Micheller Myrtill;Jazz;zene;MÜPA;

Szajna-parti hangulatok

Több mint tizenöt éve van a pályán, a szakma és a jazzrajongók már jó ideje elismerik, a szélesebb közönség az utóbbi években kezdte felfedezni. Országosan ismert sztár, celeb viszont semmiképpen nem szeretne lenni. Micheller Myrtill énekesnő március 18-án, a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében koncertezik – a Bonjour Paris című francia est alighanem az eddigi legnagyobb szabású vállalkozása.

Aki ismeri Micheller Myrtill pályafutását, eddig megjelent kilenc önálló albumát és DVD-jét, aligha csodálkozik különösebben, hogy a március 18-i koncertet teljes egészében a francia repertoárnak szenteli. „Már gyerekkoromban észrevettem, hogy erős bennem a francia kultúra iránti vonzalom, és ezt csak megerősítették a tinédzser koromban megjelenő Házibuli-játékfilmek, Sophie Marceau-val a főszerepben” – meséli az énekesnő. „Sokáig nem tudtam, ez hogyan fonódik majd össze az én életemmel. A Zeneakadémia előtt francia szakon végeztem, és kezdetben azt gondoltam, valami munka vagy tanulmányok folytán Franciaországba sodor az élet. Ma már úgy látom, nem az ottlétem a fontos, hanem hogy megpróbáljam idehozni, megidézni azt a kultúrát, ami engem ennyire magával ragad. A francia nyelvű zenék a koncertjeimen mindig megjelennek néhány dal erejéig, de amire március 18-án készülünk a Müpában, egy teljes estés francia nyelvű estre, még nem volt példa a zenei életemben. Már itt volt az ideje.”

A koncert első része a száz éve született, legendás sanzonénekesnő és színésznő, Edith Piaf életműve előtt tiszteleg. „Az ő művészete, beleértve az előadásmódját, hangulatteremtési képességeit, átütő energiáját, megkerülhetetlen, kihagyhatatlan, ha valaki francia muzsikával ennyit foglalkozik, mint én. Mivel kimagaslóan karakteres egyéniségről van szó, pusztán utánzásba nem érdemes belevágni. Jobban csinálni sem lehet, tehát egyetlen út van: mást csinálni, de azt nagyon körültekintően. Mivel Swinguistique nevű formációnk bizonyított már a francia ihletésű muzsikák terén, így most volt alkalmunk újragondolni, hogy a Piaf által megismertetett repertoárt hogyan éltessük tovább.” A Swingistique egy sajátos stílust, a Franciaországban és Belgiumban, szintó cigányzenészek által meghonosított gipsy swinget (más néven manouche-swinget) játssza – világszínvonalon. Ennek Django Reinhardt gitáros volt a legnagyobb mestere, és sokáig szinte kizárólag instrumentális formában létezett. „Mivel gitárosomat, Pintér Tibort is egyre jobban kezdte érdekelni ez a fajta hangszeres játék, és nekem is sikerült olyan francia dalokat találnom, amelyek a műfajhoz teljesen passzolnak, 2011-ben ennek nyomán hoztuk létre a formációt, Sárkány Sándor bőgőssel, Gálfi Attila dobossal, Pintér László kísérő gitárossal” – mondja Myrtill. A névválasztás sajátos szójáték, amely a műfajra éppúgy utal, mint (a francia képzővel) a zene irányára, tartalmára. A Swingistique a Müpa-beli koncert után vidéki nagyvárosokban is turnézik majd, nyárra pedig tervezik, hogy a Piaf-repertoárból CD-t készítenek.

A március 18-ai, Bonjour Paris című hangverseny második részében változatos stílusú és műfajú francia világslágerek – többek között Dalida, Yves Montand, Mireille Mathieu egykori híres dalai – szólalnak meg. Néhányat közülük már ismerhet Myrtilltől a közönség, más darabok most kerültek be a repertoárjába. Bár Myrtill alapvetően jazz-énekesnő, ezekkel a dalokkal messze túllép a műfaji határokon: a klasszikus sanzon, a hagyományos swing és modernebb frankofón szerzemények is beépülnek a programba. „A zenésztársaim kivétel nélkül jazz-zenészek is, de ezen az estén nem a hangszeres szólóké lesz a főszerep, hanem a daloké, az érzelmeké, hangulatoké” – mondja az énekesnő. Ebben a részben a Pintér Tiborral alkotott, több mint egy évtizede működő Voice & Guitar duó, Myrtill másik állandó formációja is színpadra lép. A duózás úgy kezdődött, hogy egy 2006-os nemzetközi versenyre beküldtek egy demófelvételt, amellyel több száz jelentkező közül bejutottak a legjobb nyolc közé. „Azóta csakis azért zenélünk együtt, mert inspiráló, mert nagyon sokat fejleszt rajtunk. Az eddig megjelent négy albumunkon meg is lehet hallani, ahogy ez a duójáték zeneileg fejlődik, egyre könnyedebbé válik. A Budapest Jazz Club nyitása óta rendszeres fellépőhelyünk, és az elmúlt nyolc év alatt számunkra is hihetetlen tömeggé dúsult a közönségünk. A mi életünkben ez a zenei forma adja a legtöbb szabadságot, zenei játékot, kísérletező terepet. Amíg tudjuk egymást inspirálni, addig biztos, hogy lesz kedvünk éltetni ezt a társasjátékot.”

A koncertezés és lemezkészítés mellett Micheller Myrtill évek óta intenzíven tanít. Amikor arról kérdezem, hogy a fiatal jazz-énekesnők rendkívüli „túlkínálata” mellett hogyan lehet szakmai sikereket aratni és érvényesülni, saját példájával válaszol. „Karriert többféleképpen lehet építeni, amit befolyásol a művész személyisége, kapcsolatrendszere és leginkább a szakmai hozzáértése. Én az évek során arra jutottam: a legfontosabb számomra, hogy a tevékenységemet a legnagyobb örömmel tudjam végezni. Azért, mert akkor tudok kitartó maradni, és akkor tudom a tőlem telhető legmagasabb színvonalat adni. Ami ehhez az örömmunkához szükséges, azokat a feltételeket igyekszem megteremteni. Számomra ideális kollégák, sajátságos időbeosztás, állandó önfejlesztés – szakmai és lelki-érzelmi területeken is. Ameddig örömből és örömmel tudok énekelni, addig úgy látom, hogy a közönség is érdeklődő, mert ez a hozzáállás pozitívan hat rájuk. A lényeg tehát sosem az, hogy hová jutunk el, hanem hogy miként. Én még mindig nem vagyok országosan ismert sztár, sem celeb, csak egy kiegyensúlyozott szakember, és a kiegyensúlyozottságomat már soha nem cserélném fel az ismertséggel, a médiahírnévvel. Ha netán a kettő összejön, az már isteni ajándék.”