Európa;azbesztszennyezés;WHO azbeszt-jelentés;
2016-04-18 07:36:00
A 900 milliós európai lakosság mintegy harmada olyan országban él, ahol továbbra sem tiltották be a halálosan mérgező azbeszt használatának minden formáját - derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmányából, amelyben figyelmeztetnek arra is: azokban az országokban, ahol az anyag használata ma már tilos, a korábbi évtizedes felhasználás miatt még mindig nagy kockázatot jelent. Az apró azbesztszálak belélegezve a legtöbb esetben gyógyíthatatlan mellhártyadaganatot - mezoteliómát -, illetve azbesztózist (a tüdő hegesedése) okoz, de a tanulmány szerint rákot okozhat a gégében, sőt akár a petefészekben is.
A WHO azbesztjelentését - amelyet Izraelben, Haifában tartott szakmai konferencián mutattak be - a szervezet Európai Regionális Irodája készítette. A Jerusalem Post beszámolója szerint a találkozón több mint kétszázan jelentek meg az európai kormányok és civil szervezetek képviseletében azzal a céllal, hogy értékeljék a WHO 2010-es, Pármában tartott miniszteri konferencia nyilatkozatában foglaltak végrehajtását. Ebben a kormányok képviselői vállalták, hogy a következő tíz évben csökkentik a káros egészségügyi hatásokat és a környezeti veszélyeket, az azbeszt miatti betegségek megszüntetésére pedig 2015 végéig konkrét terveket dolgoznak ki.
A nyilatkozatot aláíró 53 országból 37 országban már több olyan intézkedést is bevezettek, amelyek a dokumentumban megjelölt célok elérését szolgálják. Ugyanakkor például Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban továbbra folyik az azbeszt alapú termékek gyártása. A gyártók állítják: az általuk használt krizotil-azbeszt nem olyan veszélyes, mint az anyag más típusai - ezt azonban a WHO szakemberei vitatják.
"Nem engedhetjük meg magunknak évente csaknem 15 ezer emberélet elvesztését Európában, különös tekintettel a munkásokra, akik a nagyfokú azbeszt-expozíció következtében betegednek meg" - mondta a haifai konferencián Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója. A szakemberek ugyanakkor rávilágítottak arra: az azbeszt-termékek gyártásának felszámolása nemcsak egészségügyi, hanem foglalkoztatási kérdés is, a legtöbb régióban ugyanis ezek az üzemek biztosítják a legtöbb munkahelyet.
Magyarországon az azbesztről már a '80-as években tudták, hogy veszélyes, felhasználását ugyanakkor csak 2005. január 1-jétől tiltották be teljes körűen. Az országban két nagy azbesztcementet használó üzem is működött, az egyik Nyergesújfalun, a másik Zagyvaszántó és Lőrinci határában. Az ÁNTSZ kimutatása szerint a két gyár környékén igen magas az azbeszt miatt megbetegedettek száma. De az azbesztszennyezés országszerte több helyen is kimutatható, számtalan lakótelepen például tört azbeszttel szigetelték az épületeket.
S bár az azbesztet cementtel keverték, annak kötési szilárdsága maximum 20-30 év, ezután az anyag elgyengül, elkezdhet porladni, az azbesztrostok pedig a levegőbe kerülhetnek. Hazánkban 2002-ben indult el az első azbeszt-eltávolítási program, amelyben, 2012-ig mintegy 120 ezer négyzetméter azbeszttartalmú szigetelés eltávolítását tűzték ki célul. A program azonban 2006 után elakadt a források elapadása miatt.
A Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége szerint az országban - panelházakban, sportlétesítményekben, középületekben - még legalább 4-500 ezer négyzetméter szórt azbeszt található, ezért a Levegő Munkacsoporttal karöltve egy nemzeti azbesztmentesítő program életre hívását sürgetik. A Jobbik nemrégiben határozati javaslatot is benyújtott az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságához, hogy felgyorsítsák az azbesztmentesítést.