Fellázadt a politika

Latin-Amerikában egyre nagyobb politikai hullámai vannak a FIFA korrupciós ügyeinek. A brazil Kongresszus vizsgálatot indított az ország sportvezetőinek korrupciós érintettsége kapcsán néhány hónappal azután, hogy hasonló eljárást indított a szenátus is.

A brazil Kongresszus kedden vizsgálóbizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy utánajárjon, milyen bűncselekményeket követtek el a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) vezetői. Ez a nyomozás egyebek mellett a Brazil Labdarúgó-szövetség (CBF) volt vezetőjét, José Maria Marint is érinti – közölte a brazil parlament kommünikéjében. Más neveket nem említettek meg.

José Maria Marin a FIFA azon hét vezetőjének egyike, akit a nemzetközi szövetség 2015. májusi kongresszusa során letartóztattak a svájci hatóságok az amerikai igazságszolgáltatás közbenjárására. A FIFA vezetőit korrupcióval vádolják. Bár a FIFA akkori kongresszusán még újraválasztották a FIFA elnökét, Sepp Blattert, a botrány nyomán felfüggesztették tisztségéből, idén február végén pedig tisztújító kongresszust rendeztek, amelyen Gianni Infantinót, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) addigi főtitkárát választották meg a szövetség élére.

Marin 2012-2015 között állt a brazil szövetség élén. Az amerikai hatóságok kérésének eleget téve Brazília tavaly novemberben szolgáltatta ki az Egyesült Államoknak. Washington szerint kenőpénzt fogadott el a dél-amerikai televíziós közvetítési jogok tárgyalása során. Jelenleg feltételes szabadlábon van, New York-i luxusapartmanjában tartózkodik, a Trump Towerban.

Brazília különösen nehezen tudja maga mögött a korrupciós botrányokat. A Marin utódának megválasztott Marco Polo Del Nero ugyanis szintén az amerikai ügyészség látókörébe került. Ezért bejelentette, felfüggeszti tevékenységét, hogy kizárólag jogi védelmére koncentrálhasson. Ám ez még mindig nem minden. Marin elődje, Ricardo Teixeira, aki 1989-től 2012-ig irányította a brazil szövetség működését, szintén nehéz helyzetbe került, hiszen vele szemben is eljárást indítottak az amerikai hatóságok.

A FIFA már 2012 júliusában nyilvánosságra hozta azt a dokumentumot, amely bizonyítja, hogy Joao Havelange, a szervezet korábbi elnöke, valamint Ricardo Teixeira, a brazil szövetség volt vezetője dollármilliós jutalékokat kapott 1992 és 2000 között az azóta csődbe ment ISL nevű marketingcégtől. A FIFA egy svájci bíróság iratait tárta a nyilvánosság elé. Ezek szerint Teixeira legalább 13 millió svájci franknak megfelelő összeget kapott 1992 és 1997 között az ISL-től, amely 2001-ben ment csődbe. Az aktákban az is benne szerepelt, hogy Havelange 1997-ben 1,5 millió svájci franknak megfelelő összeggel lett gazdagabb hasonló módon. A két brazil sportvezetőhöz köthető számlákra érkezett "fizetések" összesen csaknem 22 millió svájci frankra rúgtak 1992 és 2000 között.

Havelange és Teixeira jutalékai ügyében egy svájci ügyész kezdett nyomozást, ő sikkasztással és hűtlen kezeléssel gyanúsította meg a sportvezetőket. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat 2010 júniusában titkosították, nem sokkal azután, hogy az illetékes ügyészek, a FIFA, valamint Havelange és Teixeira megegyezésre jutottak, és ezzel lezárult a büntetőügy. A FIFA egyénként akkor azt is hangsúlyozta, hogy Blatter nem volt érintett az ISL botrányban, ami arra is utalhat, hogy a FIFA volt elnöke már akkor megpróbált előre menekülni.

Mindenképpen új és fontos fordulat az, hogy a brazil politika is bekapcsolódik a labdarúgás korrupt vezetőivel szembeni harcba. A foci illetékesei eddig szent tehénnek számítottak az országban, a helyzet a 2014-es brazíliai foci világbajnokság előtt kezdett megváltozni. Százezrek tiltakoztak országszerte a rendezés ellen, mert úgy vélték, a stadionok építése helyett inkább a kórházakra, iskolákra kellene fordítani a pénzt. Megszűnt a labdarúgás régi nimbusza. Brazíliában régen a sportsikerek jelentették az emberek, a rendkívüli szegénységben élő társadalom egyetlen örömét, mára azonban megváltozott a helyzet, kialakult egy viszonylag erős középosztály, amely már nem a sportsikerekben, a fontos sportesemények rendezési jogának megszerzésében látja a jövő zálogát.

A brazil parlamenti bizottság felállítását Joao Derly kezdeményezésére hívták életre. Ő maga, ha nem is labdarúgó, híres sportoló volt, kétszer is (2005-ben és 2007-ben) világbajnoki címet szerzett cselgáncsban. Az előző évben a brazíliai szenátus állított fel vizsgálóbizottságot azzal a céllal, hogy vizsgálja ki az ország labdarúgását ért korrupciós vádakat. A vizsgálat akkori legfőbb kezdeményezője az egykori zseniális csatár, Romario volt, aki jelenleg Rio de Janeiro állam szenátora.

Százezreket fizet a hondurasi exelnök

New Yorkban folyamatosan zajlanak a korrupt FIFA-vezetők elleni perek. S az ügy ez esetben is egyre inkább politikai hullámokat ver. Rafael Callejas, aki 1990 és 1994 között a közép-amerikai Honduras államfője, majd a 2000-es évek elején a FIFA televíziós jogokkal foglalkozó bizottságának tagja volt, az eddigi legfontosabb beismerő vallomást tette. Elismerte ugyanis a hivatali visszaélés vádját, s azt, hogy több százezer dollárnyi kenőpénzt fogadott el a floridai székhelyű, jelenleg a spanyol Imagina Grouphoz tartozó Media World cégtől azért, hogy aztán ennek adja tovább az amerikai közvetítési jogokat.

A 25 perces meghallgatás során a volt hondurasi államfő azt közölte, egy év alatt kifizeti a 650 ezer dolláros kárt, ebből 180 ezret egy héten belül utal át. Amennyiben a hondurasi elnököt bűnösnek találnák, legfeljebb 20 éves börtönbüntetés várna rá.

A vádak szerint egyébként kenőpénzzel lefizette a hondurasi szövetség tagjait azért, hogy válasszák újra a testület élére. Az elmúlt évben volt kénytelen leköszönni a testület éléről. Mint az AFP az Egyesült Államok ügyészségének adatai alapján emlékeztet rá, eddig mintegy 190 millió korrupciós pénzt koboztak el a FIFA-t érintő megvesztegetési ügyek kapcsán. További 100 millió dollárt pedig zároltak az Egyesült Államokban és további 13 államban.