Népszava fotó/Molnár Ádám
Tarlós István a Megyei Jogú Városok Szövetsége által rendezett tanácskozáson felszólalva egy gyönyörű mondattal tett hitet Orbán Viktor és kormánya mellett, a gyakran karcosan fogalmazó városvezető közölte: bár budapesti kérdésekben korábban volt vitája a Fidesszel, most megerősíti hitében a kormányt, amely (...) a népe javát akarja.
Tarlós üzent az ellenzéknek is, most mi nem reklámkampányt folytatunk - mondta, és furcsa felfogásnak nevezte, hogy egyesek uszításnak állítják be az önvédelmet. A főpolgármester - a többször hangoztatott kormányzati kommunikációval szinkronban - arról is beszélt, hogy a menekülteket saját lakóhelyükön kell segíteni, mert hát nem akarjuk veszélybe sodorni, feladni a magunkét. Megjegyezte azt is, hogy Angela Merkel német kancellárnak éppen annyi joga van eldönteni, kiket fogad be, mint bármely magyarországi településnek.
Kocsis Máté kérése, bátor felajánlások
Budapest VIII. kerületének kormánypárti polgármestere arra kérte a betelepítési kvótát elutasító önkormányzatokat, hogy nyíltan, intézményesített formában dolgozzanak együtt a kvótaügyi népszavazás sikeréért.
Az örömteli hírt Pintér Sándor belügyminiszter jelentette be a konferencián. Azt is mondta, a népvándorlást a külső határok mentén meg kell állítani (...) aki illegális migráns, kalandor, azt nem kívánjuk beengedni, nem akarunk semmilyen bűncselekmény központi helye lenni.
Kampányoljunk, buzdítsuk a polgárokat arra, hogy vegyenek részt ebben a jövőnket, életünket, biztonságunkat és kultúránkat alapjaiban meghatározó nemzeti ügyben - ezt mondta Kocsis, aki azt is közölte, hogy eddig mintegy 900 település hozott a betelepítési kvótát elítélő határozatot. Szerinte mindez "egyfajta mozgalommá" nőtte ki magát, ezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy a szóban forgó önkormányzatok 6,5 millió embert képviselnek. Valószínűleg tréfásnak szánt megjegyzéssel azt is hozzátette: ki sem merem mondani, hogy ez kétharmad.
A VIII. kerület polgármestere - a magyar kormánnyal ellentétben ugyebár tesze-tosza - Brüsszelnek is üzent, az unió szerinte továbbra sem tudja, mitévő legyen, ezért jogtalan, értelmetlen és veszélyes betelepítési kvótákat akar Magyarországra erőltetni.
Kocsis Mátét követően szép sorban felszólaltak a kormánypárti városvezetők, akik valójában egymás mondatait ismételték meg, úgymint:
Az EU nem tudta megvédeni a kontinenst,
Köszönet a magyar kormánynak, hogy az viszont megvéd,
Jó, hogy bezártak a befogadóállomások, ez visszaadta a biztonságot,
(még a kormány hatékony védelme előtt) naponta olykor 4-5 ezren vándoroltak keresztül a településen, pokollá téve az életünket,
És végül a szervilizmus megkoronázásaként Michl József tatai polgármester szólalt fel, aki szerint a településvezetőknek a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás első számú segítőinek kell lenniük.
A kétórás konferencia végén a résztvevők elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben - mint azt Szita Károly ismertette - elfogadhatatlannak nevezik, hogy az EU által "erőltetett" kötelező betelepítési kvóta alapján "Magyarországra százezres nagyságrendben telepítenének bevándorlókat." Rögzítették: minden eszközzel fellépnek a kötelező betelepítési kvóta ellen, és támogatják a kormány ezt célzó intézkedéseit, így a kvótaellenes népszavazást is.
Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint a 2011-es önkormányzati reform megbukott, a rendszer nem működik, az egész csak a forráskivonásról, a brutális megszorításról szólt. Baranyi Krisztina, az Együtt ferencvárosi önkormányzati képviselője a magyarországi polgármestereket tömörítő szervezetekhez és egyesülésekhez írott nyílt levelében úgy fogalmazott: egyeztetésnek kell kezdődnie arról, milyen jogokat követeljenek vissza a helyhatóságok az államtól. Hozzátette: közösen kell megfogalmazni, hogyan állítják vissza "a valódi önkormányzatiságot", ehhez kéri az említett szervezetek segítségét.
Mint a politikus írja: a Fidesz 2010 óta fokozatosan haladt azon az úton, amely a magyar önkormányzati rendszer kiüresítéséhez vezetett. Jelenleg a helyhatóságok gyakorlatilag csak dísznek vannak Magyarországon. A folyamat a kórházak államosításával, az iskolák elvételével, megyei szinten a szociális és kulturális intézmények állami átvételével kezdődött, és a segélyezés, a szociális ellátások totális központosításával folytatódott. Az önkormányzatok adósságának átvállalásával az állam meg akarta vásárolni a polgármesterek jóindulatát- írja a dokumentumban az Együtt politikusa, kiemelve: a településeknek nincsenek saját forrásaik, kizárólag politikai hovatartozáson, alkukon múlik, hogy kapnak-e pénzt fejlesztésre, és milyen eséllyel indulnak uniós vagy állami pályázatokon.