Van, ahol tilos kidobni az élelmiszert

Publikálás dátuma
2016.02.12. 06:14

A jövőben a francia szupermarketeknek kötelező lesz felajánlaniuk a megmaradt termékeiket az élelmiszerbankoknak, vagy segélyszervezeteknek - erről döntött a minap a szenátus. A pazarlás Európában komoly méreteket ölt, a petíció benyújtója ezért az egész unióra kiterjedő, hasonló szabályozást hozna létre. hazai vélemények szerint a hasonló törvény bevezetése értelmetlen lehet, a legtöbb élelmiszerlánc már így is adakozik.

Franciaországban végleg megszűnhet az élelmiszer pazarlás, miután a világon elsőként az ország szenátusa elfogadta azt a törvényt, aminek értelmében a szupermarketeket a jövőben kötelezik arra, hogy jótékonysági szervezeteknek és élelmiszerbankoknak ajánlják fel el nem adott élelmiszereiket. Ha ezt a szabályt valamelyik üzlet nem tartja be, akár 3750 eurós (több mint 1 millió forint) büntetéssel is sújthatják. Ez radikális változás, ugyanis eddig olyan jogszabály volt érvényben, amely szerint higiéniai okokból meg kellett semmisíteni az el nem adott élelmiszert. Becslések szerint ezzel egy szupermarket naponta 20 kilogramm ételt dob a kukákba, ami évente 218 tonnát és majd 12-20 milliárd eurós veszteséget jelentett.

A francia szabályozás csak a minimum négyszáz négyzetméteres üzletekre érvényes, ami a szenátus döntésének bírálói szerint az áruházak 5 százalékát érinti. A helyi élelmiszerbankok mégis örülnek a szabályváltozásnak, szerintük ezzel nem csak a hozzájuk beérkező ételmennyiség nőhet, de nagyobb lesz a választékuk is. Eddig ugyanis húsokból, zöldségekből és gyümölcsökből komoly hiányt szenvedtek. Arash Derambarsh francia szocialista képviselő petíciója tehát sok tekintetben újdonságot jelent. A szenátus döntése után a politikus úgy nyilatkozott: a hazai siker után azt szeretné elérni, hogy az egész EU-ra kiterjedő, a franciához hasonló szabályozást vezessenek be. Elmondása szerint a petíció elfogadása Franciaországban is csak az első lépés volt, azt az éttermekre, pékségekre, valamint az iskolai és munkahelyi menzákra is kiterjesztenék.

Az élelmiszerpazarlás az elmúlt időkben jelentős problémává vált. Az Európai Bizottság honlapján nemrég megjelent adatok szerint az EU tagállamaiban évente élelmiszerek harmadát jelenti. A probléma komolyságát mutatja az is, hogy amennyiben minden így marad, úgy 2020-ra már akár évi 120 millió tonna kidobott élelmiszerrel számolhatunk. A jelenséget tehát kezelni kell, kérdés hogyan. Vámos György a Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint mielőtt a pazarlással foglalkozna bárki, azelőtt fontos leszögezni: az élelmiszerek alapvetően két felhasználhatósági határidővel kerülnek forgalomba.

Itthon is lesz „Salátatörvény”?

Nemrég határozati javaslatot nyújtott be egy, a franciához hasonló program hazai kidolgozása érdekében Szabó Tímea a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke. Szerinte erre azért van szükség, mert Magyarországon évente majd 2 millió tonna élelmiszert dobnak a kukákba, miközben milliók élnek nélkülözésben és százezrek számára jelent problémát a mindennapi élelem beszerzése.

A PM bízik benne, hogy a kormánypárti képviselők nem söprik el javaslatukat, ahogy azt tenni szokták akkor, amikor a szegénység felszámolását célzó módosításokról döntenek. A társelnök kiemelte: a pazarlás visszaszorítására, s a feleslegessé vált élelmiszerek rászorulókhoz való eljuttatására már itthon is léteznek kezdeményezések, a problémát viszont nem ártana állami részről is mihamarabb kezelni.

„A gyorsan romló élelmiszerek (fagyasztott csirke, tojás, felvágottak, húsok) fogyaszthatósági, míg a hosszabb ideig eltartható élelmiszerek (liszt, cukor) minőség-megőrzési határidővel rendelkeznek.” Ebből következően az üzletláncok nem minden terméket ajánlhatnak fel, a gyorsan romló termékek esetében csak nagyon rövid időtartam áll rendelkezésre a kiosztásra. A szakember szerint ezért a boltok az ilyen termékeket a lejárat előtti napon már jelentős árkedvezménnyel árulják.

A tartós termékekkel más a helyzet, azok felajánlása szabadon választott. Az üzletláncok önkéntes alapon dönthetnek arról, mit kezdenek megmaradt árucikkeikkel. Ahogyan arról Sczígel Andrea a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója beszámolt, hazánkban sok, sőt egyre több nagy kereskedelmi lánc nyit a segélyszervezetek felé. „Az adományozók köre egyre bővül, egyesületünk kapcsolati hálójában már olyan áruházak is fellelhetők, mint a Metro, Tesco, vagy az Auchan.” Az élelmiszermentés azonban igen komoly logisztikai tevékenységet igényel, aminek költségeit az egyesületnek kell fedezni. A támogatás hiánya azonban némi gátat szab terjeszkedésüknek. Ennek ellenére mégis aktívak, több projektet is kidolgoztak már az pazarlás csökkentésére.

Arra a kérdésre, hogy hazánkban szükség van-e a franciához hasonló szabályozásra a szakember kifejtette: az egyesület úgy látja, az élelmiszerfelesleg felajánlása a gyártók és a kereskedők részéről is egyre fontosabb szerephez jut Magyarországon, hasonlóan Európa több országához. Az élelmiszerbank azonban a szigorú törvények helyett a pozitív motiváció lehetőségében hisz. Tehát abban, hogy ösztönözni kell a cégeket arra, hogy elkezdjenek a feleslegben, mint jótékonysági lehetőségben gondolkodni – mondta Sczígel Andrea. Vélekedése szerint, ha a felajánlások fejében a jelenleginél jelentősebb adókedvezményben részesülnének az adományozók, akkor sokkal többen adományoznának. Hozzátette: az is fontos tényező, hogy a pazarlás mennyire jelenik meg hazánkban jelentős problémaként, mennyire van a köztudatban.

Egyelőre úgy tűnik, semennyire. Vámos György ezért érdemben szinte nem is tudott nyilatkozni arról, hogy szükség lenne-e bármiféle, a jelenleginél sokkal szigorúbb szabályozás megalkotására. Véleménye szerint, ha ez fel is vetődik a jövőben, úgy részletes vizsgálatra lenne szükség a témában. Jelenleg ugyanis ilyenek nem állnak rendelkezésre – mondta. Felvetődhet, hogy az élelmiszer pazarlást meg lehet-e állítani valaha. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület kissé pesszimista ez ügyben, szerintük ugyanis a pocsékolás sohasem redukálható nullára.

Ennek oka, hogy a kereskedelemben, gyártásban, mezőgazdaságban, vendéglátásban, illetve a fogyasztói oldalon mindig lesznek olyan folyamatok, működési sajátosságok, amelyek normális velejárója a felesleg. Gondoljunk csak a gyártási folyamatok során például az ízbeállásoknál keletkező, még nem tökéletes, de teljes mértékben fogyasztható termékekre – mutatott rá Sczígel. A helyzetet így tehát csupán javítani lehet, amelyre számos mód nyílik. Ilyen a gyártók és kereskedők figyelmének felhívása az élelmiszerbankra, és a hozzá hasonló kezdeményezésekre, vagy a fogyasztók tudatosabbá, megfontoltabbá nevelése.

Magyar Élelmiszerbank Egyesület
2005-ben alakult non-profit szervezet, amelynek célja, hogy kapcsolatot teremtsen a felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között, ezzel elősegítse a szegénység, az éhezés és az alultápláltság csökkenését Magyarországon.A kezdetektől összesen több mint 34,6 ezer tonnányi élelmiszert osztottak szét az országban, a szállítmányok értéke meghaladta a 14,6 milliárd forintot.
Az adományok csaknem 220 civil szervezeten és önkormányzaton keresztül több mint 300 000 emberhez jutnak el.A szervezet felkutatja és összegyűjti a hipermarketekben, gyárakban és feldolgozóüzemekben fölöslegessé vált és megsemmisítés előtt álló élelmiszereket, amelyek kereskedelmi forgalomba valamiért nem hozhatók, de minőségileg fogyaszthatók, majd adomány formájában eljuttatják a hozzáértő karitatív szervezetekhez és önkormányzati intézményekhez, akik ingyenesen szétosztják a termékeket.
Számok
100 kg még fogyasztható élelmiszert dob ki egy átlagos háztartás évente Magyarországon
1,8 millió tonna fogyasztható élelmiszer kerül a szemétbe egy év alatt Magyarországon
35 millió kg élelmiszert mentett meg és juttatott éhezőkhöz az Élelmiszerbank 10 év alatt
15 milliárd Ft a megmentett élelmiszer értéke
220 civil szervezetet fognak össze
303 ezer körülbelül ennyi nélkülöző emberhez jutattnak rendszeresen élelmet
90-100 millió Ft ennyiből gazdálkodik az élelmiszerbank évente, de ha nem lennének önkénteseik, ennek többszörösébe kerülne, amit csinálnak


Frissítve: 2016.02.11. 20:52

Ajánlottan érkezik a drog

Publikálás dátuma
2016.02.12. 06:13
Ha nem ketyeg vagy ha nem szivárog belőle fehér por, nem bonthatja meg a küldeményt a posta FOTÓ: NÉPSZAVA
Egyre népszerűbbek hazánkban a különböző szintetikus drogok, olcsóságuk és könnyen beszerezhetőségük miatt. A legtöbben az interneten keresztül szerzik be, a kézbesítő a posta. Miután a drog borítékban érkezik, szinte lehetetlen nyomára bukkanni. 

Néhány éve komoly problémát jelentenek az egyre terjedő, úgynevezett designer drogok. Ezek legfőbb tulajdonsága, hogy olcsók és könnyen beszerezhetőek. Használóik között egyre több fiatal tűnik fel, szinte az összes korosztály használja. Az ilyen szerek közül a legnépszerűbb a herbál (biofű) és a kristály különböző fajtái. Pár kattintással bárki hozzájuthat az interneten keresztül a pusztító kábítószerekhez, gyakorlatilag korlátlan mennyiségben. Lapunk rövid keresgélés után rá is bukkant egy ilyen profilú webshopra. Az online bolt leírása szerint termékeik nem tartalmaznak "C" listán (tiltó lista) szereplő anyagot, így ezek forgalomba hozatala, vagy más jellegű felhasználása nem minősül sem bűncselekménynek sem szabálysértésnek.

Hozzáteszik azonban, hogy a termékek emberi vagy állati fogyasztása, felhasználása szigorúan tilos, kizárólag technikai/kertészeti célokra használható védőruhában, 18 éven felülieknek. A nem rendeltetésszerű használatból adódó esetleges problémákért természetesen semmilyen felelősséget nem vállalnak. A megrendelt termékeket postai úton szállítják ki a megrendelőknek. Egy futár cég - kívánságra - akár még aznap is eljuttatja azt. Így elkerülhető a díler és a fogyasztó találkozása csökkentve ezzel a lebukás veszélyét.

- Korábban nem lehetett tudni hasonló esetekről, igazgatásom vége felé a postánál inkább az antrax baktériummal fertőzött heroin küldeményektől tartottunk - számolt be lapunknak Szabó Pál a Magyar Posta Zrt. korábbi főigazgatója. Szerinte előfordultak olyan esetek, amikor valaki merő szórakozásból egy borítékban lisztet, vagy púdert adott fel, de ezeket rendre megtalálták. A kábítószer küldemények szűrése viszont nehéz, a több millió csomag közül még a megfelelő technikai eszköz (röntgen) segítségével sem mind lelhető fel. Ezen pedig egy esetleges szabály módosítás sem biztos, hogy segítene - fűzte hozzá.

Hogy mi történik akkor, ha egy gyanús küldeményre bukkannak. A korábbi főigazgató ezzel kapcsolatban elmondta: ilyen esetekben a posta belső, küldeményforgalmi protokoll szabályzata az irányadó. Ebben pontosan meghatározzák, hogy a cég dolgozóinak mit kell tenniük. Általában szakértőket vonnak be, a csomag tartalmát pedig laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá.

Megpróbáltunk utána járni, hogy mi a véleménye a postának arról, hogy - ha képletesen is, de a hazai ,,drogpiac meghatározó szereplőivé váltak". Válaszukban kategorikusan visszautasították az általunk ismertetett "vádat". A Magyar Posta Zrt. küldeménykezelését jogszabályi előírások alapján végzi, mely szerint csak szigorúan meghatározott esetekben győződhetnek meg a csomagok tartalmáról. Ilyen lehet, amikor a csomag sérült és átcsomagolásra van szükség, vagy ha a küldeményt veszélyesnek vélik.

Kritikus helyzetben is csak különösen indokolt esetben, egyértelmű jelzések (kiszóródó fehér por, gyanús hang) bonthatnak meg küldeményeket. Válaszuk szerint a kábítószer elleni küzdelemben több hatósággal és rendvédelmi szervvel is szorosan együttműködnek. A kérdésre, hogy mégis mit tehetnek, ha egy csomagban kábítószert fedeznek fel úgy feleltek: a Magyar Posta Zrt. nem nyomozóhatóság, ezért a hatóságokkal való együttműködésen túl nincs, és nem is lehet további eszközrendszerük.

Szerző
Frissítve: 2016.02.11. 21:03

Lóadó Pilisjászfalun

A Budapest határától 20 kilométerre fekvő, Pest és Komárom-Esztergom megye határán fekvő település, Pilisjászfalu képviselő testülete még ősszel határozta el, hogy megadóztatja a lótulajdonosokat, akiket a napokban értesített ki arról, hogy lassan itt az ideje az adóbevallásnak, majd március közepéig a pénzt is utalni kell. A sarc évi 150 ezer forint lovanként.

Az adót azért vezetik be csakis a belterületen tartott lovak után, magyarázta Bányai József polgármester, mert a lótulajdonosokkal akarják megfizettetni azt a költséget, amelyet a lovak okoznak a településnek. Az úton elpottyantott lócitromokat az önkormányzat takaríttatja el, de például más gond is van általában a lótartással, a lakosok egy része bejelentést tesz, az ügyeknél meg csak gyűlik az irathalom, a polgármesteri hivatal dolgozóitól ez is pluszidőt kíván meg.

A lóadó mellett nemrég egy másik, eddig ismeretlen sarc ötlete jött elő. Óbuda önkormányzata vette fontolóra, hogy giccsadót vet ki azok után a házak, lakások után, amelyeknél az építők figyelmen kívül hagyják a kerület építésügyi szempontjait. Az adott teret az önkormányzatok kreatívkodásának, hogy az Orbán-kormány kezdeményezésére tavaly év eleje óta szabad a gazda, a települések bármit megadóztathatnak, amelyet más nem terhel elvonással.

Szerző