A magyarok a legelhízottabbak

Publikálás dátuma
2016.03.17. 06:15
Az elhízás és az abból származó civilizációs betegségek megelőzéséért gyermekkorban tehetünk a legtöbbet FOTÓ: EUROPRESS/THINKST
Minden negyedik iskolás túlsúlyosnak számít – derült ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a NESTLÉ közös felméréséből. Az OECD 2014-es egészségügyi kutatása arra világít rá, hogy mi magyarok vagyunk a legelhízottabbak Európában. A táplálkozáskutatók szerint az okok között a gyermekek első ezer napjának táplálkozása is szerepet játszik.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO gyermekkori elhízás ellen küzdő bizottságának nemrégiben közzétett jelentése szerint 41 millió öt év alatti gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Az OECD 2014-es egészségügyi felmérése szerint ráadásul a magyarok a legelhízottabbak Európában. A felnőttek 28 százaléka számít túlsúlyosnak, míg 2 és 17 éves kor között már minden ötödik gyerek elhízott vagy túlsúlyos. Az elhízás Európában járványos mérteket öltött: jelenleg körülbelül 14 millió gyermek túlsúlyos, közülük 3 millió pedig kórosan el van hízva.

Az elhízás miatt pedig több olyan betegség is megjelenik már gyermekkorban (szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás, cukorbetegség), ami erre a korosztályra nem volt korábban jellemző. A gyerekkorban beidegződött rossz példákat pedig felnőttkorban már sokkal nehezebb levetkőzni, így nagy valószínűséggel a túlsúlyos gyermekekből túlsúlyos és beteg felnőttek válnak.

A német táplálkozáskutató, Berthold Koletzko professzor szerint a felnőttkori elhízás az esetek 30 százalékában a túl gyors csecsemőkori súlygyarapodásra vezethető vissza, amely összefüggést mutat az első 1000 nap magas fehérjebevitelével. Egy több európai országot felölelő kutatás szerint a túlzott mennyiségű, illetve nem megfelelő összetételű fehérjefogyasztás 2,5-szeresére növeli annak a kockázatát, hogy a gyermek 6 éves korára túlsúlyos lesz.

Az elhízást övező diskurzus eddig elsősorban a mozgásszegény életmódra, valamint a felnőttkori táplálkozásra koncentrált. A táplálkozáskutatók megállapításainak fényében azonban kijelenthető, hogy az okok között a gyermekek első 1000 napjának táplálkozása is ugyanekkora figyelmet érdemel. „Nem elég tehát az aktív életmód népszerűsítése, az elhízás megelőzését valójában már csecsemőkorban el kell kezdeni. Az egészségügyben dolgozóknak ezért fel kell hívniuk a szoptató anyukák figyelmét a korai fehérjebevitel fontosságára” – állítja Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Igazgatója, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. A szakember szerint a túlzott, illetve nem megfelelő fehérjebevitel fokozza az inzulintermelést, amely növeli az éhségérzetet, ez pedig szintén hozzájárul a felesleges súlygyarapodáshoz.

A táplálkozáskutatók egyetértenek abban, hogy a csecsemő ideális tápláléka az anyatej. Mindazonáltal, ha a szülő hozzátáplálásra kényszerül, feltétlenül olyan tápszert kell választania, amely hipoallergén fehérjéket tartalmaz, és az anyatejben lévő fehérje mennyiségét és struktúráját megközelíti. Ezzel nemcsak az elhízás, hanem az allergiás tünetek megjelenésének a kockázatát is csökkenheti.

Éppen ezért az elhízás és az abból származó civilizációs betegségek megelőzéséért gyermekkorban tehetünk a legtöbbet. Ezt ismerték fel orvosszakmai szervezetek, és éppen egy évvel ezelőtt ezért alakult meg az Összefogás a gyermekek egészségéért program, amellyel a hazai, gyermekegészségüggyel foglalkozó szakemberek a kisgyermekkori egészséges táplálás mellett teszik le a voksukat. A program legnagyobb eredménye a pécsi gyermekklinikán Magyarország első, regionális gyermek-prevenciós központ átadása volt 2015 novemberében. Hosszú távon az a cél, hogy a pécsi program eredményei alapján a prevenciós tevékenység tovább javuljon, és később a mintaprojektet kiterjesszék országszerte a résztvevők.

Négy iskolásból egy túlsúlyos hazánkban

Minden negyedik iskolás túlsúlyosnak számít – derült ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a NESTLÉ közös felméréséből. A lesújtó eredményhez hozzájáruló rossz táplálkozási szokások és a családi minta összefüggéseit most egy friss kutatás vizsgálta. A probléma lehetséges megoldása részben a szülői mintákban keresendő.

Négyszáz, 4 és 12 év közötti gyereket nevelő magyar édesanya körében végzett reprezentatív kutatást a NESTLÉ Az egészséges gyermekekért program keretében a családok étkezési és főzési szokásait vizsgálva. „Azok közt a gyerekek között, akik kevesebb alkalommal étkeznek együtt a családdal, többen küzdenek súlyproblémával, több az elhízott kisgyermek. Fontos lenne, hogy legalább a napi főétkezések felét együtt költse el a család, különös tekintettel a reggelire, mely nem csak a gyermekek napi energiaszintjét, hanem későbbi kiegyensúlyozott táplálkozásukat is megalapozza”- avat be Tóth Tamás, a Magyar Elhízástudományi Társaság főtitkára.

A családi, közös főzéseknek a gyermekek táplálkozására gyakorolt pozitív hatásait a kutatás is megerősítette. Az egészségtudatos édesanyák több mint fele hetente legalább egyszer együtt főz gyermekével. Ezekre a gyermekekre jellemző, hogy örülnek az új ételeknek, és ritkábban fordul elő, hogy külön ételt kell főzni számukra. Ugyanezekben a családokban a gyermekek elsősorban a zöldségekkel, de a tejtermékekkel és főzelékekkel szemben is érezhetően nyitottabbak, mint azon társaik, akiket nem, vagy kevésbé vontak be a konyhai tevékenységekbe. Az utóbbi csoport tagjai között 15 százalékponttal magasabb a kifejezetten válogatósnak mondható gyerekek aránya.

A kutatásban résztvevő anyák egyharmada (36 százalékuk) nem tekinthető egészségtudatosnak. Leginkább olyan 25-34 éves nőkről van szó, akik rendszertelenül étkeznek, akár csupán napi 1-2 alkalommal, leginkább ebédet és a vacsorát. Az átlagnál gyakrabban fogyasztanak édességet és fehérlisztből készült péksüteményeket, és ritkán esznek zsírszegény húsokat, halat, barnarizst, vagy főtt/párolt zöldségeket.

A megkérdezett édesanyák 35 százalékát teszik ki az egészségtudatosság szempontjából átlagos attitűdökkel rendelkezők. Ők inkább a 40-49 éves korosztály tagjai, gyakran nagycsaládosak. Igyekeznek legalább háromszor étkezni egy nap, és változatosan, de hagyományosabb módon étkeznek. Például nem mondanak le az olajban sült húsokról sült krumplival, de szívesen esznek halat, és zsírszegény húsokat is, és kerülik az édességet.

A felmérésben résztvevő nők 28 százaléka sorolható az egészségtudatos szegmenshez, amelyek leginkább a 35 éven felüli, városi, fővárosi diplomások alkotják. Igyekeznek naponta legalább négyszer étkezni, előnyben részesítik a teljes kiőrlésű élelmiszereket, minden nap esznek friss gyümölcsöt és nyers zöldséget, illetve naponta többször fogyasztanak tejterméket. A sült krumplit és a bő olajban sült húsokat kerülik, inkább salátát fogyasztanak köretként, és kedvelik az olyan alternatív megoldásokat, mint a kuszkusz, a bulgur vagy a köles.

Szerző

Nemár! - Veszélyes lehet a délutáni szieszta, szunyókálás?

Publikálás dátuma
2016.03.13. 16:47
Illusztráció/Thinkstock
A szunyókálás, a szieszta, vagy ahogy a Kínában nevezik, a wujiao egy rövid délutáni pihenő, aminek az egészségre gyakorolt hatása még a mai napig is vita tárgyát képezi. Amíg egyes kutatások szerint jótékony hatással van a kognitív funkciókra, addig más szakértők úgy gondolják, hogy bizonyos esetekben akár a várható élettartamot is megrövidítheti. Sőt, a legújabb kutatások szerint a hosszabb szieszták még a cukorbetegségre való hajlamot is növelhetik, amiből a szakértők arra következtetnek, hogy a különböző hosszúságú pihenőkre másként reagál az emberi szervezet - írja a Házipatika.

A mostani kutatás során a tudósok 27 000 nyugdíjas kínai férfit és nőt vizsgáltak meg, akiket négy csoportba osztottak aszerint, hogy mennyi időt töltöttek naponta szunyókálással (0-60 perc). A résztvevők több mint kétharmada (nagyjából 18 500 ember) saját bevallása szerint rendszeresen szunyókál délutánonként. Miután a kutatók olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a dohányzás, az éjszakai alvás hossza és a fizikai aktivitás, kimutatták, hogy az egy óránál többet szunyókáló emberek esetében jóval nagyobb a prediabétesz és a diabétesz kialakulási esélye, mint azoknál, akik egyáltalán nem alszanak délutánonként.

Bár az egy óránál hosszabb délutáni pihenő növelte a vércukorszintet és a cukorbetegség kialakulási esélyeit, a 30 percnél rövidebb ideig alvók esetében általában alacsonyabb vércukorszintet mértek a tudósok, azokhoz képest, akik soha nem szunyókáltak. Ez az összefüggés azonban statisztikailag nem volt jelentős. "A mostani eredmények rendkívül fontosak azoknak az embereknek a szempontjából, akik rendszeresen alszanak délutánonként - nyilatkozta Eliane Lucassen, a Leiden Egyetem Egészségügyi Központjának kutatója - Az úgy nevezett minialvások bizonyos emberek számára hasznosak lehetnek, de nem szabad, hogy túl sokáig tartsanak."

A tudósok ugyanakkor fontosnak tartották kiemelni, hogy a mostani vizsgálatok során nem sikerült ok-okozati összefüggéseket megállapítaniuk. Elképzelhető például, hogy a cukorbetegség maga váltja ki a fáradtságot, ami miatt az emberek többet alszanak napközben.

Egy 2010-es kínai felmérés szerint a délután rendszeresen alvók (heti 4-6 nap) körében 50 százalékkal nagyobb volt a cukorbetegség kialakulási esélye, azokhoz képest, akik ennél ritkábban, vagy egyáltalán nem szunyókáltak. Ez az összefüggés azok után is megmaradt, hogy a kutatók más rizikófaktorokat is figyelembe vettek, és kizárták azokat, akik valamilyen betegségben szenvedtek, vagy akik napközbeni álmosságról panaszkodtak. (forrás: Házipatika)

Szerző

Ma van a vese világnapja - Gyerekek a középpontban

Publikálás dátuma
2016.03.10. 09:29
Illusztráció: Thinkstock
A gyermekek és a vesebetegség kapcsolata a központi téma idén a vese világnapján, március 10-én. A szakemberek a csütörtöki programokkal szeretnék felhívni a szülők, a fiatalok, a szakmai döntéshozók és a közvélemény figyelmét a gyermekkori vesebetegségekre, ráirányítani a figyelmet azokra a kockázati tényezőkre, amelyek később vesekárosodáshoz vezethetnek. 

A világnapot tizenegyedik alkalommal tartják meg, minden évben március második csütörtökén. Az idei jelmondat: "Cselekedj időben, hogy megelőzd". A Nemzeti Vese Program közleményében azt írták: gyermekeknél viszonylag ritkák a veleszületett veseproblémák. A leggyakoribb eltérés az üregrendszeri tágulat, a húgyúti fertőzés, a vizelettartási probléma, ritkán fordul elő patkóvese, cisztás megbetegedés vagy vesekő. Fontosnak nevezték, hogy ezeket a betegségeket minél korábban diagnosztizálják és kezeljék.

Hozzátették, sokkal gyakoribb probléma, hogy a rossz szokásokkal, a helytelen életvitellel már fiatalkortól kezdve károsodik a vese, ami komoly felnőttkori problémákhoz vezethet. A korai dohányzás, a fiatalkori magas vérnyomás, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás mind komoly kockázati tényezője egy későbbi vesebetegség kialakulásának. A vesebetegség "csendes járvány", a szövődmények sokszor tíz-húsz évvel később, már visszafordíthatatlanul jelentkeznek, ezért fontos a megelőzés - közölték.

A Nemzetközi Nephrologiai Társaság (ISN) és a Vesealapítványok Nemzetközi Szövetsége (IFKF) magyar kezdeményezésre nyilvánította minden év márciusának második csütörtökét a vese világnapjának. Ebből az alkalomból több magyarországi nagyvárosban tartanak programokat, szakmai előadások hangzanak el és különböző szűréseken vehetnek részt az érdeklődők. A részletes program megtalálható a Magyar Nephrológiai Társaság honlapján.

Szerző