Előfizetés

A német kormány kitart menekültpolitikája mellett

Publikálás dátuma
2016.03.14. 14:51
Angela Merkel FOTÓ: Getty Images, Sean Gallup
A német szövetségi kormány kitart az európai menekültválság megoldását célzó politikája mellett - ezt közölte a kormány szóvivője hétfői berlini tájékoztatóján az előző napi tartományi választásokkal kapcsolatban. Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) visszaesése a berlini vezetés menekültpolitikájának tulajdonítható, a CDU főtitkára viszont úgy véli, a demokratikus pártok mind támogatják Angela Merkel kancellár irányvonalát.

Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján kiemelte, hogy a szövetségi kormány továbbra is "teljes erővel" dolgozik a menekültválság európai megoldásán, amely valamennyi uniós tagországban a menekültek számának érezhető csökkenéséhez vezet. A szóvivő elhárította a tartományi választások eredményeinek kormányzati értékelésére irányuló kérdéseket. Mint mondta, az értékelés nem a kormány, hanem a pártok dolga. 

A külügyminisztérium szóvivője, Sawsan Chebli viszont az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt előretöréséről szólva megjegyezte, hogy az AfD-s politikusok beszédeiben, nyilatkozataiban bőven felfedezhetők "demokráciaellenes" elemek, de külföldön tudják, hogy az AfD nem képviseli a németek többségét.

Beate Braams, a gazdasági minisztérium szóvivője kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tárca szerint a választási eredmények nem fenyegetik a német gazdaságot.

A szövetségi kormányt alkotó koalícióban résztvevő pártok közül a CDU és a szociáldemokraták (SPD) vettek részt a Baden-Württembergben, Rajna-vidék Pfalzban és Szász-Anhaltban tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson. Mindketten vegyesen teljesítettek.

Az Angela Merkel vezette CDU Szász-Anhaltban - ahol 2002 óta folyamatosan hatalmon van nagyobbik koalíciós pártként - nagyjából ötezerrel több listás szavazatot kapott, mint az előző, 2011-es választáson, de szavazataránya a választási részvétel emelkedése révén csökkent. A CDU azonban így is az első helyen végzett.

A párt Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban ellenzékből indult, a második helyen végzett és kevesebb szavazatot kapott, mint 2011-ben. A CDU-s listavezető mindkét tartományban kiállt a menekültválság európai megoldása mellett, de hangsúlyozta, hogy korrekcióra szorul a Merkel-féle menekültpolitika. A berlini vezetés bírálata az eredmények alapján nem bizonyult nyerő stratégiának.

Az SPD Rajna-vidék Pfalzban a tartományi kormánykoalíció nagyobbik pártjaként növelte támogatottságát és megőrizte első helyét, Baden-Württembergben és Szász-Anhaltban viszont kisebb koalíciós pártként jelentős mértékben gyengült.
Az AfD újonc pártként mindhárom Landtagba bekerült, a legnagyobb sikert Szász-Ahhaltban érte el, ott a szavaztok csaknem negyedét szerezte meg és a második számú politikai erő lett, maga mögé utasítva az SPD-t.

Horst Seehofer, a CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke pártja hétfői müncheni elnökségi ülése előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy az eredmények a CDU vereségeként értelmezendőek, és a kudarc "legfőbb oka a menekültpolitika". Úgy vélte, a német politika "tektonikus eltolódáson" esett át, és az uniópártoknak hónapokig kell majd dolgozniuk, hogy stabilizálják helyzetüket. Ugyanakkor igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Angela Merkel továbbra is megfelelő személy-e a kancellári tisztségre.

Andreas Scheuer, a CSU főtitkára a Bayerischer Rundfunk bajor tartományi közszolgálati műsorszóró társaságnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy fordulatra van szükség a menekültpolitikában, a tartományi választások eredménye azt jelzi, hogy az eddiginél is sürgetőbb a "menekültáradat gyors korlátozása". Rámutatott, hogy a CSU mindig is ezt az álláspontot képviselte.
A CDU főtitkára, Peter Tauber az n-tv hírtelevíziónak nyilatkozva felidézte az utóbbi hetek közvélemény-kutatási adatait, amelyek a Merkel-féle menekültpolitika támogatottságának növekedését jelzik. Kiemelte: a választási kampányban a "demokratikus pártok szinte versenyeztek, hogy ki támogatja leginkább Angela Merkelt, és ez meg is mutatkozik az eredményekben". Az AfD-t leszámítva valamennyi párt azt mondta, hogy európai megoldásra van szükség a menekültválságban - mondta.

Szijjártó szerint így nem kell megállapodni Törökországgal

Elvesztette aktualitását az Európai Unió és Törökország között körvonalazódó átfogó megállapodás. Alapvetően megváltoztak ugyanis a körülmények azáltal, hogy a nyugat-balkáni országok lezárták határaikat a migránsok előtt - közölte hétfőn Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása előtt.

A külgazdasági és külügyminiszter a találkozóra érkezve hangsúlyozta: új helyzet jött létre azzal, hogy az érintett országok "visszatértek a közös szerződések és kötelezettségek betartásának kultúrájához, vagyis úgy döntöttek, hogy megvédik a saját határaikat és intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a zöldhatáraikon ne legyen lehetséges az illegális határátlépés".

A magyar kormány meglátása szerint a megoldásnak alkalmazkodnia kell ehhez új helyzethez. Az Ankarával kötendő általános egyezmény helyett egy három elemből álló tervezetre van szükség, amely alapján a Törökországnak nyújtandó hárommilliárd eurós támogatást is újra kell gondolni - mondta újságírók előtt Szijjártó Péter.

Ennek a tervnek az első pontját a nyugat-balkáni országok támogatása jelenti, hogy fenn tudják tartani a határaik védelmét célzó erőfeszítéseiket. A második pont értelmében segítséget kellene nyújtani Athénnak annak érdekében, hogy Görögország meg tudjon felelni a közös európai szabályoknak, létre tudja hozni az uniós menedékkérő-regisztrációs központokat, az úgynevezett hot spotokat és végig tudja vinni a megfelelő eljárásokat.

Szijjártó Péter szerint végül fel kell ismerni, "nekünk nem az a felelősségünk, hogy az Európába útnak induló bevándorlóknak európai életet biztosítsunk, hanem az, hogy segítsük őket abban, hogy minél előbb visszakapják a régi életüket". A miniszter szerint ennek megfelelően támogatást kell nyújtani Törökországnak, Jordániának, Libanonnak és az iraki kurd régiónak, hogy el tudják látni az oda érkező menekülteket.

A miniszter leszögezte, hogy a kormány továbbra is elfogadhatatlannak tartja a menedékkérők áttelepítéséről és az abból fakadó kötelező elosztásról, illetve letelepítésről szóló elképzeléseket.

Szijjártó Péter elmondta: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője köröztetett egy levelet a tanácsülés előtt, amelyben egyebek mellett az áll, hogy az iraki és líbiai helyzet arra enged következtetni, hogy növekedni fog az Európára háruló bevándorlási nyomás.

Az uniós és török vezetők előző heti csúcstalálkozóján körvonalazódó megállapodás értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Nincs magyar áldozata az ankarai merényletnek

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) információi szerint nem volt magyar áldozata a vasárnap este Ankara belvárosában történt robbantásos merényletnek - hangzott el az M1 Híradójában.

Körülbelül százan lehetnek a török fővárosban - tették hozzá. Menczer Tamás, a KKM szóvivője az M1-nek azt mondta: nem tudnak magyar áldozatról, vagy sérültről. Hozzátette: mindenkit arra kérnek, hogy minél hamarabb regisztrálja magát a konzuli szolgálatnál, a www.konzuliszolgalat.kormany.hu oldalon, illetve a 00-90-533-699-3694-es ügyeleti számon.

A KKM szóvivője azt is elmondta: folyamatosan elemzik az információkat, de egyelőre nincs olyan döntés, hogy a 2-es kategóriába, vagyis a fokozott biztonsági kockázattal járó országok közé tartozó Törökország besorolásán változtatnának.
Tavaly október óta ez már a harmadik merénylet, amely a török fővárosban történt.

A kormányzó tájékoztatása szerint a robbanószerrel megrakott gépkocsit a város központjában lévő Kizilay tér mellett repítette levegőbe egy öngyilkos merénylő. A Dogan török hírügynökség jelentése szerint a robbanószerrel megtömött autó akkor robbant fel, amikor a tér egyik buszmegállójában hátulról belerohant az egyik buszba.

A detonáció olyan hatalmas erejű volt, hogy két és fél kilométerre is hallották és látták a helyszín felett gomolygó füstöt. A helyszínre sok tűzoltót és mentőt vezényeltek. A teret a hatóság lezárta attól tartva, hogy második robbanás követheti az elsőt.