hasonló program hazai kidolgozása érdekében Szabó Tímea a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke. Szerinte erre azért van szükség, mert Magyarországon évente majd 2 millió tonna élelmiszert dobnak a kukákba, miközben milliók élnek nélkülözésben és százezrek számára jelent problémát a mindennapi élelem beszerzése.
A PM bízik benne, hogy a kormánypárti képviselők nem söprik el javaslatukat, ahogy azt tenni szokták akkor, amikor a szegénység felszámolását célzó módosításokról döntenek. A társelnök kiemelte: a pazarlás visszaszorítására, s a feleslegessé vált élelmiszerek rászorulókhoz való eljuttatására már itthon is léteznek kezdeményezések, a problémát viszont nem ártana állami részről is mihamarabb kezelni.
„A gyorsan romló élelmiszerek (fagyasztott csirke, tojás, felvágottak, húsok) fogyaszthatósági, míg a hosszabb ideig eltartható élelmiszerek (liszt, cukor) minőség-megőrzési határidővel rendelkeznek.” Ebből következően az üzletláncok nem minden terméket ajánlhatnak fel, a gyorsan romló termékek esetében csak nagyon rövid időtartam áll rendelkezésre a kiosztásra. A szakember szerint ezért a boltok az ilyen termékeket a lejárat előtti napon már jelentős árkedvezménnyel árulják.
A tartós termékekkel más a helyzet, azok felajánlása szabadon választott. Az üzletláncok önkéntes alapon dönthetnek arról, mit kezdenek megmaradt árucikkeikkel. Ahogyan arról Sczígel Andrea a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója beszámolt, hazánkban sok, sőt egyre több nagy kereskedelmi lánc nyit a segélyszervezetek felé. „Az adományozók köre egyre bővül, egyesületünk kapcsolati hálójában már olyan áruházak is fellelhetők, mint a Metro, Tesco, vagy az Auchan.” Az élelmiszermentés azonban igen komoly logisztikai tevékenységet igényel, aminek költségeit az egyesületnek kell fedezni. A támogatás hiánya azonban némi gátat szab terjeszkedésüknek. Ennek ellenére mégis aktívak, több projektet is kidolgoztak már az pazarlás csökkentésére.
Arra a kérdésre, hogy hazánkban szükség van-e a franciához hasonló szabályozásra a szakember kifejtette: az egyesület úgy látja, az élelmiszerfelesleg felajánlása a gyártók és a kereskedők részéről is egyre fontosabb szerephez jut Magyarországon, hasonlóan Európa több országához. Az élelmiszerbank azonban a szigorú törvények helyett a pozitív motiváció lehetőségében hisz. Tehát abban, hogy ösztönözni kell a cégeket arra, hogy elkezdjenek a feleslegben, mint jótékonysági lehetőségben gondolkodni – mondta Sczígel Andrea. Vélekedése szerint, ha a felajánlások fejében a jelenleginél jelentősebb adókedvezményben részesülnének az adományozók, akkor sokkal többen adományoznának. Hozzátette: az is fontos tényező, hogy a pazarlás mennyire jelenik meg hazánkban jelentős problémaként, mennyire van a köztudatban.
Egyelőre úgy tűnik, semennyire. Vámos György ezért érdemben szinte nem is tudott nyilatkozni arról, hogy szükség lenne-e bármiféle, a jelenleginél sokkal szigorúbb szabályozás megalkotására. Véleménye szerint, ha ez fel is vetődik a jövőben, úgy részletes vizsgálatra lenne szükség a témában. Jelenleg ugyanis ilyenek nem állnak rendelkezésre – mondta. Felvetődhet, hogy az élelmiszer pazarlást meg lehet-e állítani valaha. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület kissé pesszimista ez ügyben, szerintük ugyanis a pocsékolás sohasem redukálható nullára.
Ennek oka, hogy a kereskedelemben, gyártásban, mezőgazdaságban, vendéglátásban, illetve a fogyasztói oldalon mindig lesznek olyan folyamatok, működési sajátosságok, amelyek normális velejárója a felesleg. Gondoljunk csak a gyártási folyamatok során például az ízbeállásoknál keletkező, még nem tökéletes, de teljes mértékben fogyasztható termékekre – mutatott rá Sczígel. A helyzetet így tehát csupán javítani lehet, amelyre számos mód nyílik. Ilyen a gyártók és kereskedők figyelmének felhívása az élelmiszerbankra, és a hozzá hasonló kezdeményezésekre, vagy a fogyasztók tudatosabbá, megfontoltabbá nevelése.